Zalaegerszegnél kezdik az M9-es építését

– A közutak fejlesztése kétségkívül jó hír, de talán fontosabb a várható, kézzelfogható gazdasági következmény. Milyen konkrét gazdaságfejlesztési hozadéka lehet a gyorsforgalmi utak megépítésének?

– Gazdasági értelemben Zalaegerszeg nehezen megközelíthető település, a kormány ezért két döntést hozott a város polgármesterével megállapodva. Az első, a leggyorsabb megoldás: a 76-os főút nyomvonalán megkezdett négysávosítást be kell fejezni. Ez azt jelenti, hogy Zalaegerszeg és Balatonszentgyörgy között megépül a gyorsforgalmi út, amely az M7-es autópályára juttatja el a forgalmat. 2018-ra ez a terv megvalósítható. Legalább ennyire fontos azonban, hogy Zalaegerszeg kerüljön közelebb a nyugati határhoz. Az M9-es autópálya nyomvonalának építését ezért itt kezdjük: Zalaegerszeg és Vasvár között valósulhat meg az első szakasz. Utóbbi beruházásnak 2018-ig el kell indulnia. Az M9-es és M8-as metszéspontja Vasvárnál lesz, így az M8-ason a teherforgalmat el tudjuk vezetni a határig. Tehát kifejezetten Zalaegerszeg gazdasági lehetőségeinek bővítése miatt vállal ekkora, akár százmilliárdos nagyságrendű anyagi áldozatot a kormány. A 76-os út hazai költségvetésből készül, az M9-es Zalaegerszeg és Vasvár közötti szakasza pedig európai uniós források bevonásával valósul meg.

– A nyugat-dunántúli régió gazdasági teljesítményét, fejlettségét tekintve Magyarország egyik húzórégiója. De a térségen belül a gazdasági potenciál már nem kiegyenlített, Zala sok szempontból hátrányban van például Győr-Moson-Sopron megyével szemben. Az új uniós költségvetési ciklusban a fejlesztési források elosztásakor van-e szándék és lehetőség ezt is figyelembe venni, tehát Zalát pozitív elbírálásban részesíteni?

– Azért jöttünk Zalaegerszegre, mert a kormány segíteni szeretne a városnak és a zalai településeknek az elkövetkező négy évben. Ez egy aprófalvas településrendszerű megye, ahol kevés város, különösen kevés nagyváros van. Zalaegerszeg 2002 óta komoly veszteségeket szenvedett el, hiszen voltak ipari vállalatok, amelyek bezártak, illetve leépítéseket hajtottak végre. A helyzet 2002 és 2012 között nem könnyebb, hanem nehezebb lett. A kormánynak kötelessége, hogy Zalaegerszeg számára segítséget nyújtson, azt azonban, hogy miben tudunk segíteni, a város polgármesterének kell meghatároznia. Vannak megyék, ahol döntően az európai uniós források fogják fedezni a fejlesztéseket. Ezektől természetesen Zala megye sem esik el, hiszen a térségi szintű forrásfelosztás során kiemelten érvényesül a felzárkóztatás elve, amelyben a népességarányos felosztás mellett a gazdasági fejlettségi mutatókat is figyelembe vesszük. Mindezek alapján Zala megye összesen több mint 42 milliárd forintnyi uniós támogatáshoz jut: a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakban a megye 23, Zalaegerszeg több mint 11, míg Nagykanizsa közel 8 milliárd forint uniós fejlesztési forráskeretből gazdálkodhat saját projektjeinek megvalósítására. Természetesen saját, hazai forrásokból is segíteni szeretnénk a települések fejlődését, amelynek a gazdaságfejlesztés talán a legfontosabb, de csupán az egyik lába. A megyei jogú városok között például egyedül Zalaegerszegen nincs 10 pályás, 50 méteres uszoda, ezért egy modern és jó uszodát fogunk építeni tanmedencével együtt a városi ifjúság és a sportolni vágyók számára. Nemcsak gazdasági partnerként, hanem társadalmi szövetségesként is tekintünk Zalaegerszegre.

Lázár János: „A jövőben Zalaegerszeg a korábbinál jóval nagyobb kormányzati figyelemben részesül, pontosan azért, hogy ne szakadjon le ez a régió, hogy munkahelyeket tudjunk teremteni, beruházások valósuljanak meg” Fotó: Pezzetta Umberto

– A közelmúltban sajtóhírek jelentek meg arról, hogy a Tata autóipari vállalat letelepedést fontolgat a régióban, konkrétan Szombathelyen. Lehet-e tudni valamit a tervezett beruházásról, annak esetleges zalai vonatkozásairól?

– Zalaegerszegen van már egy 40 hektáros, jól működő ipari park, ezt ki lehet egészíteni további 300 hektárral, amely már önkormányzati tulajdonban van. A kormánynak az az érdeke, hogy Zalaegerszegre belátható időn belül ipar települjön. Jármű-, vagy más ipar. Ma abban állapodtunk meg a polgármester úrral, ha bármilyen külföldi nagybefektetővel tárgyalunk, amely termelési, ipari konglomerátumot hoz Magyarországra, akkor Zalaegerszeget első helyen ajánljuk.

– Akár a Tata esetében is?

– Igen, azonban az, hogy a Tata élni fog-e ezzel, már nem rajtunk múlik. A jövőben Zalaegerszeg a korábbinál jóval nagyobb kormányzati figyelemben részesül, pontosan azért, hogy ne szakadjon le ez a régió, hogy munkahelyeket tudjunk teremteni, beruházások valósuljanak meg.

– A helyi felsőoktatásnak jelentős szegmense a műszaki képzés. Hogyan alakulhat a mérnökképzés jövője a városban?

