Magyarország nem csatlakozik az európaktumhoz

A miniszterelnök azt mondta, a magyar kormány úgy döntött, a következő időszakban is fenntartja az adófüggetlenséget, vagyis azt, hogy önállóan állapítsa meg az adó mértékét. Közölte: a magyar parlamenti pártok képviselőivel egyeztetve teljes nemzeti egység alakult ki arról, hogy Magyarország ne mondjon le a független adópolitikáról, gazdaságpolitikájának középpontjában ugyanis az áll, hogy Közép-Európa, majd egész Európa legversenyképesebb adórendszerét építse fel.
   
A versenyképesség-növelő paktumról március 11-ről 12-re virradó éjszaka állapodtak meg az euróövezeti országok állam- és kormányfői Brüsszelben. A kormányfő emlékeztetett, ennek lényege, hogy az euróövezethez tartozó országok néhány területen megpróbálják a gazdaságpolitikájukat minden korábbinál szorosabban összehangolni. Adóügyekben a megállapodás ugyan óvatos, de egyértelmű az iránya, ugyanis a társaságiadó-alapok harmonizációját tűzték ki célul - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezzel szemben Magyarországnak független adópolitikára van szüksége. Ha Magyarország elfogadna egy olyan harmonizált alapot, mint amit most terveznek létrehozni, a magyar gazdaság jelentősen veszítene növekedéséből - fűzte hozzá kérdésre.
   
Kiemelte ugyanakkor, hogy a versenyképességi paktumban foglalt más ügyek - így például a nyugdíj, a munkaerőpiac vagy a költségvetési egyensúly kérdése - lényegében egybeesnek a Széll Kálmán Tervben leírtakkal. Vagyis a magyar kormány - folytatta - könnyedén aláírhatná a megállapodást, ha nem hat, hanem csak öt pontból állna, a problémát ugyanis a hatodik, az adóharmonizációra vonatkozó pont jelenti.
   
Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a magyar európai uniós elnökség nagy siker előtt áll, tekintettel arra, hogy a tagállamokkal sikerült tető alá hozni hat olyan jogszabály végső szövegtervezetét, amelyet most csütörtökön és pénteken az EU-s miniszterelnökök jóváhagyhatnak, júniusban pedig meg is születhetnek mint az Európai Bizottság és az Európai Parlament által is támogatott közös álláspont. Ezek a törvények az euróövezet megvédését, valamint az EU-tagállamok gazdaságpolitikáinak összehangolását szolgálják - közölte.
   
Kitért továbbá az európai stabilitási mechanizmusra, amely a tervek szerint 2013-ban kezdi meg működését, hitelezési kapacitása pedig el fogja érni az 500 milliárd eurót. Miután a pénzügyminisztereknek sikerült erről hétfőn megállapodniuk, úgy tűnik, csütörtökön "tető alá is hozhatjuk" - tájékoztatott.
   
Arra a kérdésre, versenyez-e egymással a hat jogszabály és a francia-német kezdeményezésű versenyképességi paktum, a miniszterelnök úgy válaszolt: versenyezni nem versenyez egymással, viszont átfedésben van. Az európaktum azonban csak azokra vonatkozik, akik csatlakoznak hozzá, az említett hat jogszabály pedig mindenkire. Hozzáfűzte, ha az EU valaha is jogszabályt akar alkotni egy mindenkire kiterjedő adóharmonizációról, azt csak egyhangúlag teheti meg.
   
Arra a felvetésre, hogy a keleti csúcstalálkozó a hírek szerint - az eredeti tervek alapján - mégiscsak a magyar EU-elnökség ideje alatt, azonban nem Magyarországon lesz, Orbán Viktor azt mondta: nem tud arról, hogy összehívták volna bárhol a keleti partnerség csúcstalálkozóját. Hozzáfűzte, a közép- és kelet-európai országok államfőinek két-háromévente megtartott rendszeres találkozója nem uniós keretekben történik. Nekik lesz egy találkozójuk talán még ebben a félévben, ha minden igaz, Lengyelországban, de ez nem váltja ki a majd később Lengyelországban megrendezendő keleti partnerségi csúcstalálkozót - jegyezte meg.