Orbán-interjú a Bildben: Európa még csodálkozni fog azon, mi mindenre képes Magyarország

A legnagyobb példányszámú német bulvárlap tudósítói főleg gazdasági kérdésekről faggatták Orbán Viktort, aki elmondta: a következő hat hónapban az euró megmentése és a közös európai gazdaságpolitika új formájának a kialakítása lesz a fő feladat. Ezek ugyanis az Európai Unió előtt álló legnagyobb akadályok. "Annyit mondhatok: Európa ennek során is számíthat Magyarországra!" - jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte nem az euró van válságban, hanem egyes szuverén államok adósságai fenyegetik a közös valutát.
   
Hitelminősítő intézetek Magyarország jövőjét is szkeptikusan ítélik meg - mutattak rá a Bild tudósítói, föltéve a kérdést: hogyan akarja a kormány megakadályozni, hogy az ország második Görögországgá váljon? Orbán válaszul kifejtette: tavaly júniusban csakugyan a leginkább veszélyeztetett országok között voltunk, "ám azóta sikerült elhárítani a veszélyt. Időközben teljesen megreformáltuk a nyugdíjrendszert, amely túlnyomórészt állami hitelekre épült. A pénzpiacokra pedig nagy meglepetés vár Magyarország részéről: visszafizetjük az IMF-től fölvett hatalmas hiteleket. Ennek következtében a jelenlegi 80 százalékról február/márciusra 72-73 százalékra fog csökkenni az államadósság mértéke. Higgyék el nekem, Európa még csodálkozni fog azon, mi mindenre képes Magyarország."
   
Németországban ennek dacára úgy érzik az emberek, hogy újra meg újra hazájuknak kell állnia Európában a cechet - vetették közbe a tudósítók.

"Ezt meg tudom érteni - válaszolt Orbán. - Természetesen az huzamosabb ideig nem tartható fenn, hogy az európai ház egyik szobájában tisztaság és rend van, miközben a szomszéd szobában minden szanaszét hever a piszokban. Persze hogy a németek nem akarják még a takarítónőt is fizetni! Sajnos Magyarország túl sokáig azon lakók közé tartozott, akik nem takarítják ki a szobájukat, és szemetelnek. Éppen ezen akarok változtatni, és megértem, ha a németek ennek során a körmünkre néznek."
   
A válságadó kapcsán azt tudakolták a Bild újságírói, vajon Budapest külföldi cégekkel akarja-e megfizettetni az elkövetett politikai hibákat.

"Ez így nem igaz - felelte a miniszterelnök. - Ha csak külföldi konszerneket akartunk volna megadóztatni, akkor megtaláltuk volna annak a módját. Az igazság az: az adó távközlési, kiskereskedelmi és energetikai vállalatokat érint, köztük nagy magyar cégeket is. Iparvállalatokra viszont, különösen a termelő szektorban, nem vonatkozik az adó."
   
Az újságírók által hangoztatott aggályt, miszerint a válságadó mégis elrettentően hathat befolyásos európai konszernekre, Orbán Viktor azzal igyekezett eloszlatni, hogy rámutatott: a válságadó "csak három évre szól, utána pedig tárgyalni fogunk az érintett cégekkel arról, hogyan zárjuk azt le. A gazdaságunkba vetett bizalom továbbra is igen nagy. Ennek oka nem utolsósorban az új flat tax szabályozás: mindenkire vonatkozó 16 százalékos jövedelemadó, 10-19 százalékos társasági adó. Emiatt sokan irigyelnek minket Európában, valóságos befektetési hullámmal nézünk szembe. Jövőre egyedül a nagy német beruházóknak köszönhetően 2 százalékkal fog bővülni a gazdaságunk."
   
Politikai témákra térve a Bild munkatársai a török EU-csatlakozásról kérdezték a miniszterelnököt, aki kijelentette: Ankarával tovább folytatódnak a tárgyalások, noha az együttműködés számos kérdése még megválaszolatlan, azért is, mert mi, európaiak még nem értünk egyet abban, miként kötődjék az EU Törökországhoz. Véleményem szerint azonban egy stratégiai szövetség Oroszországgal hamarabb fog létrejönni, mint az egyetértés az EU és Törökország viszonyáról.
   
