Képviselők hiányzásai - Lazsálással nem vádolhatók...

A két megyei jogú városban a statisztikák alapján nem lehet lazsálással vádolni az önkormányzati képviselőket, az októberben kezdődött aktuális ciklus közgyűlésein igen magas a részvételi arány. Zalaegerszegen május 11-ig hét testületi ülést tartottak, a 18 választott képviselő közül 17-en valamennyi alkalommal jelen voltak. Az időközi választáson mandátumot szerzett Horváth László is százszázalékos , elődje, Rigó Csaba a képviselősége idején megtartott öt ülésből kétszer volt távol.

Az üléseken töltött időt vizsgálva csak kis különbségeket találunk: a leghosszabban Gecse Péter (Fidesz-KDNP) volt jelen 44 óra 27 perccel, a legrövidebben pedig Herkliné Ebedli Gyöngyi (Fidesz-KDNP) 33 óra 9 perccel. Árnyaltabb a kép, ha a képviselők aktivitását szemléljük: a hozzászólások rekordere Kiss Ferenc (MSZP), ő 103 alkalommal összesen 4 óra 29 percet beszélt, míg a Fidesz- KDNP frakció legkommunikatívabb tagja dr. Tóth László, akinek 89 felszólalása 3 óra 29 percig tartott. Major Gábor (MSZP) ugyancsak bőbeszédű képviselő, 84-szer kért szót, és 2 óra 53 percig magánál is tartotta azt. A legkevesebbszer (5-ször) Makovecz Tamás (Fidesz-KDNP) emelkedett szólásra, de a legtömörebbre Kauzli Józsefné (Fidesz-KDNP) fogta mondandóját: 9 felszólalása összesen 10 percig tartott. Gyutai Csaba polgármester közgyűlésről nem hiányzott, az ülések teljes időtartamának 95,99 százalékán vett részt.

HIÁNYZÁS
Nagykanizsán az októberben választott testület havi egy, maximum két közgyűlést tart. A testület tagjaira nem jellemző a lógás, ám előfordul, hogy valaki nincs jelen egy-egy ülésen.

– Ha jól emlékszem, eddig két alkalommal, tavaly novemberben és decemberben hiányoztam közgyűlésről, akkor ugyanis vizsgaidőszak volt az egyetemen – említette Bizzer András, aki amellett, hogy a Fidesz képviselője, második diplomájáért küzd az ELTE-IK programtervező informatikus szakán. – Jogos elvárás, hogy mindegyik közgyűlésen ott legyünk, hiszen így biztosítható a frakció többsége. Ezért gyakorta kényszerülök arra, hogy előadásokról, gyakorlatokról hiányozzak, vizsgákat halasszak.

– Ha jól emlékszem, eddig két alkalommal, tavaly novemberben és decemberben hiányoztam közgyűlésről, akkor ugyanis vizsgaidőszak volt az egyetemen – említette Bizzer András, aki amellett, hogy a Fidesz képviselője, második diplomájáért küzd az ELTE-IK programtervező informatikus szakán. – Jogos elvárás, hogy mindegyik közgyűlésen ott legyünk, hiszen így biztosítható a frakció többsége. Ezért gyakorta kényszerülök arra, hogy előadásokról, gyakorlatokról hiányozzak, vizsgákat halasszak.

– Ez idáig két soron kívüli közgyűlésről hiányoztam, azokra ugyanis csak egy-két nappal előtte kapunk meghívót, s már nem tudtam átszervezni a programomat – magyarázta Sajni József, aki függetlenként jutott a kanizsai testületbe. – Az persze más kérdés, hogy érdemes-e ott lenni a közgyűlésen, aki ugyanis nem a Fidesz-frakció tagja, az csak demokratikus díszlet, a javaslatainkat a legritkább esetben fogadják el – tette hozzá.

