EP-meghallgatások

Réthelyi: az egészségesebb életmód segítéséhez is hozzá kell járulnia az uniónak

Az európai uniós célkitűzéseknek hozzá kell járulniuk az egészségesebb életmód segítéséhez, illetve ahhoz, hogy a tagországok korszerűbb, az igényekre jobban reagáló és átláthatóbb nemzeti egészségügyi ellátó rendszereket működtessenek - jelentette ki kedden Brüsszelben, az Európai Parlament környezetvédelmi és közegészségügyi bizottsága előtt Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, a magyar uniós elnökség egészségügyi programját bemutatva.
Ez utóbbi témában az elnökség az uniós tagországok közös álláspontját tükröző közös tanácsi következtetéseket kíván elfogadni - tette hozzá.
   
Mint a miniszter elmondta, a magyar program átfogó témája "a betegutak és a szakemberek életpályája Európában". Elsősorban olyan, a nemzeti hatáskört meghaladó kérdések kezeléséről van szó, mint a határokon átnyúló egészségügyi ellátás, a betegek és az egészségügyi szakemberek migrációja, a növekvő szakemberhiány, a hatékony egészségügyi ellátás iránti sürgető igény, az egészségügyi ellátásban mutatkozó egyenlőtlenségek, a betegjogok.
   
Réthelyi Miklós jelezte, hogy az elnökség külön hangsúlyt kíván helyezni a gyermekkori védőoltások kérdéskörére, a lelki (mentális) egészségre, az uniós anyagi források szélesebb körű kihasználására, valamint az ágazatban az internet adta új lehetőségekre.
   
Ez utóbbival kapcsolatban az elnökség miniszteri szintű e-konferenciát is rendez Budapesten májusban - jelentette be.
   
A miniszter úgy vélte, hogy jelenleg az unióban az öregedés, a növekvő egészségi ellátási igények, az általános egészségi állapot, illetve a tagállamok és a régiók közötti egészségügyi különbségek, továbbá a szakemberek hiánya jelenti a legfőbb problémákat az ágazatban.
   
Kiemelte, hogy a magyar elnökség javaslatai közé tartozik a "befektetés a jövő egészségügyi rendszereibe": az egészségügyre fordított összegekre nem lehet egyszerű kiadási tételekként tekinteni - hangoztatta. Úgy vélte, fontos az unió strukturális alapjainak szélesebb körű kihasználása az egészségügyi befektetésekre.
   
Hangoztatta a miniszter, hogy az elmúlt hat év során kiteljesedett az EU egészségügyi tevékenysége. Jóllehet az ágazat kérdései többnyire nemzeti hatáskörbe tartoznak, sok ügy uniós megközelítést igényel - fogalmazott.
   
Rámutatott, hogy az egészség védelme a gazdaság versenyképességének is fontos tényezője. A szektor emellett a technológia egyik húzóereje, és fontos innovációs kapacitást is mozgósít. Az unióban a foglalkoztatottak mintegy 10 százaléka ebben a szektorban dolgozik - emelte ki Réthelyi Miklós.
   
Úgy vélte, hogy Magyarország nehéz időszakban vette át az unió elnökségét, mivel a gazdasági válság felerősítette a tagállamok előtt álló közös kihívásokat. El kell gondolkodni arról, hogy a válság idejében hogyan lehetséges biztosítani a minőséget, a fenntarthatóságot és az egyenlőséget.
   
A magyar miniszter bizodalmát fejezte ki, hogy az Európai Parlamenttel jó lesz az együttműködés, és megtalálják a megoldásokat a következő hat hónap során közös döntést igénylő kérdésekre.
   
A napirenden lévő jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban Réthelyi Miklós kiemelte: a Magyarországgal egy elnöki trióban lévő Spanyolország és Belgium irányítása alatt jelentős előrehaladás történt a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok meghatározásában és a gyógyszerekre vonatkozó szabályozási csomag kidolgozásában. Az előzővel kapcsolatban kiemelte, hogy azt az uniós egészségügyi jogalkotás mérföldkövének tartják. A magyar elnökség mindent megtesz annak érdekében, hogy az irányelv mielőbb formális elfogadásra, kihirdetésre kerüljön - hangsúlyozta.
   
