Rezsi: a díjcsaták vége

Mit várhatunk ettől a szolgáltatást és díjakat tekintve? Víziközmű-üzemeltetőknél és önkormányzatoknál érdeklődtünk. A Zalavíz Zrt.-nél Arnhoffer András műszaki igazgató elmondta: a szakma régóta szorgalmazza a hatósági ármegállapítást, mert az önkormányzatok egy része elmulasztotta beépíteni a díjakba a közművek felújításának és pótlásának költségeit. Pozitívum, ha ez törvényi előírássá válik, de számos településen nem a díjcsökkenés irányába fog hatni, tette hozzá. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Zalavíz ellátási területén lévő önkormányzatok eddig is felelősen gondolkodtak, és az elmúlt 15 évben már beépítették az amortizációs költségeket a díjakba.

- A területünkön fizetett díjaknak csak körülbelül fele megy el a víziközművek üzemeltetésére. A többi adó, valamint fejlesztési forrás, amit az önkormányzatok valóban fejlesztési célra fordítanak - mondta Arnhoffer András.

Országosan jelentős különbségek vannak a közművek állapotában, folytatta, de számos egyéb, díjat befolyásoló tényezőben is. Ilyen például a térség domborzata, vagy az, hogy milyen szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni. Ezért nehezen képzelhető el, hogy a hatósági árat összegszerűen és mdenütt egységesen határozzák meg, vélekedett a műszaki igazgató, hangsúlyozva, hogy a kormányzati szándékot még nem ismerik. Lehet, hogy valamilyen árképzési képletet alakítanak ki, vagyis előírják, hogy milyen költségeket kell beépíteni a díjakba és hogyan. Ez járhatóbb útnak tűnik, de előbb rendezni kell a közművagyon sorsát (hiszen van, ahol az üzemeltetőé, másutt az önkormányzaté vagy az államé), a vagyont fel kell értékelni (ez sem történt meg mindenütt), ezután lehet meghatározni, hogy hol mennyi pénz szükséges a víziközművek biztonságos működtetéséhez.

Beszéltünk olyan szakemberrel is, aki azt mondta: bár a vidéki nagyobb városokban általában rendben vannak a hálózatok, sőt, van ahol jut a vízdíjbevételekből egyéb célokra is, a kistelepüléseken ketyeg a közműbomba: felújítások nélkül akár meg is szűnhet a közműves ivóvízellátás. A kialakuló új díjképzési rendszernek ezt mindenképpen figyelembe kell vennie, máskülönben bizonyos önkormányzatok kénytelenek lesznek kommunális adó kivetésével forrást találni a sürgető fejlesztésekre.

Megkérdeztük Volencsik Zsoltot is, a zalaszentgróti központú AquaZala Kft. ügyvezetőjét, aki szerint lényeges változás lesz a szolgáltatók számának radikális csökkentése, a mostani négyszáznál sokkal kevesebben lesznek.

Megkérdeztük Volencsik Zsoltot is, a zalaszentgróti központú AquaZala Kft. ügyvezetőjét, aki szerint lényeges változás lesz a szolgáltatók számának radikális csökkentése, a mostani négyszáznál sokkal kevesebben lesznek.

- Lehet haszna ennek, mert vannak olyan kistelepülések, ahol sarkítva fogalmazva a helyi szódás üzemelteti a vízművet, és ez tényleg elfogadhatatlan. De ha egy vállalkozásnak megvannak az eszközei és a szakemberei ehhez, pusztán az a kifogás ellene, hogy nem százezer lakost lát el, hanem feleannyit, helytelen kiszorítani a piacról. Félő, hogy nagyon erős központosítás fog zajlani, áteshet a kormány a ló túloldalára, és jelentősen csorbulhatnak az önkormányzatok döntési jogai. Előfordulhat, hogy Zalalövőnek megmondják: ezentúl nem mi szolgáltatunk ott, hanem például a DRV, a siófoki központú céggel viszont sokkal nehezebb lesz a kapcsolattartás. Ismerjük egymást a településeken, minket hív az önkormányzat, ha ki kell ásni egy gödröt, és nincs rá embere vagy szerszáma, egy nagy cég nem fogja ezt megcsinálni.

Volencsik Zsolt támogatandónak tartja, hogy a hatósági ár összetevőit meghatározza az állam, de úgy véli: szigorúan számon kell kérni, hogy a fejlesztési díjtételek tényleg a közműrendszert szolgálják.

- Sok képviselő-testület helyi adónak tekinti a vízdíjat, hiába kellene a fejlesztési részét a közműrendszerre költenie, pedagógusbérekre vagy másra fordítja. Ennek várhatóan véget vet az új szabályozás, de ettől nem lesz olcsóbb a vízdíj, csak rá lesznek szorítva a települések, hogy tényleg a közművekre fordítsák ezt a pénzt - vázolta az ügyvezető, aki azt is pozitívumnak tartja, hogy megszűnnek az önkormányzatok és a szolgáltatók közötti, díjemelésekről szóló, évente ismétlődő viták. Ezek során az önkormányzatok gyakran nem közműtulajdonosként viselkedtek, hanem a választóiknak kedveztek, tette hozzá. Az általunk megkérdezett településvezetők sem bánják, hogy nem kerül eléjük ezentúl díjemelési javaslat.

