Romantika a Rajna mentén

A Közép-Rajna-vidék rendkívül gazdag látnivalói számos művészt, festőt, zeneszerzőt lenyűgöztek, művek sokasága született a romantikus helyszín hatására. Érdemes megismerkednünk Németországnak ezzel a különleges tájával.

Osváth Sarolta

A Bringentől Kölnig húzódó Közép-Rajna-vidék nem véletlenül népszerű a művészek, s természetesen a világ szépségeiért rajongó turisták körében, sőt, a látnivalók e gazdag együttesét megőrzendő, 2002- ben az UNESCO is felvette a Világörökség részét képező listára. Ezen a tájon alkotott a világhírű holland festő, Rembrandt, valamint Ludwig van Beethoven, Gutenberg és természetesen Heinrich Heine, és még sokan mások. Loreley legendája megihlette például a francia költőt, Apollinaire-t is. Richard Wagner is a Rajna-vidék és a folyót övező történetekből merített a híres Nibelung-legenda megalkotásakor is, első operájának, a Nibelung gyűrűjének központi témája Siegfried szerelmi története.

A német statisztikusok szerint két kilométerenként várat láthatunk

De mi is teszi ennyire varázslatos, mesébe illő vidékké a Rajna e szakaszát, mitől lett állandó jelzője az, hogy „romantikus”? Az 1230 kilométer hosszan kanyargó Rajna folyó Koblenztől – ahol a Majnával találkozik – kezdődő 80-100 kilométeres szakaszán több mint negyven középkori várkastély található, szinte minden part menti vadregényes dombon, hegyen, sziklán magasodik egy. Bármerre nézünk, gyönyörű kilátást nyújtanak a folyó mindkét oldaláról. A német statisztikusok szerint két kilométerenként láthatunk itt középkori lovagvárat. De azért kell némi történelmi alapozás ahhoz, hogy megértsük, miért is alakult ki a rajnai középkori várak legendás világa.

A folyó, mint elválasztó és összekötő vonal fontos szerepet játszott már az ókorban is. Jó 2000 évvel ezelőtt a folyó képezte a Római Birodalom természetes határát, öt táborhely működött és nyolc légió állomásozott a Rajna mentén. Később, a középkorban a franciák folyamatosan igyekeztek eljutni a Rajnáig, meghódítani a jó minőségű földterületet, majd XIV. Lajos, és III. Napóleon a francia–porosz háborúban tekintette határvonalnak a folyót. Még később, a XX. században a két világháború között a francia oldalon épült ki a Maginot-vonal erődrendszere. A háborúk közül talán a II. világháború okozta a legszörnyűbb pusztítást, hiszen ezt a területet a Ruhr-vidék részeként katasztrofális támadások érték, nagyon sok érték megsemmisült.

A legendák azonban tovább élnek

, bár az nyilvánvaló, hogy a középkorban a Rajna-völgy várurait inkább a hely stratégiai jelentősége érdekelte, mintsem a különleges természeti szépségek és jelenségek. Ma a Rajna völgyének elpusztult várai leginkább a mulandó emberi élet szimbólumai. A várak, kastélyok csak alapjaikban és nyomokban tartalmazzák az eredeti épületeket, falaik nagy részét lerombolták az évszázadok során. A XIX. században viszont újjáépítették a mesevárakat, amelyek egy részét ma tehetős magántulajdonosaik élvezik, másrészt még romosak és ezért nem látogathatók, néhányban pedig például szállodát alakítottak ki.

Ahová mindenképpen érdemes elmenni, az Marksburg, ez ugyanis az egyetlen épen maradt középkori lovagvár a Rajna fölött. Az eredeti fellegvár, egykori erőd Braubach városa felett áll. Nem főúri rezidencia volt, hanem elsősorban a védekezésben töltött be fontos szerepet. 700 éves történelme során folyamatosan változott és bővült, így lett belőle hatalmas épületkomplexum, fegyvergyűjteménye az ország legnagyobbika. A Lahneck nevű kastélyt azoknak ajánljuk, akik a lovagi élet iránt érdeklődnek, a sok korabeli érdekességen kívül különleges eredeti lovagtermet is láthatnak.

VÁR A SZIRÉN
A Loreley-szikla Sankt Goarshausen
városkából közelíthető
meg legjobban: a 125 méterre a
Rajna fölé magasodó sziklabérc
tetején fantasztikus panoráma
tárul elénk, valamint ott vár a
szirén szobra is, sokak szerint
azonban a szebbik a folyóparton
található, érdemes azt is megnézni.
Észak felé látni Sankt Goarshausent,
a város fölé délen
emelkedő Macska és északon az
Egér várak látványával. A Loreley
szirén legendáját Heinrich Heine
1823-ban írt verse tette híressé.