Dr. Halász Imre az "átmenet dékánja"

- Elődeimnek abból a szempontból sokkal könnyebb volt, hogy nagyjából fix költségvetésből gazdálkodhattak - válaszolta az kihívásokat firtató kérdésre dr. Halász Imre. A saját bevételeknek mindig volt jelentőségük, de talán soha akkora, mint napjainkban. Én dr. Solt Katalint váltottam a dékáni székben, miután kinevezték a Budapesti Gazdasági Főiskola tudományos rektorhelyettesévé. Ő volt az első, akinek szembe kellett néznie azzal, hogy a felsőoktatás ha nem is mindig beszélünk róla , egyre nagyobb áldozatot kíván szülőtől és hallgatótól egyaránt. Meglepő, hogy a nappali tagozatosok milyen nagy arányban dolgoznak, és miután a város gazdasági környezete nem, vagy csak kis mértékben ad lehetőséget szellemi diákmunkára , egyre több hallgatónk fizikai munkával teremti elő a tanulmányokhoz vagy a megélhetéshez szükséges összeget.

- A főiskolának pedig a működéshez kell pénzt keresnie, projektek kellenek a finanszírozáshoz.

- Valóban: a költségvetésünkhöz jelentős részben hozzájárulnak a projektekből származó bevételek. Egyébként projektekben köszönhetően elsősorban Lambertné Katona Mónika dékánhelyettesnek mindig jó volt a kar. Legújabb büszkeségünk a napelemes kiserőmű, amellyel sok energiát takarítunk meg. Dr. Solt Katalin nagy érdeme, hogy a már meglévő, a működést segítő projektek mellé olyanokat hozott, amelyek azontúl, hogy kedvezőek anyagi szempontból, az alkalmazott kutatást is szolgálják. Talán a legnagyobb vállalkozása az idén nemzetközi konferenciával záruló Medic Sphere projekt, melyben a kettes típusú diabétesz költség-haszon elemzését végzik a kutatócsoportok. Nyáron két kolléganő Dublinban, az egészséggazdasági kutatások egyik legjelentősebb világkonferenciáján fog előadást tartani, két másik munkatársunk Athénban teszi ugyanezt, angol nyelvű tanulmányaik rangos nemzetközi kötetekben fognak megjelenni. A BGF elsőként nyerte el az Alkalmazott Tudományok Főiskolája címet, ennek projektjeiből minden oktatónak ki kell vennie a részét. Ezzel kiléptünk a nemzetközi színtérre. Egy másikban, a Verso projektben nyolc országból verbuválódott 12 partnerrel annak a felderítése a cél, hogy az önkéntesség hogyan segíti a foglalkoztatás bővülését. A harmadikban a Nyugat-magyarországi Egyetem konzorciális partnereként a térség munkaerőpiaci igényeihez illeszkedő szakterületi képzéseket indítunk. Különböző felnőttképzési anyagokat dolgozunk ki és e-learning tananyagot fejlesztünk, szám szerint 25-öt. Ez talán a korunk legfontosabb parancsa: én is nagyon szeretek publikálni újságban, könyvekben, de emellett át kell állnom az internetes publikációkra is. Hiszen hiába készítek bármit, mondjuk most három monográfiát, akit nem találnak meg a keresőprogramok, azt nem hivatkozzák meg, szóval enyhe túlzással az nem is létezik.

Halász Imre: A felsőoktatás ha nem is mindig beszélünk róla egyre nagyobb áldozatot kíván szülőtől és hallgatótól egyaránt (Fotó: Pezzetta Umberto)

- Készülnek ezek a monográfiák? Nem kötik le túlzottan a dékáni teendők?