Fontosnak mondta azt is, hogy megszületett a kompromisszum a gyógyszerhamisításra vonatkozó tervezet szövegére vonatkozóan is.
   
A magyar elnökség kész arra is, hogy foglalkozzon az átdolgozott betegtájékoztatási javaslatokkal is, szem előtt tartva az EP módosítás javaslatait - mondta. Hozzáétette: ennek olyan cselekvés programba kell illeszkedni, amely általában az egészségmegőrzéssel kapcsolatban is növeli a lakosság tájékozottságát.

OLDALTÖRÉS: Soltész Miklós: erősíteni kell a fiatalok hajlamát az önkéntességre

Soltész Miklós: erősíteni kell a fiatalok hajlamát az önkéntességre

A féléves soros magyar uniós elnökség egyik legfontosabb prioritása a fiatalok politikai részvételének erősítése, valamint az ifjúság bevonása az európai önkéntesség évének programjaiba - jelentette ki Soltész Miklós, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NEFMI) szociális, család- és ifjúságügyi államtitkára az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatási bizottsága előtti meghallgatásán kedden Brüsszelben.

Soltész Miklós kiemelte: ha sikerül elérni, hogy a fiatalok aktívan részt vegyenek hazájuk közéletében, akkor az esetleges társadalmi feszültségek is könnyebben elsimíthatóak lesznek. A fiatalok politikai részvételéről a magyar elnökség a május 19-20-i oktatás, ifjúság, kultúra és sport tanácsülésen kíván elfogadni egy állásfoglalást.
   
Az államtitkár megjegyezte: ebben a témában fontos teret adni az alulról jövő kezdeményezéseknek és meghallgatni a fiatalok elvárásait.
   
A másik fontos dolog a magyar államtitkár szerint, hogy a fiatalokat be kell vonni az önkéntes munkába, hogy részt vegyenek fogyatékos személyek gondozását végző intézmények munkájában és így később sokkal elfogadóbbak és befogadóbbak lesznek, amiből egész Európa hasznot húzhat.
   
Soltész Miklós bejelentette: a magyar elnökség március 2-4. között európai ifjúsági konferenciát szervez, amelyen egyrészt politikai állásfoglalást fogadnának el, másrészt elkészítenék a prioritásokat a következő elnökségi trió számára az ifjúságpolitikával kapcsolatban.
   
Soltész a kulturális bizottságban lezajlott meghallgatások után úgy nyilatkozott, azok azt mutatták, hogy minden államtitkártársa felkészült volt, a magyar elnökséget jól előkészítették.
  
 Saját benyomásként említette, hogy "az otthoni politikai erők, jelesül azok, akik az elmúlt években tönkretették az országot, most pedig nem tudják elviselni, hogy az ország kétharmada messze nem őket választotta, ők a saját sérelmeiket próbálták behozni néhány EP-képviselőn keresztül". Egyes képviselők vehemensebben szóltak bele magyarországi belpolitikai kérdésekbe, anélkül, hogy ismerték volna a tényeket, és anélkül, hogy ugyanezt más országok esetében is megvizsgálnák - fűzte hozzá. Úgy vélte, "ez fájó volt", és "nem volt sportszerű", mert Magyarország olyan témákkal állt az EU elé, amelyek az unió erősödését szolgálják.
   
Összességében a magyar programot elfogadták - szögezte le Soltész Miklós. Nemmel válaszolt az MTI-nek arra a kérdésére, hogy meglátása szerint lehetnek-e problémák a félév során az EP-vel folytatott együttműködésben.
   
Az európai összpolitika üzenete mindenképpen az kell hogy legyen, hogy Európának összefogásra van szüksége, ha gazdaságilag, szociálisan erős akar maradni - fejtette ki.
   
Fontos kérdésnek nevezte, hogy az illetékessége alá tartozó területen milyen pénzek, milyen támogatási rendszerek állnak majd rendelkezésre. A fiatalokkal foglalkozó mindenféle területen biztosítani kell a megfelelő támogatást, mert ezek határozzák meg, hogy milyen lesz Európa jövője - hangoztatta Soltész Miklós.

