Környezetvédelmi akció az illegális hulladéklerakók megszüntetése érdekében

Boncodfölde Kávás felőli határában megdöbbentő látvány fogadja azokat, akik a települést elhagyva megállnak és lenéznek a horhosba. Az egykor árnyas gyalogútból járhatatlan ösvény lett, amit a szemetelők vettek birtokba: rothadófélben lévő bútorok, nejlonzsákokba csomagolt nyesedékhalmok, sörösdobozok és üdítősflakonok tanúskodnak nemtörődömségükről, de hűtőszekrényt és tévét sem átallottak kicipelni a zöldterületre.

- Az illegális szemétlerakó a kilencvenes évek elején alakult ki - idézte fel Zsuppán Ernő, Boncodfölde polgármestere. - Megpróbáltuk megakadályozni a szemetelést úgy, hogy szögesdrótot húztunk a horhos bejáratához és az út menti szalagkorlát fölé. Jó megoldásnak tűnt egy darabig, de aztán átszórták rajta a szemetet, és megbontották a kerítést - ismertette a válaszlépést.

- Volt idő, amikor figyeltettük a helyet egy falubelivel, de az sem vezetett eredményre - jelezte Zsuppán Ernő. - A Magyar Közút Kht. szemétgyűjtési akciói során mindig összeszedjük a lerakó felszínén található hulladékot, de hiába, a szeméthegy újraképződik. Ezt a két zsákot is nemrég hozhatták - mutatott a száraz ágakkal teli csomagokra. - Érthetetlen, miért szennyezik a környezetet, hiszen meg lehet szabadulni a szeméttől szabályosan és ingyen: nálunk a lakosság nem fizet a hulladékszállításért, és kommunális adót sem szedünk, van viszont lomtalanítás évente kétszer, a temető mellé pedig állítottunk egy konténert, amibe zsákos szemetet is dobhatnak, nem szólunk érte.

A polgármester nem tudja, kik hordják tele szeméttel az erdő szélét. Eddig egyetlen gyanúsítottja volt, egy környékbeli építési vállalkozó, mert ő dolgozott olyan építőanyaggal, amilyen a vadlerakón is megjelent, de bizonyíték híján nem indítottak eljárást ellene. Az önkormányzattal szemben sem indított eljárást a környezetvédelmi hatóság a vadlerakó miatt, bár a hulladékgazdálkodási törvény szerint a terület tulajdonosa felel az elhagyott hulladékért, ha a szemetelő kilétére nem derül fény. Zsuppán Ernő elmondta: kiszabhatnak büntetést az önkormányzatra, a falunak ugyanakkor nincs pénze a lerakó milliókba kerülő felszámolására. A Magyar Közút Kht. szemétszedési akciója során azonban újból kipucolják a horhost április 22-én, hangsúlyozta, kérdés azonban, hogy meddig marad tiszta a lassan húsz éve folyamatosan szennyezett terület.

A boncodföldei vadlerakó csak egy a sok közül. A közutak mentén is láthatunk jó néhányat, ha nem is ekkorákat. Az utakhoz tartozó, állami tulajdonban lévő területeket a Magyar Közút Kht.-nek kell rendben tartania, de ha egész álló nap takarítanának, akkor se jutnának a teendők végére.

- Bármerre indulunk, mindenhol találunk kisebb-nagyobb vadlerakót, legyen az horhos, erdei út vagy pihenésre kialakított parkoló - mondta Paksa Ferenc, a kht. zalaegerszegi üzemmérnökségének vezetője. - Ahol megjelenik egy kupac szemét, követi a többi. Valamikor Nagykapornakon építettünk egy szép parkolót, de fel kellett számolnunk. Nem az utazóközönség szórta tele szeméttel, hanem valószínűleg a környékbeliek. Bontott kályhacseréptől kezdve volt ott minden, nem tudtunk elég nagy konténert kitenni ahhoz, hogy rend legyen. Egy idő után már nem bírtuk finanszírozni a hulladék elszállítását. A probléma persze nem szűnt meg a parkoló felszámolásával, hanem új helyszínen jelentkezett. Most azt a taktikát követjük, hogy ahol látunk akár egyetlen kicsi zacskó szemetet, rögtön összeszedjük, hogy ne nőjön ki belőle egy hatalmas illegális szeméttelep.

A vadlerakók elleni küzdelem szélmalomharcnak tűnhet, az ügyet mégis egyre többen felkarolják, országszerte és Zala megyében is folynak programok a cél érdekében. Az Európai Unió ugyancsak segíti a nagytakarítást: a támogatásával zajló Zalaispa-program hangsúlyos eleme a települések régi, műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakóinak, illetve a nagyobb vadszeméttelepeinek rekultivációja. Zalában és Vas déli részén 132 telepet számolnak fel év végéig 2,2 milliárd forintból. A munka folyik, van, ahol már a lerakó területének tájba illesztését, fásítását végzik, közölte Bali József, a Zalaispa Zrt. vezérigazgatója.

Zala megye települései a környezetvédelmi tárca és a Hulladék Munkaszövetség programjába is bekapcsolódtak. Ennek keretében a személyi jövedelemadó egy százalékának segítségével tisztíthattak meg hulladékkal borított területeket. Zalaegerszeg, Rezi, Sármellék, Bókaháza, Gyenesdiás és Csonkahegyhát önkormányzatán kívül a zalaegerszegi Navigátor egyesület nyert támogatást a nyáron záruló akcióra, melynek résztvevői a rendbe hozott területek sorsát később is figyelemmel kísérik. Az erőfeszítések azonban mindaddig kevésnek bizonyulnak, míg nem válik egyeduralkodóvá a környezettudatos szemlélet. Lapunk most induló akciója (lásd a keretes írásunkat) ezt szeretné előmozdítani.