Szigorít a szabálysértési törvény: a gárdistákat is fenyegeti

A július 22-én elfogadott, ám még kihirdetésre váró törvény ugyanis eljárásra kötelezi a rendőrséget, s kimondja, hogy a 20 ezer forint értékhatár alatti lopás, rongálás vagy orgazdaság elzárással is büntethető.

Egyes eseteket nevesít is a törvény: a biciklitolvaj, a közúti jelzőtábla, műemlék vagy köztéri bútor megrongálója szintén elzárásra vagy 150 ezer forintig terjedő bírságra számíthat, a szabálysértések felderítése pedig a jegyzői hatóság helyett a rendőrség feladata lesz. Az erről rendelkező jogszabály az aláírást követő 8. napon, várhatóan augusztus közepén lép majd életbe. De valóban visszatartja a tyúktolvajokat, bolti szarkákat, randalírozókat?

- Jelenleg automatikusan a jegyzőhöz kerülnek a 20 ezer forint értékhatár alatti szabálysértési ügyek, a bizonyítással azonban sok a probléma, mivel nyomozati jogkör nem társul a feladathoz. Esély csak akkor van a kár megtérülésére, ha az elkövető beismeri tettét - mondta el lapunknak Németh Noémi vaspöri körjegyző, hozzátéve: gyakran az önkormányzatok a károsultak, az éjszakai rongálók ugyanis a köztulajdont sem kímélik. A körjegyzőséghez tartozó települések közül legutóbb Ozmánbükön rongálták meg a buszvárót és a hirdetőtáblát, utóbbit még nem sikerült helyreállítani.

- A vaspöri buszvárót is szétverték korábban, akkor az önkormányzat kénytelen volt lenyelni a kárt, de arra is van példa, hogy tanú és rendőri jelenlét jóvoltából bizonyítani tudtuk, ki követte el a rongálást. Ennek esélye azonban minimális. Az is előfordult a körjegyzőségben, hogy kiskertet fosztottak ki , a zöldségeket nyilvánvalóan haszonszerzés céljával vitték el. Ezek az ügyek ritkábbak, bár a minap is kaptunk jelzést hasonló esetről - jegyezte meg a körjegyző. Végül elmondta: a lényeg a kár megtérülése volna, de sokan eleve nem is tesznek feljelentést a várható eredménytelenség miatt.

A Pintér Sándor belügyminiszter nevével előterjesztett törvénymódosítás éppen a hasonló ügyek felgöngyölítését szolgálja a kormányzat szándékai szerint. Elsősorban a kistelepüléseken élőket sújtja, hogy a tulajdon elleni szabálysértések felderítetlenek maradnak, a magánlaksértések elszaporodnak - fogalmaz a törvény indoklása. Az elzárás lehetőségének bevezetését egyrészt a visszatartó erővel magyarázza, másrészt azzal, hogy a gyorsított eljárás miatt nő a felderítés hatékonysága. Minimum 1, maximum 60 napos tételről van szó, és a rendelkezés kiterjed a fiatalkorúakra is (igaz, esetükben 30 nap az elzárás maximális ideje, és őket a felnőttektől elkülönítve kell fogva tartani). A belügyminiszter azt is jelezte a minap: a büntetés-végrehajtás jelenlegi kapacitása ehhez kicsi, ezért 10-12 bv-intézet megnyitását vizsgálja a kormány. Így enyhítenék a zsúfoltságot és biztosítanának megfelelő körülményeket a növekvő számú fogvatartottnak, továbbá lenne helye a szabálysértési elzárásra ítélteknek is - ezek a kormányzati érvek.

Utánanéztünk, mekkora a hazai büntetés-végrehajtási intézetek telítettsége, illetve milyen mértékű a fogva tartási költség.

- Jelenleg 16300 fő a hazai bv-intézetek fogvatartotti létszáma, s a jellemző tendencia a növekedés. Emelkedett a telítettségi mutató is: 2009. december 31-én a büntetés-végrehajtási intézetek átlagtelítettsége elérte a 128 százalékot, jelenleg 132 százalékos. 2002-ben jóval magasabb volt az átlagos telítettség: 160 százalék. A jelenlegi helyzet az elítéltek számának csökkenésével és az újonnan épült börtönök megnyitásával alakult ki. 2008-ban adták át a PPP beruházással létesült szombathelyi és tiszalöki országos intézetet, összesen 1500 férőhellyel - reagált érdeklődésünkre Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának osztályvezetője. Jelezte: a megyei bv-intézetek telítettsége magasabb lehet az országos átlagnál, elérheti a 150-160 százalékot, ez az előzetesen letartóztatott fogvatartottak számától függ. A büntetés-végrehajtás két éve működte-ti az úgynevezett telítettség-kiegyenlítő programját; ennek lényege, hogy a zsúfoltabb intézetekből átszállítják a fogvatartottakat a kevésbé telített börtönökbe.

