Ezreket nyomorít meg a stroke: Zalában halnak meg a legtöbben

 - Ha ugyanis a féloldali bénulás bekövetkeztétől számított három órán belül megkapja a beteg a vérrögoldó infúziós kezelést (trombolízis), jó esély van a teljes gyógyulásra.

S hogy a józan ésszel ellenkezve miért nem igyekeznek hanyatt-homlok a kórházba?

- Mert a stroke nem fáj... - hangzik a válasz. - A beteg pedig abban reménykedik, hogy másnapra jobban lesz. Ehelyett azonban elveszíti az esélyt a felépülésre...

Idén tíz alkalommal sikerült kicselezniük a kórt, egy februári beavatkozás Szabó Lászlóné életét mentette meg.

- Két nappal az eset előtt pár pillanatra elment a látásom - kezd történetébe az egerszegi hölgy, aki mára ugyanúgy ellát minden ház körüli teendőt, mint a stroke előtt. - Az ominózus délelőttön hajmosáshoz készülődtem, s egyik pillanatról a másikra lebénult a jobb oldalam. Ott volt mellettem a férjem, ő tartott meg. Pár perc múlva már beszélni sem tudtam. Borzasztó érzés, a tudatom teljesen tiszta volt, mégsem voltam képes kommunikálni.

Lánya gyorsan hívta a háziorvosukat, s dr. Széll Szilvia azonnal riasztotta a rohammentőket.

- Hálásak lehetünk neki, hogy olyan határozottan lépett fel, hiszen én, bár már csak mutogatni tudtam, előbb még meg akartam mosni a hajamat... - tör ki az örök nő Iliből. - De a doktornő azt mondta, ez itt most nem kívánságműsor. Rohanás a kórházba, ott már várt bennünket dr. Németh László főorvos, pillanatok alatt átestem egy csomó vizsgálaton, s máris folyt a vérrögoldó infúziót. A gyorsaság mentett meg, a rosszulléttől számítva 1 órán belül már kaptam a kezelést.

- Alig telt el háromnegyed óra, megmozdult a lába, a keze, elkezdett beszélni - tér a megkönnyebbülést hozó részletekre férje. Ili kezelése olyannyira eredményesnek bizonyult, hogy rehabilitációra sem volt szükség. Pedig iges súlyos volt az állapota, négy helyen is elzáródás lépett fel az agyában.

- Ebbe ma már nem szabadna senkinek belehalnia, vagy élete végéig elszenvednie, hogy nyomorékon forgassák az ágyban... - összegez Ili. - Mindenkinek tudnia kellene, milyen fontos a gyorsaság. Itt az én példám, meg lehet gyógyulni...

A stroke alapvetően az idősek betegsége, ám egyre gyakrabban találkoznak vele a 40-es, 50-es korosztályban. Különösen Zalában. Megyénk sajnos jó ideje a legrosszabb helyen áll az országban a halálozásban. Nálunk 100 ezer emberből mintegy 200 hal meg agyi infarktusban, míg ez az adat más megyékben 170-180. Ausztriában pedig 60-80... S hogy miért e nagy különbség?

- Nálunk nem érték az egészség, sokan fittyet hánynak a rizikófaktorokra - folytatja dr. Nikl János. - Amerikában a 60-as években, amikor kitört a fitnesz és kocogás divatja, harmadára csökkent a halálozás. Manapság, hogy újra elengedték magukat , megint emelkednek az adatok. Tudni kell, hogy agyi érbetegség nincs önmagában. Aki stroke-ot kap, annak az egész érrendszerével gond van. A legfejlettebb országokban már komplexen gondozzák a kórképet, függetlenül attól, hogy a szívben, az agyban vagy éppen a végtagokban okoz bajt.

Zalában az aprófalvas szerkezet is sokat ront a képen, hiszen minél kisebb egy település, annál rosszabbak a halálozási adatok. A megyén belül Letenye környékén a legriasztóbb a helyzet, talán genetikai okok is húzódnak a háttérben.