- Mden évben nagy nyomás nehezedett ránk, tiltakoztak a lakók a díjemelések ellen - említette Dormán Miklós, Zalaszentiván polgármestere. Ő azt reméli, hogy a hatósági ár bevezetésével csökkennek a díjak azokon a kistelepüléseken, ahol a magasabb fajlagos költségek miatt jelenleg többet kell fizetni, mint a városokban. Ugyanerre számít Szijártó József, Egervár polgármestere is, az ő településükön is jóval meghaladja a díj az Egerszegit. Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere azt mondta: nem fogja engedni a kormányzat az inflációnál magasabb díjemeléseket. Zalaegerszegen csak akkor emelték a díjat jelentősebben, amikor az új víziközmű-beruházás amortizációját be kellett építeni a díjba, folytatta. Gyutai Csaba szerint a változások hozadéka lesz, hogy ki lehet szűrni azokat a külföldi szolgáltatókat, amelyek magas árakkal és nagy haszonnal dolgoztak, de semmit sem fejlesztettek. Pécs és a francia szolgáltató esetét említette példaként.

- Megint egy elhamarkodott bejelentésről van szó, és Orbán Viktort idézve nem kell figyelni arra, amit mond, hanem majd arra, amit tesz. Éppen ezért én megvárnám a törvényeket - kommentálta Baracskai József, Zalaszentgrót polgármestere a hatósági ár bevezetéséről szóló javaslatot, hozzátéve: továbbra is teljesen bizonytalan, hogy mi vár az önkormányzatokra, így pedig nem lehet dolgozni a helyhatóságoknál.

Szerettük volna megismerni a központi ármegállapításról a nagykanizsai székhelyű Dél-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. vezetésének álláspontját is. Telefonos megkeresésünkre azonban Kassai Zoltán vezérigazgató jelezte: mivel még gyakorlatilag semmilyen formáció nem áll rendelkezésükre a konkrét tervekről, nem kívánnak nyilatkozni.

- Orbán Viktor miniszterelnök a magas rezsiköltségek miatt azt javasolta, vezessék be a központi ármegállapítást a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében is - magyarázta Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő. - Azt hiszem, ezt a polgárok döntő többsége támogatja, s egy felelős kormánynak, egy felelős országgyűlésnek olyan ügyeket kell szolgálnia, amelyek az itt élő emberek érdekét jelenítik meg. Ha le tudunk venni az emberek válláról újabb terheket, azt meg kell tennünk. Természetesen mindezt úgy kell előkészíteni, hogy közben biztosítsuk a szolgáltató, nem ritkán önkormányzati cégek stabilitását, és garantáljuk a szolgáltatás minőségét.

Hulladékfronton bonyolultabb

A hulladékszállítási díj hatósági árszabályozásáról szakmai körökben azt mondják: még bonyolutabb lesz, mint a vízdíjé, mert még nagyobb különbségek vannak a szolgáltatások között. Van, ahol még ma sincs szelektív gyűjtés, ahol pedig működik, különféleképpen szervezik. A szakmai szervezetek legfeljebb maximált hatósági árat tudnak elképzelni vagy annak meghatározását, hogy a cégek milyen költségeket érvényesíthetnek az árban.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: A szerző jegyzete, olvasóink véleménye

OLDALTÖRÉS: A szerző jegyzete, olvasóink véleménye

Szerintem (Szabó Judit jegyzete)

Lenne néhány ötletem, mit kellene belevenni az új víziközmű- és a hulladéktörvénybe. Például azt, hogy ha szelektíven gyűjtöm a szemetet, és kimosom a tejfölös poharat is, azt honorálja valahogyan a hulladékszállító cég, mert eladható alapanyagot adok neki, és kevésbé terhelem a városi hulladéklerakót mint az, aki a PET-palackot se hajlandó a sárga kukába tenni. Azt is szeretném, hogy ne zárják el a csapomat a társasházban, ha a szomszéd nem fizeti ki a vízdíjat, és ennek a technikai megoldása ne kerüljön nekem vagyonokba. Ilyesmire kitér az új szabályozás?

Lenne néhány ötletem, mit kellene belevenni az új víziközmű- és a hulladéktörvénybe. Például azt, hogy ha szelektíven gyűjtöm a szemetet, és kimosom a tejfölös poharat is, azt honorálja valahogyan a hulladékszállító cég, mert eladható alapanyagot adok neki, és kevésbé terhelem a városi hulladéklerakót mint az, aki a PET-palackot se hajlandó a sárga kukába tenni. Azt is szeretném, hogy ne zárják el a csapomat a társasházban, ha a szomszéd nem fizeti ki a vízdíjat, és ennek a technikai megoldása ne kerüljön nekem vagyonokba. Ilyesmire kitér az új szabályozás?