OLDALTÖRÉS: Pintér: még nem teljesülnek a bolgár Schengen-csatlakozás feltételei

Pintér: még nem teljesülnek a bolgár Schengen-csatlakozás feltételei

Brüsszel, 2011. január 25., kedd (MTI) -     Bulgária esetében egyelőre nem teljesülnek azok a technikai jellegű előfeltételek, amelyek szükségesek a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez való bolgár és román csatlakozáshoz - közölte Pintér Sándor belügyminiszter kedden Brüsszelben az Európai Parlament (EP) szakbizottsága előtti meghallgatásán.
   
A miniszter az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) előtt fejtette ki álláspontját a magyar EU-elnökség időszerű belügyi vonatkozású kérdéseiről. Elmondta, hogy Bulgária Törökországgal közös szárazföldi határán még nem kielégítő az ellenőrzés.
   
Tekintettel arra, hogy Bulgária és Románia felkészültségét együttesen vizsgálja az unió, a bolgár hiányosságok miatt egyelőre nem születhetett pozitív szakértői vélemény a két ország Schengen-csatlakozása ügyében.
   
Pintér Sándor elmondta a meghallgatáson, hogy a bolgár fél március közepére ígéri a technikai jellegű hiányosságok megszüntetését. Ha ez megtörténik, akkor az EU-szakértők újra áttekinthetik a helyzetet, és kedvező szakvélemény esetén a két ország Schengen-csatlakozásának kérdését az uniós tagállamok belügyminiszterei elé lehet terjeszteni - tette hozzá.
   
"Magyarország támogatja a két országnak a rendszerhez való csatlakozását, de a technikai feltételeknek meg kell felelni" - szögezte le a belügyminiszter.
   
A két ország Schengen-csatlakozásával szemben Németország és Franciaország a technikai hiányosságokon túl általánosabb kifogásokat is támasztott, főképp a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem elégtelenségére hivatkozva. Ezzel kapcsolatban Pintér utalt arra: a schengeni rendszerbe csak akkor lehet beengedni új országot, ha a felvétel ügyében minden tagállam egyetért. A márciusban esetleg megszülető kedvező szakvélemény után tehát még a belügyminiszterek tanácsában egyeztetni kell a tagállamok nézeteit.
   
A belügyminiszter kitért a meghallgatáson arra, hogy a SIS-II schengeni információs rendszernek 2013-ra működnie kell, mégpedig úgy, hogy az megfelel minden adatvédelmi elvárásnak.
   
Bevándorlási kérdésekről szólva Pintér Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy az illegális bevándorlás a szervezett bűnözés egyik üzletága lett. Azoknak, akik ilyen üzelmeket folytatnak, szerinte "nem szabad kegyelmet adni", de - tette hozzá - minden egyes menedékes személy ügyét alaposan ki kell vizsgálni. A magyar EU-elnökség - mondta - reméli, hogy a legális bevándorlás kérdésében közös álláspont alakítható ki a tagországok között.
   
Az MTI által megkérdezett, különböző pártállású EP-képviselők egybehangzó véleménye szerint Pintér Sándor magas fokú szakmai felkészültségről tett tanúbizonyságot a meghallgatáson.

OLDALTÖRÉS: Balog Zoltán: át kell tekinteni a romaprogramok forrásainak felhasználását

Balog Zoltán: át kell tekinteni a romaprogramok forrásainak felhasználását

A roma felzárkózás céljainak eléréséhez új forrásokra is szükség lesz, előbb azonban át kell tekinteni, hogy mennyire hatékony az eddigi támogatások felhasználása - hangsúlyozta kedden Brüsszelben Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az Európai Parlament (EP) szakbizottsága előtti maghallgatásán.
   
Az államtitkár az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) előtt fejtette ki álláspontját a magyar EU-elnökségnek az általa felügyelt területet érintő célkitűzéseiről. Ez alapvetően a roma felzárkózás uniós keretprogramjának a kidolgozását jelenti, de Balog a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy nem csupán romák élnek mélyszegénységben, a problémát tehát nem lenne helyes etnikai alapon leszűkíteni a cigánykérdésre.
   
