Utazó

2011.09.21. 08:52

Indiánok földjén az Adrián

L'Austral feliratú, francia felségjelű tengerjáró köt ki Korculán. Az utasok egy részét városnézésre invitálják, mások különhajóval strandra indulnak. Egy idős házaspár az óránként közlekedő, Peljesac félszigetre tartó, fapados kishajóra vár. Korculáról ezen a ponton közelíthető meg a legkönnyebben Peljesac.

Mihovics József

A korosodó pár igencsak felkelti az elhasználódott hajó utasainak figyelmét. Az elegáns, világos nadrágba és márkás ingbe bújt öregúr még hagyján, bár ő sem ül le a kopott fémülésekre - félti a ruháját. Az asszony azonban akár egy mozgó ékszerbolt: mindkét karja, ujjai tele vannak drágakövekkel. Igencsak mulatságos az ékszernek is beillő, picurka elemes ventilátor. Ezzel fújtat levegőt magára, sőt, finom vizes permetet fecskendez ruhátlan karjára, lábára - védekezendő az elviselhetetlen hőség ellen. A "különcködő" párosra negyedórás hajóút végén légkondicionált limuzin vár, külön sofőrrel. Ellesett beszélgetésükből kitűnik: innen, a Peljesac félszigetről származnak, s az alkalmat megragadva, röpke rokonlátogatással kötik össze a világ körüli hajóutat.

Erről a vidékről még Tito idejében - de előtte is - sokan hagyták el az országot, munkát, megélhetést keresve a nagyvilágban. Korcula város és a Peljesac félszigeten található Orebic kikötéjéből vitték tovább őket a hajók, többségüket az óceánon túlra, az Újvilágba, sőt annak déli partjáig, egészen Chiléig, valamint másik irányban Új-Zélandig és Ausztráliáig.

A sziget és a félsziget két külön világ. S ez abból is adódik, hogy Korcula évszázadokon át a velenceiek uralma alatt állt, miközben Peljesac az egykori Dubrovniki Köztársasághoz tartozott. Így hát egyik helyen Itália szellemisége őrződött meg építészetben, kultúrában, emberi mentalitásban, a másik inkább Ragusa nyomait viseli magán. A különbségek - a földrajzi közelség ellenére - még a borászkodásban is megfigyelhetők. Korculán a fehérborokat részesítik előnyben. Peljesacon viszont a vörösöké az elsőbbség. Itt készítik a messze földön híres Dingacot a meredek, tengerre néző hegyoldalakon termő Mali plavac (kis kékség nevű) szőlőből. Ez az első horvátországi csúcsbor, amely 1965-ben kapott védettséget.

Évtizedek óta borászkodik a 88 éves Öreg Indián és családja. Eredeti nevük Violic. Mivel a Dingac központjának számító, Potomje nevű településen több ilyen nevű família létezik, ragadványnevekkel különböztetik meg őket. A bőbeszédű idős gazda azt mondja: ősei az Indiai-óceán mellől települtek ide, innét a beceneve. Dicsekszik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is járt nála családjával, 1999 júliusában. A látogatásról megsárgult, falra ragasztott fénykép is tanúskodik.

Tucatnyi, az övéhez hasonló, régi időket idéző borászat található a félszigeten. Ám vannak feljövőben lévő pincészetek. Ezekhez fűznek sok reményt Horvátországban, ahol a jövőbeli uniós csatlakozás után kibővülhet a borturisztikai piac.

A természet, a táj szépségében is kiaknázatlan lehetőségek sokaságát látják. A tengerpart a maga nemében meseszép, igazán lenyűgöző. Leginkább úgy, ha messzebbről nézzük, hajóról vagy autóról. Közelebb érve szembeötlőek a hibák. A kristálytiszta vizű strandon a szétszórt cigarettacsikkek, söröskupakok és más szemét. Távolról nézve a szállodák többsége is harmonikusan illeszkedik a tájhoz, nem csúfítja azt. Belülről azonban itt is elszomorító helyzetekkel találhatja szembe magát a turista. Előfordul, hogy a négycsillagos hotelt hármasnak találja, a hármast kettesnek.

Ebbéli lehangoló tapasztalatait látja bizonyítottnak abban a sokkoló összeállításban, amelyet a legolvasottabb horvát hetilap, a Globus tett közzé nemrégiben. A cikkíró egy internetes oldal kimondottan e célra szolgáló bejegyzéseire és fotóira hivatkozik. Egy olasz turista azt találta írni, hogy visszatért a régi Jugoszláviába. Másvalaki egyedül a szálloda körüli természetet találta szépnek. A képeken rozsdamarta erkélykorlátok, penészes falak, hiányos csapvezetékek, málló vakolatok láthatók. S mindez ismert települések jó nevű szállodáihoz kapcsolható, kezdve északon Umaggal, s folytatódva délen Sibenikkel, Trogirral és Dubrovnikkal.

Egy, e témakörben íródott tanulmányban kerek perec kimondatik: Horvátország csak annak köszönhetően tartozik a világ első húsz turisztikai célországának sorába, amit a természet adott számára. De hát ez közel sem elegendő - állapítják meg a tanulmány szerzői, megjegyezve: lejárt lemez állandóan csak a "kék égre és a tengerre hivatkozni", más, kreatív kínálatra, szolgáltatásokra is szükség lenne. Csakhogy mindehhez - beleértve a hotelek halaszthatatlan korszerűsítését is - pénzre lenne szükség.
S abból Horvátországban is kevés van.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!