Startol a segítség - De kinek segít?

- Jelenleg 37 millió forintos terhelés van az ingatlanon, a tulajdonos, aki jó ideje elúszott már a törlesztéssel, 43 milliót kér érte, ám 33 milliónál nagyobb ajánlatot ez idáig nem kapott - összegez Szalay Balázs, a Zala Palace Ingatlaniroda ügyvezetője. Az otthont, amiről mesél, s amiben egyébként a mai napig benne lakik tulajdonosa, valószínűleg az elsők között fogják elárverezni, a hétfőn bejelentett otthonvédelmi akcióterv értelmében ugyanis idén július és október közt a 30 milliónál értékesebb és 20 milliónál nagyobb hitellel terhelt ingatlanok kerülnek kalapács alá.

A moratórium feloldása Szalay Balázs szerint nem okoz jelentős árcsökkenést az ingatlanpiacon, hisz a bankok egy időben és földrajzilag is rögzített kvótarendszer alapján árvereznek: a tiltás megszünte után a 30 milliós forgalmi értéket meghaladó ingatlanokon azonnal túladhatnak, ezek aránya a problémás állományon belül 8 százalék, ami valamivel több mint 7000 lakást takar. Az utolsó negyedévben a 30 milliót nem érő lakások 2 százalékát, vagyis több mint 1500 ingatlant engedne a kormány értékesíteni, jövőre negyedévente a lakások 3 százaléka kerülhet piacra, ami 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékra emelkedik, negyedévente. Egyelőre azonban azt sem tudni például, ki állapítja majd meg az ingatlanok értékét.

- Pillanatnyilag nem túl nagy a kereslet az ingatlanpiacon, ám azok, akik évek óta a moratórium végére várnak, most biztos megjelennek majd - mondja a szakértő. - A kisebb lakások iránt, amelyek jelenleg is kelendőbbek a nagyobbaknál, a csomag hatására tovább élénkülhet a kereslet, hisz az állam kamattámogatással segíti a nagyobból kisebb ingatlanba költözőket. Kérdés, hogy előbbitől sikerül-e megszabadulni, hiszen miért akarna bárki is olyan ingatlant venni, amiből más menekül, pláne, ha ő támogatást sem kap hozzá.

- Mivel a pontos részletek nem ismertek, nem tudjuk elképzelni, hogy aki felkerült a Bar-listára, hogy lesz jogosult államilag támogatott hitelre, ha nagyobb lakását kisebbre cseréli - kapcsolódik a témához Lénárd Mariann , a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára. A BHKE-nél üdvözlik, hogy a bejelentéssel végre elindult egy folyamat, amiről azonban a gyakorlat dönti majd el: jó vagy sem.

Bár az elmúlt időszakban gyakran hallottuk, hogy közös a bűn, s így a terheket is közösen kell vállalni, ez most sem így lett, szögezi le a Széchenyi Hitelszövetség elnöke, aki politikai nyilatkozatnak tartja az otthonvédelmi akciótervet.

- Ha sorrendet kell felállítani, még mindig az adósok viselik a legnagyobb terhet, eztán jön az állam, s a sorban utolsóként a bank - fogalmaz Barabás Gyula, aki úgy véli, az államnak nem költségvetési pénzekkel kell a folyamatban részt venni, hanem ami bőséggel a rendelkezésére áll: jogszabályokkal. Az elnököt meglepte, hogy, bár a miniszterelnök a csomag bejelentésekor negatívan nyilatkozott a bankokról, spekulációt és a hitelesek nem megfelelő tájékoztatását említve, a pénzintézetek mégsem veszik ki kellőképp a részüket a adósmentésből. - Azt nem tudom elfogadni, hogy ingatlanuk elvesztése után a bajbajutottak még milliós tartozást vonszoljanak maguk után. Én ugyanis úgy gondolom, ha az eszközkezelő megveszi az ingatlant, azt követelésértékesítésnek kell tekinteni, s így nem szabad, hogy az adóst további tartozás terhelje - hangsúlyozza a szakember, aki szerint a kvótához kötött értékesítés a bankokat is védi, hiszen a piacon hirtelen megjelenő nagy mennyiségű ingatlan ugrásszerűen levinné az árakat, s nem csak az árverezett otthonokéit, a fedezeti érték ugyanis az élő hitelszerződések esetében is csökkenne, a túlfinanszírozott ingatlanok pedig morális kockázatot jelentenének, hisz egy 30-40 százalékos áresés után sokan valószínűleg nem lennének hajlandók tovább törleszteni.

Segítséget azonban nem csak a már bajban levők kaphatnak, az árfolyamrögzítés lehetősége ugyanis kifejezetten a jó adósoknak lett kitalálva. A lépést Szalay Balázs és Barabás Gyula is a probléma elodázásának tartja, így aztán mindkét szakember óvatosságra int. Szerintük aki még ki tudja gazdálkodni a havi fizetnivalót, ne vegye igénybe a lehetőséget, hisz jelen pillanatban ember nincs, aki megmondja, az árfolyamgát ideje alatt mekkora tartozás halmozódik fel a gyűjtőszámlán. Szalay Balázs szerint, hogy időt nyerjenek, sokan belevágnak majd, ám kérdés, hogy aki most is alig bír fizetni, 3 év múlva hogy birkózik meg két hitellel, az ugyanis nyilvánvaló, hogy tartalékolni ez idő alatt nem tud.