Balog Zoltán - aki szerint az európai roma keretstratégia kialakításakor át kell tekinteni és össze kell vetni az egyes országokban alkalmazott, sikeresnek, illetve sikertelennek bizonyult módszereket - beszámolt egyebek közt arról, hogy hivatala együttműködik a belügyminisztériummal a romákkal szembeni előítéletnek a rendőrség sorain belül történő szétoszlatása, illetve a roma rendőrök számának növelése érdekében.
   
A hatóságok részéről is tapasztalható előítéletek kapcsán említette azt a mondást, hogy "ha pénz jön, akkor mindenki roma, ha pedig a rendőrség, akkor senki sem az".
   
A mondás másik feléhez kapcsolódott az államtitkár azon kijelentése, hogy a támogatások felhasználása és a cigány önkormányzatok működése tekintetében vannak korrupcióellenes feladatok.
   
Az egész mondás pedig arra is utal - derült ki Balog szavaiból -, hogy egyáltalán nem könnyű megválaszolni a kérdést, ki is roma valójában. Utalt arra, hogy 2001-es magyarországi népszámlálási adatok szerint 191 ezren vallották magukat romának, szociológiai felmérések azonban 7-800 ezres lélekszámot valószínűsítenek, míg rosszindulatú állítások szerint a romák száma a másfél, kétmilliót is eléri. Az államtitkár szerint ezért helye lenne az etnikai alapú, anonim statisztikai adatgyűjtésnek olyan esetekben, amikor az adatgyűjtés célja pozitív intézkedések, segítő lépések megtétele az adott etnikum érdekében.
   
Az iskolai szegregáció, illetve integráció tekintetében Balog Zoltán leszögezte: etnikai alapon vagy szegénység miatt senkit nem szabad rosszabb minőségű oktatásban részesíteni. Vannak azonban térségek - tette hozzá -, amelyek eleve elszigeteltek, így integrált oktatást ott nem is lehet folytatni, másfelől lehet olyan külön oktatási formákat találni, amelyek többletet nyújtanak, segítenek a felzárkóztatásban.
  
 A meghallgatáson Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő azt kérdezte, része lesz-e a romastratégiának az is, hogy azokat a cigány családokat, amelyek nem járatják iskolába gyerekeiket, hanem ehelyett például prostitúcióra kényszerítik a lányokat, rávegyék a társadalmilag elvárt magatartásra és életvitelre. Balog Zoltán azt felelte: egyetért azzal, hogy a mélyszegénységi léthez kapcsolódnak ilyen jelenségek, azzal azonban nem, hogy ezt etnikai alapú megközelítéssel a romákra lehetne leszűkíteni.
   
Gál Kinga néppárti EP-képviselő a meghallgatás után az MTI-nek nyilatkozva kedvezően értékelte az eszmecsere légkörét, és felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Parlamentben Járóka Lívia magyar roma néppárti EP-képviselő készíti elő a testület állásfoglalását a romastratégia ügyében.
   
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő azt mondta az MTI-nek, hogy a meghallgatás jól tükrözte Balog Zoltán személyes elkötelezettségét a romák felzárkózásának ügye mellett. Az - tette hozzá - általánosabb probléma, hogy a tagállami kormányokat képviselő Tanács, miként az a meghallgatáson is felmerült, hosszú évek óta mindmáig nem tudott megbirkózni azzal a feladattal, hogy a diszkriminációt tilalmazó uniós irányelvet kiterjesszék a munkaerőpiacon túli egyéb területekre is.

OLDALTÖRÉS: Szőcs Géza: az Európai Örökség Cím megvalósítása a cél

Szőcs Géza: az Európai Örökség Cím megvalósítása a cél

A magyar kormány mindenképpen le akarja zárni féléves uniós elnöksége alatt az Európai Örökség Cím létrehozásához szükséges folyamatot - jelentette ki Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága előtti keddi meghallgatásán Brüsszelben.

Az államtitkár hozzátette: a május 19-i Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanács ülésen politikai megállapodást akarnak elérni a témában, valamint június 6-8-án Európai Örökségi Fórum megrendezését tervezik Visegrádon. Emellett júniusig hét szakértői konferenciát és egy informális miniszteri találkozót is szervez az elnökség.
   
