A körbetartozás áldozatai: volt, aki szívinfarktust kapott

- Nem ritka, hogy egy-egy munkában 3 hónapig van a pénzem, sőt, még tovább. Nagyon nehéz így talpon maradni, milliókról van szó, s az állandó idegeskedés folyamatosan őrli az embert - így Vért Lajos.

És valóban: nemrég belehalt a lánctartozásba egy paksi férfi. Felesége elmondása szerint a gazda infarktust kapott a stressztől, mert nem jutott hozzá leadott állataiért járó jogos járandóságához.

A becsehelyi kertész, Rada Tamás már évekkel ezelőtt megtapasztalta, milyen is az, amikor ki van szolgáltatva más kényének-kedvének.

- Előbb egy irodaház, aztán egy nagy áruház, majd az M7-es sztráda mérnökségének parkosítását nem fizették ki határidőre a vállalkozásomnak - magyarázta a szakember. - Napról napra közelebb kerültem a csődhöz, végül már a megélhetésemre sem jutott...

Rada Tamás a történtek után létrehozott egy internetes adatbázist, amely mindenki számára ingyenesen használható.

Jelenleg hatszáz cég van fent, s ezek vezetőinek véleménye alapján Rada Tamás egy javaslatcsomagot állított össze a lánctartozás visszaszorítására. Ezek között szerepel például a fizetési határidők rövidítése, az, hogy a számla kiegyenlítéséig függesszék fel a nem fizető cég működését, valamint, hogy elkészült beruházás ne kapjon használati engedélyt addig, amíg a kivitelezésben részt vevő valamennyi alvállalkozót ki nem fizették.

Ugyancsak tiszta, világos és jól átlátható jogi környezetet tart szükségesnek a nagykanizsai KM LIGHT Kft. ügyvezető igazgatója, Kováts Miklós:

- Az a legnagyobb probléma, hogy a fővállalkozók számtalan alvállalkozón keresztül adják, adhatják ki a munkákat. Ezért papír szerint 90-120 napba telik, míg az ember hozzájut a pénzéhez. A valóságban azonban gyakran ennél többet is kell várni - ha fizetnek egyáltalán. Van olyan beszállítóm, aki több mint egy éve 10 millió nagyságrendű összeggel tartozik. Ma már tisztán látom, jól meg kell néznie az embernek, kivel köt szerződést, mert ha bajba kerül, senkitől nem várhat segítséget. Jelenleg ugyanis nincs érvényben olyan szabályozás, mellyel kiszűrhetők lennének azok a projektcégek, amelyek kifejezetten azért születnek, hogy tulajdonosaik más pénzével meglépjenek. Érdekes egyébként, hogy engem minden hatóság könnyen utolér, a tisztességtelen vállalkozókkal meg nem tudnak mit kezdeni...

Hozzátette: ha valaki Amerikában rosszhiszeműen csődbe visz egy vállalkozást, vagy felszámolást indítanak ellene, az nem maradhat a piacon, új céget nem alapíthat.

Van egy (majdnem) pozitív példánk is. A nagykanizsai, építőiparral foglalkozó Prizma 1999 Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth László vállalkozása a sármelléki repülőtéren dolgozott, s a megbízó alvállalkozó nem fizette ki teljes egészében a munkájukat. Arra hivatkozott, hogy ő sem kapta meg pénzét a fővállalkozótól.

- Volt egy földterülete Siófokon, s azt mondtuk neki, ha nem fizet, jelzálogot jegyzünk be rá, s végső esetben felszámolást indítunk ellene. Ebbe persze, nem ment bele, végül a 19 millióból kifizetett 13,5 milliót. Nos, ez is több, mint a semmi...

Az Országgyűlés nemrég jogszabály-módosító csomagot alkotott a lánctartozás visszaszorítása érdekében. Ebben többek közt előírták, hogy építőipari kivitelező tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás regisztrál az Iparkamaránál. Az alvállalkozók anyagi biztonságát pedig az úgynevezett építtetői fedezetkezelő intézménye szolgálhatja. A szabályozás szerint a fővállalkozónak rendelkeznie kell akkora anyagi fedezettel, amiből szükség esetén ki tudja fizetni alvállalkozói munkáját.

A Zala Megyei és a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamaránál a vártnál jó-val kevesebben regisztráltak.- A TEÁOR-számok alapján a megyében körülbelül 2500 vállalkozás tevékenykedik az építőipar területén, közülük eddig még csak körülbelül 700 regisztráltatta magát - mondta Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - Országosan sem jobb az arány - úgy vélem, hogy a nyilvántartásba vétellel elindult valamiféle tisztulási folyamat az építőipari szolgáltatók piacán.

Mazzag Ferenc jelezte azt is, reményeik szerint a nyilvántartásba vétel után etikai kódex készülhet, amit nehezebben lehet majd kijátszani.

A kanizsai kamaránál csak körülbelül százötvenen regisztráltak - tudtuk meg dr. Polay József elnöktől, aki azt is jelezte: az önkormányzattal együttműködve egy cégadatbázis létrehozását tervezik.

- Ennek az úgynevezett minőségi listának az lenne a lényege, hogy mind az önkormányzat, mind a kamara honlapján legyenek rajt a jó minőségű munkát végző, alvállalkozóiknak pontosan fizető helyi vállalkozások - szögezte le a kamarai elnök. - Ezzel reményeink szerint megelőzhető lenne a lánctartozás, illetve munkához segítenénk a helyi vállalkozásokat a közbeszerzéseknél. Persze, nem kerülhet fel akárki ezekre az oldalakra, pályázni kell majd. Úgy vélem a tisztességtelenül dolgozókat a vállalkozói társadalomnak is ki kell rekesztenie magából.


KRÓNIKUS PÉNZHIÁNY

A jelenlegi jogi környezet következtében komolyabb szankciók nélkül ki tud szállni vállalkozásából az, aki tartozásokat halmoz fel – véli dr. Takács Zoltán ügyvéd. A tótszerdahelyi Vindex Kft. ügyvezető igazgatója immár 10 éve foglalkozik kintlévőség-kezeléssel és követelésbehajtással.

– Manapság nem egy esetben kifejezetten azért születnek cégek, hogy tulajdonosaik a lánctartozás intézménye révén haszonra (gyakran busásra) tehessenek szert – így a jogi végzettségű szakember. – Sajnos, a jogi környezet is táplálja az ilyesféle magatartást. Amikor azt halljuk, hogy jogalkotóink olyan jogszabályokat igyekeznek hozni, amelyek jelentős mértékben megkönnyítik a cégalapítást, az egyben azt is jelenti: megszabadulni is könnyebb lesz egy vállalkozástól, azaz el lehet bújni a felelősségre vonás elől. Megítélésem szerint az illetékes döntéshozóknak máig nem sikerült megtalálni az arany középutat ez ügyben. Szomorú, de jelen pillanatban következmények nélkül lehet kiszállni egy, a működése során adósságokat felhalmozó vállalkozásból.

Dr. Takács Zoltán ügyvéd jelezte: véleménye szerint a kormány által nemrégiben bevezetett kötelező regisztráció és a fedezetkezelő rendszere – habár az állami beruházások tekintetében előremutató intézkedésekről van szó – sem jelenthet végleges megoldást a lánctartozás mai problémáira.

Hozzátette, az irány alapvetően jó, de e lépésektől még nem lesz több pénz a rendszerben – márpedig az igazi, valóban hathatós megoldást ez jelentené.