Az alkotmányügyi bizottság támogatta Darák Péter kinevezését a Kúria elnöki tisztségére

 Darák Péter jelölti meghallgatásán kiemelte, hogy a megújuló bírósági szervezetrendszerben az Országos Bírósági Hivatal létrejöttével a Kúria elnökére már nem hárulnak országos igazgatási feladatok, így valóban a jogegység és az ítélezési gyakorlat fejlesztésére, alkotmányosságának erősítésére, szakmai színvonalának emelésére koncentrálhat. Ennek érdekében a jelölt szorgalmazza többek között azt, hogy jogszabályváltozással korlátozzák a Kúria konkrét, felülvizsgálati ügyekkel kapcsolatos feladatait, hogy ez a bíróság a jogorvoslatok elbírálása helyett a jogegységre helyezhesse a hangsúlyt munkájában.
   
Darák Péter kiemelte, hogy a közfelfogástól eltérően a jogegységet nem akkor látja megvalósulni, ha egyáltalán nincsenek ellentmondó ítéletek az ország bíróságain, hiszen az életviszonyok, a jogi környezet szakadatlan változása, az egyre újabb és újabb ügytipusok felbukkanása óhatatlanul újabb és újabb ellentmondásokat hoz felszínre a jogászi munkában. A Kúria, illetve vezetésének alkotmányos feladata ebben a helyzetben elsősorban a szereplők közti hatékony koordinálás, a gyors információáramlás megteremtése, illetve a színvonalas döntések meghozatalát segítő bíztos elméleti alapok kidolgozása - mondta. Hozzátette, ennek érdekében szükség lehet arra, hogy a Kúria egy-egy új probléma kapcsán a helyes irányokat kijelölő alsóbb fokú bírósági ítéleteket is elvi döntésként tegye közzé, illetve bizonyos problémák megoldására elemző csoportokat hozzon létre, de semmiképpen se várakozzon tétlenül addig, amíg a nagy horderejű, sok állampolgárt érintő jogvíták évek alatt különböző bírósági szinteket megjárva végre a legfelsőbb szintre érnek.
   
Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása nyomán jövőre lehetővé váló valódi alkotmányjogi panasz kapcsán a jelölt elmondta: a konkrét bírósági ítéletek alkotmányossági kontrollja kikényszeríti a következetes alkotmányos szemléletet a rendes bíróságokon.
  
  Darák Péter szorgalmazza, hogy a Kúria "kinyiljon", a folyamatos jogegységi munkából kivegyék a részüket az alsóbb fokú bíróságok és a többi jogászi szakma képviselői is.
   
A jelölt "újfajta személyzeti politikát" hirdetett meg, és úgy vélte, a bírókiválasztásban a külsős pályázóknak az eddiginél nagyobb lehetőségeket kell adni, így kialakítva a helyes arányokat a bíróságok saját neveléséből érkező utánpótlás és a más jogászi szférákból, például a tudmányos életből az ítélkező munkába lépők között.
   
A bizottsági ülésen Ipkovich György szocialista képviselő arról kérdezte a jelöltet, hogy vajon milyen feladatokat szánhattak neki a Kúria élén a politikusok ellen már folyó, illetve tervezett büntetőeljárásokban, frakciótársa, Lamperth Mónika pedig arról, hogy mi a véleménye Baka András jelenlegi főbíró új bírósági szervezetrendszerrel kapcsolatos lesújtó kritikájáról.
   
Darák Péter ezekre a felvetésekre nem kívánt érdemben válaszolni, csak jelezte, hogy sem bíróként, sem pedig bírósági vezetőként nem politizálhat, állítólagos tervezett ügyekről pedig végképp nem lehet semmi mondanivalója. A jelenlegi főbírónak az új bírósági szervezetrendszerről a közelmúltban nyilvánosan kifejtette kritikájára pedig azért nem akart reagálni a jelölt, mert jelenleg legfelsőbb brósági bíróként még Baka a munkahelyi vezetője.
   