- Három munkám áll, közel a befejezés előtt sajnos így kell fogalmaznom. Az egyik a zalaegerszegi református templom címeres üvegablakairól szól, a másik Szombathely a neoabszolutizmus korában, a harmadik pedig a zalakarosi fürdő négy évtizede, s hatása a település fejlődésére. Ma már csak két-három tudományos előadást vagy konferencia-részvételt vállalok évente, ott áll a Balaton lecsapolásáról szóló német nyelvű tanulmányom, amelynek a korrektúráját idő hiányában nem tudom január óta elvégezni. Ne értse félre: ez nem panasz, hanem helyzetértékelés. Ezek is projektek. Ma már minden projekt Magyarországon. Ha napjainkban írná meg Petőfi Sándor mindannyiunk által ismert versét, talán azt a címet adná neki: A füstbe ment projekt Mindenesetre ha az egészségem engedi, és megszűnik ez a leterheltség, mindenképpen elkészülnek a monográfiák. Hiú ember vagyok, szeretem látni a nevemet persze nem a hírekben, hanem tanulmányok címei fölött.

- Ezek szerint pályázat kiírása esetén nem jelentkezik a dékáni munkakörre?

- Ha a feleségemre hallgatok: nem. Nehezen viseli a pihenés nélküli munkanapjaim sorát, és megértem. De várjuk meg, míg kiírják a pályázatot. A megbízatásom teljes körű, teljes jogkörrel vagyok a dékáni iroda fura ura , de ez nagy felelősség is, mert ha valamit elrontok, anyagi felelősséget is viselek döntéseimért. Kissé nyomasztó, mivel eredetileg történész vagyok, s bár szakközgazdász végzettségem is van, ez nem jelentett mindennapi pénzügyi gyakorlatot. Szerencsémre kiváló kollégáim vannak, számíthatok rájuk, ha nem is értenek egyet minden döntésemmel. Jelenleg talán mindnyájunkat az foglalkoztat, hogy a kormánynak milyen lesz a felsőoktatás-politikája, mik lesznek a prioritások és milyen projektekkel tudunk újabb forrásbevonást eszközölni. Látja, már én is úgy beszélek, mint a kollégáim .

- Veszélyben érzi a vidéki gazdasági felsőoktatás jövőjét?

- A jövőjét nem látom veszélyben, de a prioritások biztosan eltérők lesznek. Például az informatika primátusát őrültség lenne megkérdőjelezni. Minden területen jelen van. Erre a kihívásra mi a gazdasági informatikus szak létrehozásával feleltünk. Emellett bízom benne, hogy továbbra is kiváló közgazdászokat, könyvelőket, informatikusokat képzünk. A zalaegerszegi diploma értékpapír a munkaerőpiacon. Rövidesen egy új specializáció indul, a logisztika, várhatóan 13 harmadéves hallgatóval, gazdálkodás-menedzsment szakon. Köszönettel tartozunk a vállalati háttérért, amelyet a zalai cégek nyújtanak ehhez. A másik célunk, s ezt folyamatosan kommunikáljuk, hogy a karunk már nem egy enklávé. Szeretnénk az oktatás más területe felé is nyitni, jóllehet a nyitásnak megvannak a határai, ezzel együtt a térségi beágyazottságot erősítve új típusú szolgáltatásokkal is megjelenünk. Ennek jegyében jött létre a Zöld Kampusz, indult el a teljesség igénye nélkül az Infoklub, a Tőzsdemámor, és nyelvtanároknak szóló nemzetközi módszertani konferenciát nyithatott meg nemrég az átmenet dékánja .

Halász Imre (1953) német-történelem-levéltár szakon végez, majd szakközgazdászként diplomázik a BKE-n. A Zala Megyei Levéltár tudományos munkatársaként pályázott a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézetébe (1985). Főiskolai adjunktus, docens, majd főiskolai tanár (1996). Bölcsészdoktor (1984), a történelemtudomány kandidátusa (1995), egy év múlva a Ph.D. fokozatot is megszerzi (ELTE. Történelemtudomány, 1996.) Hallgatói 1986 óta 60 díjat nyertek Tudományos Diákköri Konferenciákon. Munkájával párhuzamosan 27 évet töltött el (2013-ig) az idegenforgalomban, idegenvezetéssel kezdte és útikönyv-írással, oktatással fejezte be.

Az informatika primátusát őrültség lenne megkérdőjelezni