Zalaegerszeg

2007.02.23. 03:28

Színész, nyelvész, misebor

Kiskutas (ahzs) - A múlt hét végén a községi faluházban lezajlott fergeteges hangulatú alapítványi bál és két pályázat szolgálná a település egyik fontos értékének megmentését.

Zalai Hírlap

Mint Halász Gábor polgármestertől és Molnár Szilárdtól, a község kulturális életének szervezőjétől megtudtuk, a Szent Márton Közalapítvány február 17-én tartott báljának bevételét valószínűleg a műemlékvédelem alatt álló kápolna felújításához szükséges, a Leader-programhoz beadott pályázathoz fogják önrészként felhasználni. Az egyik televíziós sorozatból ismert Halász Gábor elmondta, a terveik megvalósulását szolgálja továbbá a miseborfesztivál bevétele. Ezt egyébként idén másodszor fogják megrendezni.

De mit is kell tudnunk az 1753-ban épült templomról? Jelenlegi állapota az eddigi lehetőségek kihasználása mellett sem alkalmas arra, hogy eredeti valamint a kapcsolható funkcióit kielégíthesse, így állandó egyházi szertartásokra évente csak egyszer kerülhet sor. A kápolnában található kripta sem látogatható, így a Farkas család által épített műemlék kápolna valódi kulturális értéke turisztikai szempontból kihasználatlan marad. A falu vezetőinek ezért célja, hogy Kiskutas-Kálócfapusztán a környezeti elemeket, a természeti, épített és kulturá-lis örökséget megóvja. Célcsoportnak tekintik a pihenésre vágyó, műemlék épületek iránt érdeklődő turistákat, továbbá a térségbe irányuló tematikus utak résztvevőit, valamint a helyi és környékbeli lakosságot, mely igényt tartana rendszeres szentmisékre.

A nemes elhatározást támogató Szent Márton Közalapítvány 2002-ben alakult. (Az alapítvány létrehozásának és a kápolna sorsának felkarolása Kiefer Ferenc akadémikus, professzor személyéhez köthető, aki egyben a helyreállítás ügyének záloga és az alapítvány kuratóriumának elnöke. Kiefer Ferenc az MTA-ELTE munkatársa.)

Az először 1211-ben említett község kápolnájának teljes rekonstrukciója mintegy 8 millió forintot tesz ki, ebben a külső fal, illetve vakolat felújítása, parkrendezés, járda, út, imapadok, világítás, a barokk főoltár restaurálása, a fűtőrendszer kiépítése szerepelne.

De mit is kell tudnunk az 1753-ban épült templomról? Jelenlegi állapota az eddigi lehetőségek kihasználása mellett sem alkalmas arra, hogy eredeti valamint a kapcsolható funkcióit kielégíthesse, így állandó egyházi szertartásokra évente csak egyszer kerülhet sor. A kápolnában található kripta sem látogatható, így a Farkas család által épített műemlék kápolna valódi kulturális értéke turisztikai szempontból kihasználatlan marad. A falu vezetőinek ezért célja, hogy Kiskutas-Kálócfapusztán a környezeti elemeket, a természeti, épített és kulturá-lis örökséget megóvja. Célcsoportnak tekintik a pihenésre vágyó, műemlék épületek iránt érdeklődő turistákat, továbbá a térségbe irányuló tematikus utak résztvevőit, valamint a helyi és környékbeli lakosságot, mely igényt tartana rendszeres szentmisékre.

A nemes elhatározást támogató Szent Márton Közalapítvány 2002-ben alakult. (Az alapítvány létrehozásának és a kápolna sorsának felkarolása Kiefer Ferenc akadémikus, professzor személyéhez köthető, aki egyben a helyreállítás ügyének záloga és az alapítvány kuratóriumának elnöke. Kiefer Ferenc az MTA-ELTE munkatársa.)

