Belföld

2007.10.03. 02:28

A nagy átverés

Lenti - Első fokon 2 év hat hónap és 4 év hat hónap közötti letöltendő szabadságvesztésre ítél- te a városi bíróság azt a négy férfit, akit bűnösnek mondtak ki több roma család terhére elkövetett csalás ügyében. Az ítélet egyelőre nem jogerős.

Zalai Hírlap

A lenti városi bíróság az ügyben öt személyt talált bűnösnek. Köztük a Lőrincen élő Lakatos János vállalkozót, aki felbujtóként felbiztatta a keszthelyi Lendvai testvéreket.

Rávette őket, hogy vállalják el a lenti roma családok házainak építését. A három Lendvai testvér - István, János és Róbert - ugyancsak érintett az ügyben, őket csalás bűntette miatt vonták felelősségre, míg ötödikként egy Karancsi Attila nevű, komlói illetékességű férfi került képbe, ő magánokirat-hamisítást követett el azzal, hogy mint építési szakértő a 18 és 40 százalék közötti készültségi fokon álló házakat 85 százalékosnak igazolta le, s ezzel lehetővé tette, hogy a kivitelezők a teljes szociálpolitikai támogatást - összesen 29,8 millió forintot - felvehessék. Emiatt 400 ezer forintnyi pénzbírságot róttak ki rá. Az ítéletek egyelőre még nem jogerősek.

A lakások ügyét a lentikápolnai városrészben élő Sárközi Ernőné hajtotta leginkább, így hozzá látogattunk el. A család évek óta abban a házban lakik, amit a lakásépítési program keretében kezdtek el építeni, de befejezniük a vázolt okok miatt már nekik kellett.

- Nem tudtunk mást csinálni, ugyanis a régi házunkat bontottuk el, annak a helyén épült fel az új - mondja az asszony, majd a férje veszi át a szót: - Bárcsak ne így történt volna, ez ugyanis egy nagy rakás szemét, kontár módon elvégzett munka. S mit kap mindezért a csaló? Néhány évnyi börtönt, aztán kiszabadulása után élheti világát azon a pénzen, amit tőlünk csalt ki.

Sárköziékkel tüzetesen végignézzük a ház belsejét, ahova a rossz illesztékek miatt csapadékos napokon az esővíz minden alkalommal befolyik, ezáltal pedig bepenészedik a fal. A házigazda elmondása szerint fűteni sem tudnak, mivel a kémény - már ahol van - eltömődött habarccsal.

- A minap is teljesen eláztunk, próbáltam lavórral felfogni a vizet, de nem sikerült - folytatja Sárköziné. - Ilyen körülmények között nem lehet normálisan élni. A ruháink sehol nem férnek el, a lányom sem tudott hol tanulni, ezért az iskolából is kimaradt. Valami megoldás kellene, csupán azt nem tudjuk, kihez forduljunk. Az egyik lakossági fórumon megkértük az önkormányzati képviselőket is, akik megígérték, hogy kijönnek hozzánk, de azóta is várhatjuk őket.

Sárközi Ernő szerint ők a szerződésben vállaltaknak maradéktalanul eleget tettek, ezért is fáj neki, hogy így becsapták őket. A ház jelenlegi állapotában lakható, de attól fél, hogy egyszer csak összeborul.

A félkész állapotban maradt lakást Patyi András, illetve az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Szociális Lakásépítő Kht.-ja segítségével tudták lakhatóvá tenni. Patyi Andrást tegnap telefonon értük el, annyit mondott, hogy szeretnék az érintett lakásokat befejezni, ám ennek a forrásoldala egyelőre még nem biztosított.

Sárköziék mutatják a bankkal kötött szerződést, ebben az áll, hogy 2004 júniusának végéig be kell fejezni az építést, különben a szociálpolitikai kedvezményt az építtetők - jelen esetben a roma családok - kamatostul kötelesek visszafizetni. Hogy ezzel mi lesz, azt egyelőre senki sem tudja. A 11 könnyűszerkezetű ház mintegy fele ma üresen áll, azok állaga folyamatosan romlik, de a szándékos rongálás nyomai is fellelhetőek rajtuk. A környezet gazos. Azok, akik ide akartak költözni, ma többnyire rokonoknál, vagy a régi viskóikban húzódnak meg. Kapunk egy címet, próbáljuk is keresni az érintettet, ám nem találjuk. A bárszentmihályfai városrészben ellenben ráakadunk Horváth Zoltánra, aki viszonylag a szerencsések közé tartozik, az ő lakása legalább olyannyira elkészült, hogy különösebb ráfordítás nélkül be tudott költözni családjával. A jelenleg négy gyermeket nevelő férfi azonban nem akar velünk szóba állni, mondván: rajta senki se csámcsogjon.

- Félkész állapotban hagyták itt az épületet, lakni nem lehetett benne - mondja a máhomfai városrészben élő Horváth András Mihály, aki korábban egy közeli ház fából eszkábált toldalékában élt a családjával. Máhomfán három épület maradt félbe, Horváthék azonban nem hagyták annyiban, ők saját erőből befejezték.

- Nem volt a háznak sem ablaka, sem ajtaja, amikor beköltöztünk - mondta férfi. - Kémény sem volt, de a víz és a villany bekötése is visszavolt. Mindezt a Le-Ko Kft. segítségével oldottuk meg. 13 évig dolgoztam a cégnél, ők ajánlották fel, hogy elvégzik a hátralévő munkákat. Persze így is vannak problémák, de legalább a sajátunkban lakunk.

Horváth András Mihályék, amikor a ház építéséről a szerződést megkötötték, négy gyermeket neveltek, azóta két újabb született, de felesége, Teréz újra terhes. Talán ha sikerülne újra megigényelni az utánuk járó szociálpolitikai támogatást, akkor befejezhetnék az épületet.

A másik két máhomfai lakás tulajdonosai, Horváth Imre és Kovács József kevésbé voltak szerencsések, az ő házaik továbbra is lakhatatlanok. A tető és az oldalfalak lyukasak, a szigetelőanyag- ként használt fólia és üveggyapot lóg, illetve szétszórva hever mindenütt. Ezekből az épületekből már akkor sem lesz rendes lakás, ha valami módon sikerülne pénzt szerezni a befejezésükhöz. Pár évi börtön után élhetik világukat azon a pénzen, amit a szegényektől csaltak ki

Ezek is érdekelhetik