Dr. Jáni János: "Kettős elhivatottsággal"

A szerkesztő a gyűjtemény számára az utolsó másfél évszázadban, Somogy-Zalai egyházmegyében az irodalomban is maradandót alkotó evangélikus lelkészek munkáiból merített. Dr. Jáni János még aktív éveiben, amikor az olajiparban kereste a kenyerét, sem elégedett meg azzal, hogy pusztán "munkaköri kötelességének" tegyen eleget, hanem igyekezett feltárni az iparág kevésbé ismert történelmét is. E kutatószenvedély a nyugdíjas éveiben is megmaradt, de figyelmét ezúttal az egyháztörténelem felé fordította.

dr. Jáni János: "cél, a művek mellett bemutatni a háttérben lévő embert is"

- Mint presbiter, a Somogy-Zalai Evangélikus Egyházmegye gyűjteményi felelőse, az országos gyűjteményi tanács tagja, kötelességemnek éreztem, hogy megmentsem a feledéstől felekezetünk múltját, s ezzel is erősítsem a szórványsorsban élő evangélikusok vallási identitását - indokolta törekvéseit dr. Jáni János -. 2004-ben jelent meg a Somogy-Zalai Evangélikus Egyházmegye és gyülekezeteinek története című kötet, ami olyan hamar elfogyott, hogy egy második kiadásra is szükség volt. Ezt követően, 2011-ben került ki a nyomdából az egyházmegyék történelmét feldolgozó  A reformációtól - napjainkig két kötete, amiben több egyházmegye felelős szerkesztőjeként, a főszerkesztő közvetlen munkatársaként próbáltam összegyűjteni, rendszerbe foglalni az őseink által ránk hagyott kincset. E munkák közben olyan értékekre bukkantam, amik szinte kikövetelték, hogy csokorba szedjem és bemutassam őket. Így született meg a" Kettős elhivatottsággal" címet viselő antológia.

A papok, a lelkészek, akik hivatásuknál fogva mesterei a szónak, gyakran az irodalom eszközeivel is igyekeznek közvetíteni a gondolatokat, az érzéseket. Műveik önálló kötetekben, antológiákban jelentek meg, folyóiratokból, hírlapokból szerezhettek róluk tudomást az olvasók. A kutatómunka során íróasztalfiókokból is kerültek elő még nem ismert, közreadásra érdemes alkotások.

- A kiadványban szereplő 7 lelkész között van négygyermekes anya, háromgyermekes püspök, harctereket megjárt, családi tragédiákat átélt apák. Fontosnak tartottam - árulta el a szerkesztő-, hogy az alkotások mellett, az antológiáktól szokatlan módon, bemutassam a háttérben lévő embert is.

- Bepillantást kapunk hitük titkaiba, de olyan ajtók is kinyílnak, ahova nem láthat be mindenki. Kitárulnak a parókiaajtók, beláthatunk lelkészek magánéletébe, legszemélyesebb családi programjaikba, kapcsolataikba, sőt, a műveiken keresztül még a lelkükbe is - ajánlotta a kötetet Szemerei János püspök.

A bemutatott lelkészek között Sánta Károlyt 1868 őszén a sandiak hívták meg a filiából éppen anyagyülekezetté vált közösségük első parókus lelkészévé. Irodalmi munkáinak egy része önálló könyvben vagy füzetben is olvasható. Költői tehetségének elismerését tanúsítja, hogy Katona József születésének 100. évfordulója alkalmából kitűzött pályadíjat az ő ódája nyerte el. Jakus Imre 1934-től "a barlahidai templomépítő" lelkészként híres, képes volt lóháton és lovaskocsin bejárni az országot, hogy pénzt gyűjtsön az építéshez. Több kötete megjelent, de sok kézírással papírra vetett alkotásait nem gyűjtötte össze, így még mindig kerülnek elő versei és novellái. Sümegi Istvánt életének fontos eseményei kötötték Zalához, 1937-ben Szentantalfalván (a kis Balatonfelvidéki falu anno a megyéhez tartozott) alapított családot, a nyugdíjas éveit pedig haláláig Zalaegerszegen töltötte.  Verseit, novelláit, cikkeit folyóiratok közölték, költeményeit "Nem kell babér címmel az örökösei adták ki". Deméné Smidéliusz Katalin a sandiak szeretett lelkészeként ismert, már diákkora óta ír verseket. Weöres Sándorhoz baráti szálak fűzték - 10 évig volt lelkész Csöngén, Weöres szülőfalujában - a nagy költő sírjánál ő mondta a vigasztalás igéjét és ő hintett a koporsójára "hazai" földet.

- Ki kellett hagynom az antológiából a vend irodalom legnagyobb alakját, a szepetneki (később órihodosi) lelkészt, Kardos Keresztelő Jánost. Az ő munkásságát önálló gyűjteményben próbálom közkinccsé tenni - osztotta meg terveit dr. Jáni János. - Nem csak a Bibliát, hanem Vörösmarty, Petőfi, Arany költeményeit is lefordította vend nyelvre, saját verseit is magyar és vend nyelven írta.