A Zala megyei közgyűlés 15 választott képviselője is aktívnak bizonyult: az április 24-ig elérhető jegyzőkönyvek szerint a ciklusban Pálinkás Róbert kétszer, Sáringer-Kenyeres Tamás egyszer hiányzott ülésről, a többiek minden alkalommal jelen voltak.

PARLAMENT
Országgyűlési képviselőink parlamenti jelenlétéről nem kaptunk egzakt adatokat. Kövér László házelnököt – a parlamenti sajtószolgálat közvetítésével – ugyan írásban megkérdeztük arról, hogy az alkotmányozás időszakában a frakciók tagjai milyen arányban voltak jelen az üléseken, de csak a fizetésmegvonás jogszabályi hátteréről kaptunk tájékoztatást. A házszabály 44. paragrafusa úgy rendelkezik: a képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni, illetve a neki járó alapdíj összege arányosan csökken, ha a napirendben feltüntetett szavazások több mint egyharmadán igazolatlanul nem vesz részt.

– Házelnök úr eddig is a házszabály rendelkezéseinek megfelelően vezette az Országgyűlést, és teszi ezt a jövőben is – közölte Altorjai Anita sajtófőnök. A Parlament nyilvános adatbázisából azt lehet megállapítani, hogy a törvényalkotói munkában és az ülések vitáiban mekkora szerepet vállaltak a képviselők a ciklus kezdete és 2011. május 24-e között (összeállításunkban a bizottsági tevékenységet nem     szerepeltetjük).

– Házelnök úr eddig is a házszabály rendelkezéseinek megfelelően vezette az Országgyűlést, és teszi ezt a jövőben is – közölte Altorjai Anita sajtófőnök. A Parlament nyilvános adatbázisából azt lehet megállapítani, hogy a törvényalkotói munkában és az ülések vitáiban mekkora szerepet vállaltak a képviselők a ciklus kezdete és 2011. május 24-e között (összeállításunkban a bizottsági tevékenységet nem     szerepeltetjük).

Baracskai József hatszor szólalt fel, összesen közel hat percet beszélt, legutóbb (március 16-án) a bérkommandó működését kritizálta, 17 önálló és 2 nem önálló indítvány fűződik a nevéhez. Cseresnyés Péter a ciklusban két indítványt nyújtott be és háromszor szólalt fel, március 25-én az alaptörvény általános vitájában fejtette ki véleményét.

Jóval aktívabb volt Göndör István, aki összesen 188 indítványt jegyez és 138 felszólaláson van túl; május végén közel fél órában vezérszónokként ismertette a szocialisták javaslatait a számvevőszéki törvénnyel kapcsolatban.

 Dr. Gyimesi Endrének három indítványa volt, 15 -ször szólalt fel, a leghosszabban (8 percen át) a költségvetési vitában beszélt még novemberben.

Gyutai Csaba 1 indítványt nyújtott be és 5-ször emelkedett szólásra, az alkotmány vitájában közel 8 percig érvelt.        

Kövér László 7 indítványt adott be, házelnöki minőségében 656-szor, míg képviselőként 3-szor szólt. Manninger Jenőnek 3 indítványa és 8 felszólalása volt, az alaptörvény tárgyalásakor ő is kifejtette álláspontját. Akárcsak Pintér László, aki 2 indítvánnyal és 3 felszólalással vette ki részét a parlamenti vitából.

Sáringer- Kenyeres Tamásnak 8 indítványa és 14 felszólalása volt, a lakáshitelesek megsegítéséről vezérszónokként több mint 14 percet beszélt. Vigh László szintén az aktívabb képviselők közé tartozik, 7- szer szólalt fel (legutóbb az alkotmánnyal kapcsolatban) és 56 indítványt jegyez. Zakó László érvelését is gyakran hallhatták a Tisztelt Házban: 43-szor szólalt fel és 24 indítvány köthető hozzá.      

Kanizsán nem fordult elô

Aki országgyűlési képviselő, annak a Parlamentben van a munkahelye, ott kell elmondania a véleményét – szögezte le Cseresnyés Péter polgármester, a Fidesz képviselője az ellenzéki honatyák fizetésmegvonására utalva.