– A mérnökképzést erősíteni fogjuk. Azok, akik Zalaegerszegen munkát adnak, illetve a máshonnan érkező befektetők két dolgot vizsgálnak: a település elérhetőségét és a szakképzett munkaerőt. Ezért biztosítunk két autópálya-csatlakozást és ezért nem mindegy, milyen szakképzési, felsőoktatási rendszer működik. Stratégiai kérdésekről van szó. Zalaegerszegen jók az alapok, ezt kell megerősíteni, fejleszteni.

– Zalaegerszeg vezetői hagyományosan büszkék arra, hogy a jól gazdálkodó városok között tartják számon a megyeszékhelyt. Ez abban is megnyilvánul, hogy az önkormányzati adósságkonszolidáció során kisebb mértékű adósságot kellett átvállalni az államnak.

– Így van, viszonylag kevés adóssága volt a városnak, ami tiszteletre és elismerésre méltó.

– Ugyanakkor az elmúlt években szükség volt állami dotációra ahhoz, hogy a város költségvetése egyensúlyban maradhasson.

– Ez elsősorban azzal áll összefüggésben, hogy munkahelyek szűntek meg és csökkent az iparűzési adóbevétel. Egy nagyfoglalkoztatónál bekövetkező jelentősebb visszaesés a legerősebb várost is „megüti”. Nincs olyan város, amelyet ne viselne meg, ha ötezer munkahely megszűnik. Városvezetői bravúr, hogy egyáltalán ilyen állapotban tudta átvészelni a település ezt a helyzetet.

– Most viszont az önkormányzatnak újra kihívást jelent a kiadások és bevételek egyensúlyban tartása. Várható-e idén is a korábbiakhoz hasonló, működésre fordítható állami támogatás?

– A miniszterelnök úrral a polgármester úr három dologban állapodott meg: egymilliárd forint extraforrás jut az északi ipari parkra és az inkubátorházra, másfél milliárd forint az alsóerdei szabadidőközpontra, az új sportuszoda költsége pedig legalább 2,5 milliárdos lehet. Ez azért nem kevés pénz, ami extraforrást jelent Zalaegerszeg számára a magyar költségvetésből. Természetesen, ha a működésben keletkezik nehézség, abban is segítünk.

– Orbán Viktor kormányfő a keddi  sajtótájékoztatón a folyamatban lévő projektek között említette a Zala Megyei Kórházban zajló fejlesztést. Ennek a megyeszékhelyen nyilvánvalóan a legtöbben örülnek. Ugyanakkor a megye más városaiban aggodalmakat generált a meghirdetett kórházi konszolidáció, pontosabban az abból következő esetleges struktúraváltás. Lehetnek-e vesztesei az átszervezésnek?

– A kormány jó egészségügyi ellátást szeretne biztosítani minden magyar polgár számára. Ehhez most 500 milliárd forintos kórházi infrastruktúra-fejlesztéssel járulunk hozzá, ami jelentős változást hoz, itt Zalaegerszegen is. Fontosnak tartjuk a háziorvosok támogatását, kulcskérdés, hogy a háziorvosi rendszerben hogyan tudunk pozitív változásokat elérni: magasabb jövedelmet és hatékonyabb gyógyítást. A következő lépés a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés, kezdve a mindennapos testneveléstől az 50 év felettiek szűrővizsgálatáig. A kórházi ellátás színvonala is jelentősen emelkedni fog az előttünk álló időszakban, de ez nem járhat senki számára hátránnyal. A zalaegerszegi fejlesztéseknek nem lehet vesztese senki a megyében, erre kifejezetten oda fogunk figyelni. Minden olyan törekvésnek ellenállok, amely ésszerűtlenül, a betegek egészségének rovására alakítaná át az egészségügyet. Polgármester koromban egy beteg ember azért halt meg, mert a Gyurcsány-kormány akkor bevezetett egészségügyi reformja miatt a mi kórházunkból átszállították egy másikba. Amíg közéleti tevékenységet folytatok, soha nem járulok hozzá semmilyen átalakításhoz, amely egyetlen emberéletet is veszélyeztetne.

– Végül a lokális témák után egy országos politikai kérdés: a hétvégén szoros versenyben bár, de a kormánypárt jelöltje alulmaradt a jobbikos jelölttel szemben a tapolcai választáson. Nem sokkal korábban Veszprém megye másik körzetében győzött ellenzéki jelölt. Ön milyen következtetéseket von le a két vereségből? Változtatni kell-e a kormányzás és a parlamenti munka irányán, stílusán? Várható-e megújulás a Fideszben?

– Gratulálunk a győzteseknek és tiszteletben tartjuk a választók döntését. Ez a demokrácia: dönt a nép. Mások helyett döntéseket nem hozhatunk, mindenkinek a maga sorsáról kell döntenie. Természetesen az embernek mindig többet és jobban kell dolgoznia a hazája érdekében, de 2018-ban is a választópolgárok fognak dönteni. Nekem egy szavazatom van, azt tudom, hová fogom adni.

– Ugyanakkor ha valaki, ön jelentősen befolyásolni tudja, hogy a választópolgárok miként ítélik meg a Fideszt, a kormányt.

– Azért dolgozom mindennap, mindenféle vitáktól övezve, hogy a Fidesz és a kormány megtartsa a korábbi bizalmat, és még többeket győzzön meg arról, hogy jó az az irány, amely felé 2010-ben elindultunk. Nagyon sok munka áll még előttünk, és még több ember véleményét kell meghallgatnunk. Többek között ezért jöttünk el Zalaegerszegre is.