Civilpályás letámadás?

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium deklarált célja az új szabályozással, hogy átlátható jogi környezetet alakítson ki a nonprofit szektorban tevékenykedők számára. A kormány még nem tárgyalta a tervezetet, így az több ponton is módosulhat - ám amit az alapkoncepció sugall, az sokak számára ijesztő. A jogalkotó nem titkolt célja egy új támogatási rendszer kialakítása, s éppen ez az, ami kétségeket ébreszt a civilekben.

- Attól tartunk, hogy rengeteg szervezet veszítheti el közhasznúságát, s azzal együtt az állami támogatásait is - bocsátotta előre Budavölgyi Kálmán, a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület ügyvezető elnöke. - Úgy véljük, csökkenhet a civil kontroll.

- Annyi pozitívuma várhatóan feltétlen lesz az új szabályozásnak, hogy a civil életben kialakult káoszt megszünteti - vette át a szót Lengyák István soros elnök. - A valóban működő, lakóhelyükért és a közösségért tevékenykedő szervezetek mellett ugyanis felütötte a fejét a megélhetési civilség. Az ilyen szervezetek célja pusztán az, hogy néhány munkatárs megélhetését biztosítsák, környezetük jobbításához pedig csak minimálisan járulnak hozzá.

Lengyák István szerint a megyében több, mint két és félezer (!) civil szerveződés működik, s ezek körülbelül 40 százaléka felesleges sallang a rendszerben. Nélkülük sokkal hatékonyabban működne a szektor.

Budavölgyi Kálmán hozzátette azt is, a normálisan dolgozó szervezetek fenntartása politikai irányítás alá kerülhet, mert a koncepció megteremti annak lehetőségét, hogy fentről döntsék el, egy szervezet közhasznú-e, vagy sem.

- Úgy látjuk, hogy nem az elvégzett munka lesz az alapja ennek a minősítésnek, hanem az, hogy kinek milyen a kapcsolati tőkéje - magyarázta. - Ugyanis olyan számviteli és pénzügyi mutatókhoz kötik a közhasznúságot, melyeknek semmi köze a valós társadalmi hasznossághoz. Ezeket viszont sok kis szervezet nem lesz képes teljesíteni, sőt, még a nagyobbaknak is gondot okoz majd.

Ráadásul a Nemzeti Civil Alapprogram utódjában - amit Nemzeti Együttműködési Alapnak hívnak majd - a civilek által választott delegáltak számaránya egyharmadnyira csökken, így itt is meglesz a kormány kétharmados többsége. A civil alapban pedig csökken a nyílt pályázatok aránya, az 5 millió forint éves árbevétel feletti szervezetek nem kaphatnak vissza nem térítendő működési támogatást. Paradox, hogy ezzel szemben az országgyűlés által kiemelt szervezetek, költségvetési soron juthatnak pénzhez, pályázat nélkül. Úgy hisszük, ez előrevetíti azt, hogy a mindenkori kormány a hozzá közel állókat támogatja majd - ami viszont ellent mond magának a civilségnek.

Szeder-Kummer Mária, a Zalai Falvakért Egyesület titkára szerint maga a jogalkotói szándék valóban jó, ám benne más aggályok is felmerültek, mint amiket Budavölgyi Kálmánék elsoroltak. Példának okáért, miközben a jogalkotó arra hivatkozik, hogy a civilek életének az egyszerűsítése is célja, aközben meglehet, haszontalanul bonyolítja az évek alatt már kialakult mechanizmust.

- Új fogalmakat vezet be a szabályozás, gondolok itt például a civil társulásra - mondta elöljáróban. -Sokunknak nem világos, mi a szándék evvel. Az szerepel a koncepcióban, hogy ilyen társulást 3 magánszemély is létrehozhat - a kérdés csak az, miért érné meg egy apró közösségnek, klubnak bejegyeztetni magát a bíróságon, mikor eddig is megvoltak e nélkül? Aztán többször előkerül a tervezetben a szövetség is, mint új kategória, amit 10 egyesület hozhat létre, melyek közül kettőnek civilnek kell lennie. Ennek a célját, lényegét sem értjük.

Hozzátette, a közhasznúsággal kapcsolatban pedig alapvető ellentmondást érez a szabályozásban, mert úgy tűnik, mintha az állam azt mondaná, hogy csak az szolgálja a köz javát, amit ő annak tart.

A zalaegerszegi Zalai Civil Életért Egyesület vezetője, Czebeiné Nemes Bernadett sem látja indokoltnak a kritériumok szigorítását.

- A közhasznúság nem valami plusz kiváltság, ami indokolná ezt - fejtegette. - Esetleg arra jó lehet, hogy aki ilyesmit vállal, azt rá is kényszerítsék a tényleges munkavégzésre.

Csak taktikai húzás? (jegyzet)

Az új civiltörvényt tanulmányozva a magamfajta árkon túli gyepmesternek három dolog jut az eszébe. 1.: A civileket is utolérte a megszorítás, akarom mondani az államadósság-csökkentés, hogy ezzel a divatos kifejezéssel éljek. 2.: A kormány e területen is élvezni akarja a kétharmados száguldást. 3.: Lehet, hogy a koncepció készítője is árkon túli gyepmester. Míg ezt leírtam, eszembe jutott egy negyedik gondolat is, elnézést érte: könnyen lehet, hogy az egész politikai taktika. Jóval túllő a jogalkotó valós szándékain, így van belőle hova engedni - s úgy teljesülnek a kormány célkitűzései, hogy közben gálánsan eleget tesz a civilek kéréseinek is. Hm. Ügyes.