Végül a tudósítók német példaképeiről kérdezték Orbánt, aki elsőként Otto Lambsdorffot említette, akitől sokat tanult. Utána Edmund Stoiber volt bajor kormányfőre hivatkozott, akitől a flat tax adórendszer ötletét vette át. "Igazi példaképnek tekintem Helmut Kohl egykori kancellárt. A németek szerencsésnek mondhatják magukat, hogy a döntő pillanatban egy ilyen férfi állt az államuk élén. Visszaszerezte Kelet-Németországot, emberáldozatok nélkül, Európa támogatásával. Rajta kívül erre senki nem lett volna képes" - jelentette ki a Bildnek adott interjúban a magyar miniszterelnök.

OLDALTÖRÉS: MSZP-vélemény az Orbán-interjúról

MSZP: a nehéz helyzetűeket sújtják a megszorítások

Az MSZP szerint az Orbán Viktor által előrevetített megszorító intézkedések 600-700 milliárd forintot vesznek el a nehéz helyzetben lévőktől, a kizárólag a nyugdíjukból élőktől, a gyógyszerre szorulóktól és az álláskeresőktől.

Szekeres Imre, a szocialisták gazdaságpolitikai kabinetvezetője a miniszterelnök múlt heti, a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak adott interjúját kedden sajtótájékoztatón úgy értékelte: a kormányfő nyilatkozatával a hitelminősítőknek üzent, miután egyértelművé vált, hogy a válságadókkal és a nyugdíj-megtakarítások államosításával csak rövid ideig lehet a költségvetési egyensúlyt fenntartani.
   
"Van egy mondás: ha valami sárga, mint egy kacsa, hápog, mint egy kacsa és totyog, mint egy kacsa, akkor az egy kacsa" - reagált az MSZP-s képviselő a miniszterelnök szóvivőjének szavaira, amelyek szerint nem lesznek megszorítások. Mint mondta, az Orbán Viktor által bejelentett intézkedések megszorításoknak látszanak, és azok is.
   
Szekeres Imre emlékeztetett arra, hogy a kormányfő az interjúban úgy fogalmazott: "vége a nagyvonalú és hosszan tartó munkanélküliségi juttatásoknak". Vélekedése szerint azonban nem lehet nagyvonalúnak nevezni az első három hónapban legfeljebb a minimálbér 120 százalékáig terjedő, majd a minimálbér 60 százalékának megfelelő (összesen 9 hónapig járó) álláskeresési járadékot; az ennek lejárta után 90 napig folyósított álláskeresési segélyt, amely a minimálbér 40 százaléka; valamint a 28.500 forintos rendelkezésre állási támogatást.
  
  Hozzátette: első kormányzása idején a Fidesz már megrövidítette a munkanélküli segély időtartamát, és így látszólag csökkentette a munkanélküliek számát, amely már nem tartalmazta a tartósan állásnélküliekét. Ezt újra megteheti, ami azonban "teljes lelkiismeretlenség" volna, a probléma megoldása ehelyett a közmunka kiterjesztése és a munkahelyteremtés - vélekedett Szekeres Imre, megjegyezve: a közmunkarendszert "most számolja fel az Orbán-kormány", a nyugdíjjárulék fél százalékpontos növelése pedig éppen ellene hat a munkahelyek létrejöttének.
   
A gyógyszerár-támogatásról azt mondta: ha valóban csökkenti őket a kormány, a rászoruló idősek terheit növeli.
   
Szólt a tömegközlekedés reformjáról is, amely megítélése szerint szükséges, de "furcsán hangzik azoknak a szájából, akik forgalmovizsgálat nélkül, pusztán népszerűségi okból indítottak újra elavult és veszteséges vasútvonalakat".
   
A szocialista politikus szerint "eljött az igazság pillanata", hiszen Orbán Viktor a Bajnai-kormány intézkedéseit méltatta, amikor január 7-én, José Manuel Barrosóval közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, 2010-ben Magyarország tette a legtöbbet versenyképességének helyreállításáért, mivel a többi között egyhavi nyugdíjcsökkentést hajtott végre, a nyugdíjkorhatárt pedig 62-ről 65 évre emelte.

A médiatörvényről eddig megjelent cikkeinket itt olvashatja.