Belföld

2006.07.26. 10:13

Pénzkeresés íróasztalnál

<div align="justify"><strong>Szombathely (VN) – Imre </strong><strong>János, a Vas Megyei Agrárkamara </strong><strong>titkára szerint </strong><strong>a vasi gazdálkodók többsége </strong><strong>– valószínűleg óvatosságból </strong><strong>– „kivárt”, és </strong><strong>ezért nem élt a Nemzeti </strong><strong>Vidékfejlesztési Terv pályázati </strong><strong>lehetőségeivel. Az </strong><strong>óvatosság következményeként </strong><strong>több száz millió </strong><strong>forinttól estek el az agrárium </strong><strong>vasi szereplői.</strong></div>

nincs nev

A kamara titkára adatokkal is érzékelteti állítását: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) legnépszerűbb elemének
számító Agrár Környezetgazdálkodási Programra (AKG) országosan több mint 30 ezren jelentkeztek be, és közülük 25 ezren el is nyerték a támogatást. 

Vas megyében mindössze 211 termelő csatlakozott a programhoz. Mindezek után érthető, hogy a megyei  agrárkamara nagy hangsúlyt fektet a tájékoztatásra és a tanácsadásra. Az agrárium szereplőinek érdekképviseletét is ellátó köztestület szombathelyi irodáján túl még hét városban – Csepregen, Répcelakon, Celldömölkön, Sárváron, Körmenden, Őriszentpéteren és Vasváron – működtet területi irodát, ezenkívül a megye számos településén fogadóórákon várja a gazdálkodókat. 

A kamara a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött megállapodás értelmében egyéb feladatokat is ellát. Így az NVT támogatási lehetőségeinek megismertetése, a gazdálkodók technikai segítése, különböző képzések szervezése is a feladatai közé tartozik. (A közelmúltban az Agrár Környezetgazdálkodási Programban részt vevők számára tartottak képzést.) 

De az elmúlt két évben a területalapú támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekből, a helyszíni területmérésekből
is kivették a részüket a kamara szakemberei, az idén pedig a támogatásigénylések beadásával kapcsolatos tanácsadás mellett a blokkazonosítás, a szükséges térképek igénylésének koordinálása is az ő feladatuk
volt.
Mindezek mellett minden olyan lehetőséget megragad a kamara, amellyel a tagjai, a gazdálkodók hasznára lehet.
Így tavaly óta a gazdálkodók és a pénzintézetek közötti közvetítést is felvállalják. Ez a gyakorlatban azt jelenti,
hogy a kamarai tanácsadók előzetesen igazolják a támogatási kérelemben feltüntetett adatok helyességét, ez
alapján a pénzintézet megelőlegezi a támogatást. 

Imre János is osztja azt a véleményt, hogy a mezőgazdaságból élőknek előbbutóbb meg kell barátkozniuk a
gondolattal, hogy a pénzük jelentős részét nem termeléssel, hanem íróasztal mögött ülve, papírmunkával kell megkeresniük. 
Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy rendelkezzenek információkkal. Ebben tud segíteni a kamara, amelynek ugyanaz a célja, mint az agrárium valamennyi szereplőjének: minél több uniós forráshoz juttatni a hazai gazdálkodókat.

Ezek is érdekelhetik