- Tavaly átmenetileg kiürítették, idén felújították s újra megnyitották az állampusztai intézet két solti körletét, ahol mintegy 300 fogvatartottnak van hely. Tervezik a fővárosi intézet Gyorskocsi utcai objektumának renoválását és újranyitását is; ez is közel 300 fős - tette hozzá a sajtóiroda vezetője, utalva arra, hogy a büntetés-végrehajtás készül a változásra. Végül megtudtuk: a szervezet teljes költségvetését figyelembe véve egy fogvatartott egy napja körülbelül 7900 forint költséget jelent.

Az elfogadott törvényjavaslat más pontokon is átírja az eddigi szabályozást. Megemeli például az önkormányzat által kiszabható pénzbírság mértékét 30 ezerről 50 ezer forintra. Németországi mintára tettenérésnek tekinti azt is, ha az elkövetőt 48 órán belül elfogják, s amennyiben elzárással sújtható szabálysértést követ el, őrizetbe vehetik az illetőt. Megteremti továbbá annak lehetőségét, hogy a bírósági titkár is eljárjon a helyi bíróság jogkörében. A magánlaksértést, a részvételt feloszlatott társadalmi szervezet működésében, valamint a valótlan rendőrségi bejelentést szintén 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújtja a törvény (utóbbi esetben súlyosbító körülmény , ha a rendőrség ki is vonul a helyszínre). Rendelkezik arról is, hogy közfeladatot ellátó személynek minősül mindenki, aki a kormány településbiztonsági programjában végrehajtóként részt vesz (a polgárőrökre, településőrökre, egyéb civil szervezetek tagjaira utalva).

Fontos változás, hogy a rendőrség bebocsátás nélkül is beléphet magánlakásba három esetben. Egyrészt, ha a szabálysértést a felszólítás ellenére is folytató személyt kíván előállítani, másrészt, ha tulajdon elleni szabálysértés tárgyi bizonyítási eszközeit kívánja felkutatni. Szintén beléphet a lakásba, ha feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel miatt keres tárgyi bizonyítékokat.

A miniszter a minap jelezte: e többletfeladatok ellátásához többletforrásokat is juttatnak az eljáró szerveknek.


Szerintem 

Lehet, sőt, kell is vitatkozni azon, vajon a büntetések szigorítása visszatartja-e a tudatosan kis értékre utazó „megélhetési bűnözőket” vagy a részegen törő-zúzó garázdákat, de hogy igény van a közbiztonság javítására, ahhoz kétség sem férhet: a Fidesz jórészt a rendteremtés ígéretével nyert választást a tavasszal, és szintén a rendpárti imázsnak köszönhetően jutott parlamentbe a radikális jobboldali erő. Az pedig már a Fidesz törvényalkotási gyakorlatának színfoltja, hogy éppen a szabálysértők megregulázására írt jogszabályban „ad két pofont” (´a la Orbán Viktor) a hasonló célokkal életre hívott Magyar Gárdának. A jelenleg még T/580 kódnéven futó törvény ugyanis „lex gárdaként” is értelmezhető: több passzusában elzárással fenyegeti a feloszlatott társadalmi szervezet aktivistáit. Ennél jóval szélesebb réteget érinthet az a szakasz, amelyik feloldja a fiatalkorúak elzárásának tilalmát. A magyarázat szerint fiatalkorúra (jövedelem és vagyon hiányában) pénzbírságot kiróni nem lehet, így viszont a hatóságnak alig van eszköze a szankcionálásra. Ezt pedig, tegyük hozzá, sok felnőttkorú ki is használja, amikor fiatalokat bíz meg például lopással. Végül a legfontosabb: az ígéret szerint a lopások nem maradnak felderítetlenül. Ez a nagy kihívás!  



Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Szükséges volt

Szükséges volt 

Szükséges volt 

Szükséges volt 

 Bár a szakértők szerint attól, hogy az elkövetőtől ideiglenesen megszabadulunk, még nem lesz jobb a közbiztonság, a politika mégis megoldásnak véli.
– Mindenképpen szükség volt a szigorításra – fogalmazott Vigh László országgyűlési képviselő. – Sokan már a régi csendőrséget emlegették, hogy bezzeg akkor volt rend és biztonság, nem volt ennyi tolvaj. Tőlünk, képviselőktől az emberek azt várták, teremtsük meg a törvényi feltételeit az elrettentésnek, legyen viszszatartó erő. Nem tudom, mennyire sikerül ezt elérni ezzel a törvénnyel, de a politika megtette a szükséges lépést. Nem látom, hogy az emberek zokon vették volna a szigorítást. Arra valóban figyelni kell, hogy akit elzárnak, az ott bent ne kiképzést kapjon a továbbiakra, hanem valóban bűnhődjön tettéért. Meggyőződésem, ha az ország anyagi helyzete javul, e téren is kedvezőek lesznek a változások – mondta végezetül.
Szerző: Arany Gábor