Szőcs Géza elmondta még, hogy a magyar elnökség fő szakpolitikai prioritását képezi a kultúra hozzájárulásának vizsgálata az Európa 2020 Stratégia végrehajtásához. Noha az Európa 2020 stratégia nem említi meg kifejezetten a kultúrát azon ágazatok között, amelyek segíteni fogják Európát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításában, a magyar elnökség mégis meg van győződve arról, hogy ezen a területen "kimutatható a kultúra hajtóereje." Az államtitkár szerint ennek a munkának az eredményeként a következő, 2014-ben induló pénzügyi keretben megfelelő finanszírozásban részesülhet a kultúra, a kulturális és kreatív ágazatok pedig kiemelt szerephez juthatnak az Unió eszközeiben és programjaiban.
   
A magyar elnökség az Európai Bizottsággal együttműködésben elnökségi konferenciát szervez február 28. és március 1. között Budapesten, március 27-28-ára pedig a kulturális miniszterek informális találkozóját tervezik.
  
Szőcs Géza kiemelte még, hogy a magyar elnökség szerint a külkapcsolatok alakításában a kultúra is meghatározó szerephez jut, és ebben a témában először június 22-24-én Pécsett lesz uniós szintű tanácskozás.
   
A szintén a felügyelete alá tartozó audiovizuális politikával kapcsolatban az államtitkár megjegyezte: kiemelt figyelmet kap a kiskorúak védelmének fenntartása, függetlenül attól, hogy milyen médiumról van szó. Szőcs hangsúlyozta: a magyar elnökség tanácsi következtetéseket kíván elfogadni, amelyekben a felkérik a tagállamokat, hogy hatékonyan hajtsák végre a meglévő ajánlásokat és normákat, és vegyék figyelembe a bekövetkezett technikai változásokat is.
   
Az államtitkár azt is bejelentette, hogy április 19-20. között Budapesten "Az audiovizuális ipar jövője" címmel szervez konferenciát a magyar elnökség.
   
A bizottsági meghallgatáson többször szóba került a médiatörvény kérdése. Szőcs Géza ezzel kapcsolatban leszögezte: a bizottsági kifogásokat fontos precízen tisztázni és beilleszteni a magyar törvénybe, de ezek a kifogások nem indokolják "a rendkívül vehemens és intenzív reakcióhullámot, ami a törvény elfogadását követte." Az államtitkár szerint az, hogy milyen egy törvény, csak az alkalmazásakor derül ki pontosan.
   
Szintén kérdésre válaszolva az államtitkár visszautasította, hogy az Orbán-kormány hivatalba lépése óta erősödött volna az antiszemitizmus Magyarországon. Szőcs Géza szerint "nem lehet egy pár hónapja hivatalban lévő kormány felelősségére visszavezetni az antiszemita beszédek és hangok létezését, hiszen ezek történelmi eredetűek."
   
A magyar kormánytag kapott kérdéseket a Nemzeti Színház igazgatójának lecserélésével és budapesti archívumok bezárásával kapcsolatban is. Szőcs Géza leszögezte: nincs leváltva a Nemzeti Színház igazgatója, de az tény, hogy "az előző - 8 évig garázdálkodó - kormánytól" olyan költségvetést örökölt a mostani kabinet, amelyben kevés pénz jut a kultúrára és így például archívumok is a megszűnés szélére kerültek.

OLDALTÖRÉS: Európai tehetségnapot szeretne a magyar kormány

Európai tehetségnapot szeretne a magyar kormány

Európai tehetségnap bevezetésére tesz javaslatot a magyar kormány a soros uniós elnökség keretein belül - jelentette be Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága előtti meghallgatásán kedden Brüsszelben. A magyar kormány tervei szerint ez a nap minden év március 25-e - Bartók Béla születésének napja - lehetne.

 Hoffmann Rózsa a magyar kormány következő féléves uniós elnökként végzendő munkájával kapcsolatban konkrét feladatként jelölte meg az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek erősítését, a kisgyermekkori nevelés minőségének előremozdítását, a korai iskolaelhagyás megelőzését és a tanulás célú mobilitás erősítését.

Hoffmann Rózsa leszögezte: a magyar kormány "nem akarja átállítani váltót," hanem a már megkezdett sikeres uniós programok folytatását tűzte ki
 céljául az oktatás és képzés területén.