A 66 ágyas, évente 2400 fekvő és 28 ezer járóbeteget fogadó osztályon minden kórteremben LCD-tévé biztosítja az ingergazdag környezetet (szponzori pénzből szerezték be őket), az ambulancia várójában elhelyezett tévén pedig stroke-ról szóló ismeretterjesztő filmek futnak. Persze itt nem a tévé a legfontosabb készülék. Az osztályon külön ultrahangrendszer működik, az egyik műszer a nyaki erek szűkületeit vizsgálja.

- Korszerű eszköz, nagyon jó felbontású képet ad az erekről, az áramlás irányáról, sebességéről, minőségéről, az esetleges örvényekről - fejti ki dr. Tóth Imre adjunktus.

- Nagy előnye, hogy legtöbbször kiváltja a katéteres érfestést, de vele egyenrangú diagnózist ad - teszi hozzá dr. Németh László főorvos. - A beteg számára is kímélő ez a vizsgálat, hiszen nem véres beavatkozás. Emellett olyan készülékünk is van, ami átlát a koponyacsonton, adatokat közöl az agyi erekben áramló vér sebességéről és agyi funkcionális tesztekre is alkalmas.

Az országban évente 50-60 ezer új stroke következik be, a betegek 20 százaléka 30 napon belül meghal. A fennmaradó 80 százalék körülbelül egyenlő arányban oszlik munkaképesekre, súlyos maradványtünetekkel küzdőkre, valamint ágyhoz kötött, magatehetetlenekre. Ráadásul a stroke után pár évvel a betegek 30 százaléka dementálódik, azaz elbutul. E kórkép tehát a családok mellett a társadalomra is jelentős terheket ró, a betegek gondozása az infarktusnál is több kiadással jár.

Az osztálynak természetesen nem csak a stroke ad feladatot. A második leggyakoribb neurológiai betegség az epilepszia, megyénkben mintegy 3000 felnőtt epilepsziás él. Vizsgálatukhoz a hightech kategóriába eső video-EEG-t is használják, ami az epilepsziás roham külső jegyeit épp úgy rögzíti, mint a közben az agyban zajló folyamatokat. A szerkezet 4 millisecundumonként (a másodperc ezred része) fogja és rögzíti a jeleket. A képernyőn 16 féle, az agyműködést jellemző görbét figyel a szakember, de 128-ra is volna mód.

A harmadik nagyobb betegségcsoport a sclerosis multiplex. Az SM betegség kezelésében központként vesz részt az osztály, ennek köszönhetően a legspeciálisabb immunmoduláns terápiát is biztosítani tudják.

A neurológiai betegségek jellegéből következik, hogy különös hangsúlyt kap a rehabilitáció, ami segíthet visszaszerezni az elveszített képességeket.

- Önálló rehabilitációs részlegre volna szükség, legalább 30 ággyal - hangsúlyozza dr. Nikl János. - Pillanatnyilag a szentgotthárdi intézetbe, a keszthelyi rehabilitációs osztályra, valamint Hévízre küldjük a pácienseinket, jó a szakmai kapcsolat, de az optimális megoldást a saját részleg jelentené. Hat hónap után már nem sok esély van a bénulások oldására, addig kellene mindent lehetőséget megragadni a képességek helyreállítására.

A rehabilitáció akut része, vagyis a gyógytorna azonban kiválóan működik, e tekintetben tán a legjobb helyzetben vannak az országban. Négy főállású gyógytornászuk és egy gyógymasszőrük van, a csapat vezetője Tóth Klára.

- Speciális, a neurológiára kifejlesztett módszerekkel dolgozunk, amelyeket nemzetközi tanfolyamokon sajátítottunk el - mondja a szakember, aki az egészségügyi főiskolán is tanít. - Az egyénileg végzett manuálterápiás gyakorlatoknak köszönhetően például porckorongsérv esetében akár a műtét is elkerülhető. Ez nagy sikerélmény és motiváció számunkra.



Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Gutaütés, szélütés

Gutaütés, szélütés

A stroke-ot magyarul agyi infarktusnak, szélütésnek, gutaütésnek is nevezik. Az agyvérzés kifejezés azért nem pontos, mert csak az esetek tizedében szivárog vér az agyba. Klasszikus esetben szűkület vagy vérrög okozza az elzáródást, ilyenkor alkalmazható a trombolízis. Fokozott rizikót jelent a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír. Tünetei: beszédzavar, látótér kiesés, féloldali bénulás vagy gyengeség. 

Gutaütés, szélütés

A stroke-ot magyarul agyi infarktusnak, szélütésnek, gutaütésnek is nevezik. Az agyvérzés kifejezés azért nem pontos, mert csak az esetek tizedében szivárog vér az agyba. Klasszikus esetben szűkület vagy vérrög okozza az elzáródást, ilyenkor alkalmazható a trombolízis. Fokozott rizikót jelent a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír. Tünetei: beszédzavar, látótér kiesés, féloldali bénulás vagy gyengeség. 

Gutaütés, szélütés

A stroke-ot magyarul agyi infarktusnak, szélütésnek, gutaütésnek is nevezik. Az agyvérzés kifejezés azért nem pontos, mert csak az esetek tizedében szivárog vér az agyba. Klasszikus esetben szűkület vagy vérrög okozza az elzáródást, ilyenkor alkalmazható a trombolízis. Fokozott rizikót jelent a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír. Tünetei: beszédzavar, látótér kiesés, féloldali bénulás vagy gyengeség. 

OLDALTÖRÉS: Szerintem - Magyar Hajnalka jegyzete

SZERINTEM - Magyar Hajnalka jegyzete

Fejfájós ország vagyunk, látszik ez abból is, hogy a nagy forgalmú szakambulanciák közül – felnőtt/gyerek epilepszia, Parkinson-kór, stroke, ér ultrahang, botulinum toxin, SM – a fejfájásambulancia az egyik leglátogatottabb. Beszédes adalék, hogy csak a betegek ötöde küzd migrénnel, 80 százalék úgynevezett feszültségi fejfájással (körkörös, abroncsszerű fájdalom) jelentkezik, ami a pszichés terhelés, a stressz kivetülése. Az emberi lélek ugyanis nem viseli el a tartós félelmet, szorongást, ezeket tudat alatt testi tünetekké alakítja át. Utóbbit könnyebb elviselni, s a kultúránk is elfogadóbb vele, mintha pszichés panaszokkal állnánk elő...

SZERINTEM - Magyar Hajnalka jegyzete

Fejfájós ország vagyunk, látszik ez abból is, hogy a nagy forgalmú szakambulanciák közül – felnőtt/gyerek epilepszia, Parkinson-kór, stroke, ér ultrahang, botulinum toxin, SM – a fejfájásambulancia az egyik leglátogatottabb. Beszédes adalék, hogy csak a betegek ötöde küzd migrénnel, 80 százalék úgynevezett feszültségi fejfájással (körkörös, abroncsszerű fájdalom) jelentkezik, ami a pszichés terhelés, a stressz kivetülése. Az emberi lélek ugyanis nem viseli el a tartós félelmet, szorongást, ezeket tudat alatt testi tünetekké alakítja át. Utóbbit könnyebb elviselni, s a kultúránk is elfogadóbb vele, mintha pszichés panaszokkal állnánk elő...

SZERINTEM - Magyar Hajnalka jegyzete

Fejfájós ország vagyunk, látszik ez abból is, hogy a nagy forgalmú szakambulanciák közül – felnőtt/gyerek epilepszia, Parkinson-kór, stroke, ér ultrahang, botulinum toxin, SM – a fejfájásambulancia az egyik leglátogatottabb. Beszédes adalék, hogy csak a betegek ötöde küzd migrénnel, 80 százalék úgynevezett feszültségi fejfájással (körkörös, abroncsszerű fájdalom) jelentkezik, ami a pszichés terhelés, a stressz kivetülése. Az emberi lélek ugyanis nem viseli el a tartós félelmet, szorongást, ezeket tudat alatt testi tünetekké alakítja át. Utóbbit könnyebb elviselni, s a kultúránk is elfogadóbb vele, mintha pszichés panaszokkal állnánk elő...