Az 1997-ben kialakított és ez év végéig fennálló bírósági rendszerben a bíróságok igazgatása az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a bírói önkormányzati szerv feladata volt, melynek élén a mindenkori LB-elnök állt. Január elsejétől szétválik a bíróságok szakmai irányítása és szervezeti igazgatása, előbbi a Kúria élén álló elnök feladata lesz, míg az igazgatási feladatokat a január elsejétől megszűnő OIT Hivatalának alapjain létrejövő Országos Bírósági Hivatal (OBH), illetve elnöke végzi majd. Erre a posztra Handó Tündét, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökét jelölte az államfő. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége Handó kinevezését is támogatta hétfői ülésén.
   
Darák Péter Kúria elnökévé választását a bizottság kormánypárti többsége egységesen 18 igen szavazattal támogatta, az ellenzék ugyanakkor megosztott volt, a három szocialista nem szavazat mellett volt két jobbikos tartózkodás, az LMP pedig részt sem vett a szavazáson.
   
A Schmitt Pál köztársasági elnök által a január elsejétől az LB jogutódjaként felálló Kúria elnöki posztjára jelölt 48 éves Darák Péter 1987-ben a pécsi jogi karon végzett, majd 1991-től a Zalaegerszeregi Városi Bíróság, 1999-től pedig az LB közigazgattási bírájaként ítélkezett, és jelenleg is a LB Közigazgatási Kollégiumának bírája. A Kúria elnökjelöltjéről - és az OBH elnöki posztjára jelölt Handó Tündéről - várhatóan kedden szavaz a parlament, kinevezésükhöz kétharmados támogatásra van szükség, megbízatásuk 9 évre szól majd.

Darák Péterről

Darák Péter 1981-ben érettségizett Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Jogi tanulmányait a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte 1982-1987-ben, majd ugyanitt végezte el a doktori iskolát 2004 és 2007 között.
   
Az egyetem után Zalaegerszegen kezdett dolgozni a városi ügyészségen mint fogalmazó, majd ügyész. 1991-ben nevezték ki a városi bíróság bírájának, 1997-től csoportvezető bíróként működött.
   
1999-ben került a Legfelsőbb Bíróság munkatársai közé, előbb mint a Közigazgatási Kollégium berendelt bírója, 2000-től mint e kollégium legfelsőbb bírósági bírója. 2002-ben lett az Igazságügyi Minisztérium polgári jogi főosztályán berendelt bíró, 2003-ban pedig ismét a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának legfelsőbb bírósági bírója, ezt a tisztséget jelenleg is betölti.
   
Darák Péter pályafutása során több szakmai megbízatást kapott. 2001 óta tagja az új polgári törvénykönyv személyek kodifikációs munkabizottságának, 2002-ben lett elnöke a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének, 2003-ban lett a Legfelsőbb Bíróság delegált képviselője, majd elnökségi tagja az Európai Környezetvédelmi Bírák Fórumának (EUFJE). 2003-tól a Magyar Jogász Egylet közjogi és közigazgatási szakosztályának elnöke, 2004-től a Deák Ferenc Díj Testület titkára. 2009-től záróvizsga-bizottsági elnök az ELTE ÁJK-n és a Széchenyi István Egyetemen. 2009-ben lett szerkesztőbizottsági tagja az Új Magyar Közigazgatás, majd a Jog Állam Politika című folyóiratnak. 2010-től tagja az Adójogi Bírák Nemzetközi Szervezetének.
   
Szakmai tapasztalatait az oktatásban is kamatoztatja. 1999 óta vesz részt az Országos Igazságügyi Tanács Hivatala által szervezett bírói továbbképzéseken. 2000 és 2004 között bekapcsolódott a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Kara távoktatási és posztgraduális képzésébe.
   
2001 óta a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ingatlanforgalmazói szakjogászi képzésének vezetője. 2005-től tanít az ELTE ÁJK pénzügyi jogi tanszékén mint tanársegéd, majd adjunktus. 2010-től a Széchenyi István Szakkollégiumban is oktat. 2009 óta a Legfelsőbb Bíróság európai jogi szaktanácsadója.
   
Több szakkönyv és cikk szerzője, illetve társszerzője, nemzetközi konferenciák meghívott előadója.