Súlyos ezreseket kérnek számon a nyugdíjasszervezetek

A vita tárgya az úgynevezett kiegészítő nyugdíjemelés, amelyet az idősek novemberben kapnak meg az egész évre visszamenőleg. A pénz évről évre azért jár, mert a kormány év elején ugyan megállapítja a nyugdíjemelés mértékét, de mindig alacsonyabb pénzromlással számol, mint amennyi az valójában lesz. A magasabb infláció miatt a nyugdíjasok rosszabbul járnának, ezért a különbözetet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szep­temberben megjelenő, első nyolchavi inflációs adatai alapján utólag fizetik ki nekik. Csakhogy az idén a kabinet úgy számolt: hiába volt 5,2 százalék az infláció augusz­tusban, az év végére a pénzromlás mértéke 4,7 százalékra csökken. Így a januári 4,1 százalékos emelést most nem 1,1, hanem csak 0,6 százalékkal kell erre az évre visszamenőleg megfejelni.
   
Nem lehet eligazodni azon, hogy ki hogyan akarja számolni az emelést – háborgott a Blikknek Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke. Pedig a törvény egyértelmű: az emelést a KSH augusztusi inflációs adataiból kell kiszámolni, és nem abból, amit a kormány jósol. Van, akik szerint még több pénz járna.
   
A nyugdíjasok több gyógyszert fogyasztanak, jövedelmük nagyobb részét fordítják lakásfenntartásra, így az áremelkedések is jobban sújtják őket – mondta Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek országos nyugdíjasszövetség elnöke. Szerinte ezért további 0,3 százalékos emelés illetné meg őket: ez majd 3.000 forint lenne csak az idei évre.
   
A fideszes Iván László, a parlament nyugdíj- és idősügyi albizottságának elnöke a Blikknek azt mondta: a korábbi adatok szerint járt volna a magasabb kiegészítés, ám a kormány előrejelzése szerint kisebb lesz a pénzromlás, így csak 0,6 százalékos, és nem magasabb emelés jár.