 Az államtitkár hangsúlyozta: Európának cselekednie kell a versenyképesség tekintetében, mert a számok aggasztóak. Jelenleg ugyanis a tanulók körülbelül fele ér el közepes képzettségi szintet, a 25-34 éves korosztálynak pedig kevesebb, mint egyharmada rendelkezik egyetemi végzettséggel. Holott 2020-ig 16 millió új munkahely létesítése szükséges, amelyek felsőfokú képzettséget igényelnek, miközben az alacsony képzettség iránti kereslet 12 millió munkahellyel csökken ugyaneddig.
   
A kisgyermekkori nevelés minőségének előremozdítása és az ebben való részvétel erősítése témájában februárban uniós szintű szakmai konferenciát szervez a magyar elnökség, májusban pedig tanácsi következtetés elfogadását tervezik. Hoffmann szerint ugyanis akiket nem képeznek megfelelően már az iskola előtt, azok elvesztik az esélyt, hogy helyt álljanak az iskolában és megfelelő szakképzést szerezzenek.
  
 A korai iskolaelhagyás megelőzése összefügg a magyar elnökség alatt elkészítendő Roma stratégiával is, ezzel kapcsolatban tanácsi ajánlás elfogadására törekszik a magyar kormányzat, hiszen 2020-ig 10 százalék alá kell csökkenteni a korai iskolaelhagyók arányát.
  
 A tanulási célú nemzetközi mobilitás ösztönzésével kapcsolatban a cél, hogy 20 százalékra emeljék a mobilitásban résztvevő fiatalok számát. Itt szintén tanácsi ajánlás elfogadását tervezi Magyarország.
   
A kiemelt magyar elnökségi programok között szerepel még március 28-29-én az aktív állampolgárságra nevelés témájában megrendezendő informális budapesti találkozó az oktatásért felelős miniszterek között.
   
A bizottság német alelnöke, Helga Trüpel rákérdezett a magyar államtitkárnál a filozófuspályázatok ügyére is. A zöldpárti képviselőnő szerint a Heller Ágnes és Vajda Mihály által vezetett pályázatokkal kapcsolatban indult eljárások "az egész liberális értelmiség elleni fellépésnek tekinthetők." Hoffmann Rózsa válaszában leszögezte: szó sincs "célzott támadásról," ezek közpénzek elköltésével kapcsolatos bírósági ügyek.
   
Szintén kérdésre válaszolva a magyar államtitkár leszögezte: nincs tudomása arról, hogy bármelyik magyar iskolában kizárták volna az oktatásból a roma diákokat.

A meghallgatást követően Hoffmann Rózsa úgy nyilatkozott, hogy pozitívak az érzései. Mint mondta, egy kérdéstől eltekintve, amely téves információk alapján hazai történésekre kérdezett rá, és amelyet szavai szerint "helyre tett", csupa együttműködő kérdést tettek fel.
   
Megerősítették a képviselők, hogy Magyarország jól választotta meg a prioritásokat - hangoztatta. Örömét fejezte ki, hogy a meghallgatáson javaslatok is elhangzottak, amelyeket "be kell vinni az európai közbeszédbe". Ezek közül a nyelvoktatást emelte ki, hozzátéve, Magyarországon már elkezdtek foglalkozni azzal, hogy ezen a területen legyen egy jóváhagyott, mindenki által ismert, erőfeszítésekre épülő stratégia. El kell gondolkodni azon, hogy a következő félévtől kezdve hogyan lehetséges javaslatokat megfogalmazni az Európai Bizottság felé ebben az ügyben - tette hozzá.
   
Hoffmann Rózsa leszögezte: a parlament részéről nem észlelt olyan felszólalást, amelyből arra kellene következtetni, hogy a képviselők akadályt gördítenének az elnökségi célok elérése elé. Biztosították arról, hogy közös törekvés az oktatás ügyének kiemelt kezelése. Ez utóbbi a támogatások meghatározásakor is érvényes - hangoztatta -, mert kérdés, hogy a költségvetési kereteket is hozzárendelik-e a terület fejlődésének segítéséhez. Rendkívüli fontos a rendelkezésre álló pénzek jó programokra költése is. A magyar elnökség ezen a téren is sokat tehet, segíthet abban, hogy a sikeres programok széles körben ismertté váljanak.
   