Ráadásul az is tévhit, hogy a rögzítés ideje alatt nem emelkedhet a havi fizetnivaló.

- Bár az árfolyamra igen, a kamatra nem vezettek be stopot, a törlesztőrészletek tehát változhatnak, és sajnos változnak is. A napokban az egyik bank például 0,4 százalékot emelt a kamaton, amit szerintem semmi nem indokolt. Csodálkozom, hogy ezt ezekben a pillanatokban meg lehet tenni... - jegyzi meg Barabás Gyula, aki úgy véli, a mentőcsomag önmagában nem indítja be a hitelezést, hisz amellett, hogy a feltételek szigorodtak, hiányzik a hitelfelvevői szándék és sokszor az önrész, valamint a stabil munkahely is. A hitelezés újraindulásához nem lesz elég az euróalapú lakáshitelezés engedélyezése sem, ezt ugyanis csak azok vehetik igénybe, akik euróban kapják a minimálbért legalább 15-szörösen meghaladó fizetésüket.- Bár igény lenne rá, hiszen az euróalapú hitelek a forintalapúaknál olcsóbbak lennének, ráadásul egyre többen mennek ki külföldre dolgozni, ám jelenleg egyetlen olyan ügyfelünk sincs, aki ennyit keresne euróban... - mondja Szalay Balázs. 

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: A hitelt vissza kell fizetni

A hitelt vissza kell fizetni

 A mentőcsomag mindenkire komoly terheket ró, így a pénzintézetekre is, fogalmaz a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója, Müller János.  

- Az árfolyamvédett konstrukció esetében például a bank a 180 forinton rögzített svájci frank és a napi hivatalos árfolyam közti különbözetet minden hónapban befizeti az ügyfél helyett, az ő nevére nyitott gyûjtőszámlára, amit az adós csak 2015. január 1-je után kezd törleszteni a fennmaradó hiteltartozással együtt, 6 százalékos kamaton, ez pedig a bankoknak óriási terhet és jövedelemcsökkenést jelent. Az állam az így felgyülemlett összeg mögé százszázalékos garanciát állít, ami után a pénzintézeteknek garanciadíjat kell fizetniük. Aki élni kíván a lehetőséggel, bankjánál kell jeleznie ezt idén év végéig. A belépés önkéntes, ám a rendszerből kilépni már nem lehet.

- A nemzeti eszközkezelő megvásárolja a fizetésképtelen adósok ingatlanát, Pesten s a megyei jogú városokban a hitelszerződés megkötésekor érvényes ingatlanérték 55, egyéb városokban 50, a falvakban pedig 35 százalékáért. Ezt a lehetőséget vélelmezhetően azok választják, akiknek az eladás után nem marad hiteltartozása. Ezen túl állami lakásépítési programot is indít a kormányzat. Ha pedig egy ügyfél a bankjával közösen úgy dönt, eladja ingatlanát s egy kisebbe költözik, a nagyobb árából pedig visszafizeti fennálló tartozását, a kisebb megvételéhez nyújtott hitelhez állami kamattámogatást kap, melynek mértéke 3,5 százalék, s öt éven keresztül vehető igénybe. A régi otthon értékesítését a bank egyetértésével a tulajdonosnak kell intéznie.

Mindez persze azt feltételezi, hogy az eladás után még marad pénze az adósnak... Ha pedig elárverezik az ingatlant, ám az így kapott összegből az ügyfél nem tudja visszafizetni hitelét, a fennmaradó részt tovább kell törlesztenie.


Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Szerintem

Szerintem (jegyezt)

Szerintem (jegyezt)

Szerintem (jegyezt)

 Öt pont, ami ha a világot nem is rengeti meg, mindenképpen hatással lesz mindennapjainkra. Ezzel a nehezen megszületett megállapodással, legalábbis a nyilatkozatok szerint, a kormány és a bankszövetség is elégedett. Persze, hogy valóban kezeli-e a bajban lévők problémáját, majd az élet eldönti. A lakáshitelesek mindenesetre reménykednek; sokan utolsó mentsvárként tekintenek például a nemzeti eszközkezelőre, amely nemcsak ingatlan- és adósmentő programba kezd, hanem házépítési projektet is indít. Ezekben a lakásokban – az ígéretek szerint – a rászoruló családok kapnak elhelyezést. Van tehát remény a hitel után. Még akkor is, ha megszûnik a moratórium, s újraindulnak az árverezések. Igaz, először csak a nagy értékû, jelentős összegû hitellel terhelt otthonok kerülnek kalapács alá, s lesz kvóta is. S e ponton ismét szükség lesz az államra. A lakásukat vesztők segítése mellett ugyanis megfelelő szigorral kell fellépni a hiénák ellen, akik, ha kellett, befolyásolással, fenyegetéssel, kenőpénzekkel uralták a piacot. A jövőre nézve reményt keltő lehet a miniszterelnök kijelentése: „aki becsülettel dolgozik, az nem maradhat otthon nélkül”. A kormányfő ezzel meghatározta a következő nagy feladatot: az otthonmentés után a munkahelyteremtés következik. Ezt legalább anynyian várják, mint a most bejelentett akciótervet.