Az először 1211-ben említett község kápolnájának teljes rekonstrukciója mintegy 8 millió forintot tesz ki, ebben a külső fal, illetve vakolat felújítása, parkrendezés, járda, út, imapadok, világítás, a barokk főoltár restaurálása, a fűtőrendszer kiépítése szerepelne.

De mit is kell tudnunk az 1753-ban épült templomról? Jelenlegi állapota az eddigi lehetőségek kihasználása mellett sem alkalmas arra, hogy eredeti valamint a kapcsolható funkcióit kielégíthesse, így állandó egyházi szertartásokra évente csak egyszer kerülhet sor. A kápolnában található kripta sem látogatható, így a Farkas család által épített műemlék kápolna valódi kulturális értéke turisztikai szempontból kihasználatlan marad. A falu vezetőinek ezért célja, hogy Kiskutas-Kálócfapusztán a környezeti elemeket, a természeti, épített és kulturá-lis örökséget megóvja. Célcsoportnak tekintik a pihenésre vágyó, műemlék épületek iránt érdeklődő turistákat, továbbá a térségbe irányuló tematikus utak résztvevőit, valamint a helyi és környékbeli lakosságot, mely igényt tartana rendszeres szentmisékre.

A nemes elhatározást támogató Szent Márton Közalapítvány 2002-ben alakult. (Az alapítvány létrehozásának és a kápolna sorsának felkarolása Kiefer Ferenc akadémikus, professzor személyéhez köthető, aki egyben a helyreállítás ügyének záloga és az alapítvány kuratóriumának elnöke. Kiefer Ferenc az MTA-ELTE munkatársa.)

Az először 1211-ben említett község kápolnájának teljes rekonstrukciója mintegy 8 millió forintot tesz ki, ebben a külső fal, illetve vakolat felújítása, parkrendezés, járda, út, imapadok, világítás, a barokk főoltár restaurálása, a fűtőrendszer kiépítése szerepelne.

A nemes elhatározást támogató Szent Márton Közalapítvány 2002-ben alakult. (Az alapítvány létrehozásának és a kápolna sorsának felkarolása Kiefer Ferenc akadémikus, professzor személyéhez köthető, aki egyben a helyreállítás ügyének záloga és az alapítvány kuratóriumának elnöke. Kiefer Ferenc az MTA-ELTE munkatársa.)

Az először 1211-ben említett község kápolnájának teljes rekonstrukciója mintegy 8 millió forintot tesz ki, ebben a külső fal, illetve vakolat felújítása, parkrendezés, járda, út, imapadok, világítás, a barokk főoltár restaurálása, a fűtőrendszer kiépítése szerepelne.

A nemes elhatározást támogató Szent Márton Közalapítvány 2002-ben alakult. (Az alapítvány létrehozásának és a kápolna sorsának felkarolása Kiefer Ferenc akadémikus, professzor személyéhez köthető, aki egyben a helyreállítás ügyének záloga és az alapítvány kuratóriumának elnöke. Kiefer Ferenc az MTA-ELTE munkatársa.)

Az először 1211-ben említett község kápolnájának teljes rekonstrukciója mintegy 8 millió forintot tesz ki, ebben a külső fal, illetve vakolat felújítása, parkrendezés, járda, út, imapadok, világítás, a barokk főoltár restaurálása, a fűtőrendszer kiépítése szerepelne.

Az először 1211-ben említett község kápolnájának teljes rekonstrukciója mintegy 8 millió forintot tesz ki, ebben a külső fal, illetve vakolat felújítása, parkrendezés, járda, út, imapadok, világítás, a barokk főoltár restaurálása, a fűtőrendszer kiépítése szerepelne.

Az először 1211-ben említett község kápolnájának teljes rekonstrukciója mintegy 8 millió forintot tesz ki, ebben a külső fal, illetve vakolat felújítása, parkrendezés, járda, út, imapadok, világítás, a barokk főoltár restaurálása, a fűtőrendszer kiépítése szerepelne.

Ezek is érdekelhetik