Jó helyen van az oktatás az Európai Unióban - vélte az államtitkár -, a közös ajánlások, következtetések mellett a tagországok kezét nem kötik kötelező jogszabályok, és a nemzeti tradíciók erősítése nem csorbul.
  
Egy újságírói kérdésre válaszolva Hoffman Rózsa elmondta: ismeri azt a jelentést, amely szerint Európában talán Magyarországon megy a legtöbb - mintegy 500 ezer - gyermek éhesen iskolába. Kifejtette: az oktatásra nézve ez azzal a feladattal jár, hogy még nagyobb erőfeszítést kell tenni minden olyan program sikerre vitele érdekében, amely az éhezést csökkenti. Rövid távon azonban ezt a kérdést nem az oktatás tudja orvosolni - fűzte hozzá.

OLDALTÖRÉS: Czene: prioritást kell élveznie a sportnak

Czene: prioritást kell élveznie a sportnak

 A sportnak prioritást kell élveznie Európában, a versenysportot pedig nem szabad szembeállítani a tömegsporttal - mondta Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős államtitkára az Európai Parlament oktatási és kulturális bizottságának keddi ülésén Brüsszelben.

 A sportvezető hangsúlyozta, Magyarország a féléves Európai Uniós elnöksége alatt kiemelt területként kezeli a sportot, s mindent megtesz azért, hogy elősegítse a tervek szerint 2020-tól érvénybe lépő EU-s sport keretprogram létrehozását.
   
Czene elmondta, Magyarország sporttal kapcsolatos munkáját az Európai Bizottság (EB) január 18-i közleményében foglaltak határozzák meg. Az államtitkár hozzátette, az uniós elnökség ideje alatt a sporttémájú kérdésekben mind a 27 tagállammal szeretnének egyeztetni, ugyanakkor a sportszervezetek meghallgatását is fontosnak tartják.
   
"A sport európai dimenzióinak fejlesztése" című közlemény a sporttal kapcsolatos, uniós szinten szükséges és lehetséges tevékenységeket összegzi. Erről az EU sportért felelős miniszterei várhatóan idén májusban állásfoglalást fogadnak majd el, s ennek tartalmi előkészítése, egyeztetése is a soros magyar elnökség egyik feladata.
   
"A tagállamok a sporttal kapcsolatban sokat tanulhatnak egymástól - fogalmazott Czene. - Február 22-én és 23-án Budapesten és Gödöllőn rendezzük meg a sportminiszterek informális értekezletét, Magyarország uniós elnökségének záróeseményeként pedig júniusban Gödöllőn kerül sor a sportigazgatók ülésére."
   
Az EB február 21-én és 22-én Budapesten tartja az EU-s sportfórumot, amelynek témája az uniós sportegyüttműködés lehetőségei, és annak fejlesztése lesz. Az eseményre a sportszervezetek több száz európai képviselőjét, vezetőjét hívják meg.
   
Czene a bizottsági meghallgatáson hangsúlyozta, a sport segítségével sok uniós célkitűzést meg lehet valósítani, s a január 18-i közleményben ezek a jelentős témák, így többek között az egészségvédelem és az esélyegyenlőség is helyet kaptak.
    "
Tudjuk, hogy a versenysportba fektetett pénz megfelelő piaci körülmények között nem csak megtérül, de hasznot is hoz - mondta az államtitkár. - Nemzetközi kutatások azt is igazolták, hogy a szabadidősport fejlesztése révén egészségesebb lesz a társadalom, így az országok gazdasági teljesítőképessége, termelékenysége is nő. Ennek megfelelően kimondhatjuk, hogy a sport társadalmi és gazdasági hatásai markánsan befolyásolják a nemzetgazdaságok fejlődését."
   
Czene hozzátette, Magyarország célja az EU-s átlag elérése, vagyis az, hogy az ország lakosságának 25-30 százaléka rendszeresen sportoljon, azaz heti 2-3 alkalommal végezzen legalább másfél óra testmozgást.