Jó reggelt, Zala megye!

Gyanútlanul léptem be egy pincébe. Az ajtó mögül legalább nyolc asszony ragadta meg a derekamat és minden előzetes megbeszélés, engedélykérés vagy legalábbis bólintás nélkül egy határozott mozdulattal kirántották a helyéről az övemet. Ezután már csak arra emlékszem, hogy az alsónadrágom felé nyúltak. Ebben a pillanatban lépett be Szakony Attila kollégám és valószínűleg láthatta a tekintetemben a rettegést, mert egy pillanatra nyitva hagyta az ajtót. Ha akkor nem érkezik meg a fotós, korántsem biztos, hogy le merném írni, ami történhetett volna... Tegnap bebizonyosodott, a horvát asszonyoknak jó a memóriájuk, nem felejtették el a tekintetemet.

(Kiemelt kép: Szakony Attila)