Hozzátette: a kanizsai közgyűlésre nem jellemző a távolmaradás.

– Úgy gondolom, a házelnök helyesen járt el, amikor megvonta az MSZP-s és az LMP-s képviselők járandóságát, hiszen e két párt egyáltalán nem vett részt az alkotmányozásban – mondta Cseresnyés Péter. – Tehát nem arról van szó, hogy kivonultak egy szavazásról, mellyel nem értettek egyet, hanem arról, hogy nem jártak be a munkahelyükre, és ezzel megpróbál- ták aláásni az országgyűlés tekintélyét. A városi közgyűlésben ilyesmi szerencsére nem fordult még elő, főleg nem az új testület regnálása óta. Persze adódott már olyan eset, hogy egy képviselő nem tudott részt venni a munkában, ám ezek általában igazolt hiányzások.

A polgármester szerint a gördülékeny munka annak is köszönhető, hogy a közgyűlések előtti napon informális ülést tartanak, ahol minden vitás kérdés tisztázására, kibeszélésére lehetőség nyílik.

– A város önkormányzatának szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) amúgy világosan fogalmaz a hiányzásokról – folytatta. – Aki az adott negyedévben nem vesz részt legalább a közgyűlések felén, annak képviselői alapdíját kötelező 25 százalékkal csökkenteni. A bizottsági tagok esetében ez a kitétel csak a soros, előre tervezett ülésekre vonatkozik. Ha állandó bizottsági tagként valaki többet hiányzik, annak is 25 százalékkal kell csökkenteni bizottsági tiszteletdíját.


A cikkel kapcsolatban Rigó Csaba kormánymegbízott helyreigazító közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz. Bővebben ITT!

– A város önkormányzatának szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) amúgy világosan fogalmaz a hiányzásokról – folytatta. – Aki az adott negyedévben nem vesz részt legalább a közgyűlések felén, annak képviselői alapdíját kötelező 25 százalékkal csökkenteni. A bizottsági tagok esetében ez a kitétel csak a soros, előre tervezett ülésekre vonatkozik. Ha állandó bizottsági tagként valaki többet hiányzik, annak is 25 százalékkal kell csökkenteni bizottsági tiszteletdíját.


A cikkel kapcsolatban Rigó Csaba kormánymegbízott helyreigazító közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz. Bővebben ITT!

OLDALTÖRÉS: Szerintem

Szerintem  (Horváth A. Attila jegyzete)

Szerintem  (Horváth A. Attila jegyzete)

Szerintem  (Horváth A. Attila jegyzete)

 A mandátum ideális esetben jókora kötelességtudattal jár, legyen szó parlamenti vagy önkormányzati képviselőségről – forrásaink szerint erre csak ritkán kell emlékeztetni a zalai politikusokat. Persze ahány közszereplő, annyiféle habitus, a választók érdekeit pedig nem csak felszólalásokkal és indítványokkal lehet képviselni, a lobbitevékenység, az ügyek kijárása legalább ennyire fontos. Mindenesetre a mérhető aktivitás arról üzen, hogy kiélezett a verseny a „politikuspiacon”; aki a felszínen akar maradni, nem engedheti meg magának a láthatatlanságot. Sőt, az egy mandátumra jutó jelentkezők száma csak tovább nő: a készülő választójogi törvényről egyelőre annyit tudunk biztosan, hogy – összhangban az alkotmánnyal – radikálisan csökkenti, 200 főben maximálja a parlamenti létszámot (az önkormányzatok már októberben is a korábbinál kevesebb képviselővel láttak munkához). Ám az új házvezetés addig sem tűri a lazulást: Kövér László már egy teásbögréért is szólt rá képviselőre, és a jelek szerint a hiányzást sem tolerálja. Még akkor sem, ha azt politikai megfontolás okozza; márpedig ezzel az eszközzel az ő frakciója is gyakran élt az előző ciklusban.