Görög kutató térképezte fel a balatoni nádasokat

A Balaton kutatása régre nyúlik vissza: az 1890-es évektől kezdve vannak adatok, a monitoring – rendszer szolgáltatta adatok pedig a második világháború vége óta közel folyamatosak. A hosszútávra visszanyúló megfigyelési adatok is közrejátszottak abban, hogy egy görög kutató, Dimitris Stratoulias, az MTA Balatoni Limnológiai Intézetbe érkezett, hogy doktori disszertációjában a balatoni nádasokkal foglalkozzon. Nemzetközi tudományos ösztöndíjjal, egy kutatócsoport tagjaiként távérzékeléssel vizsgálta balatoni nádasokat. A vizsgálatok során képalkotó spektrométerrel mérték fel a nád fotoszintézisét.

Nádaratás a Kis-Balatonon, képünkön Vese István dolgozik. A nádasok pusztulása megállt, de továbbra is óvnunk kell azokat
Fotó: archív/Katona Tibor

Tóth Viktor, a Magyar Tudományos Akadémia Balaton Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársától megtudtuk, hogyan is működik ez a műszer.

– A nap által visszavert fényt érzékeli és ebből olyan indexeket, mérőszámokat állítunk elő, a növényzet egy-egy pontjáról, amivel jellemezni tudjuk a növekedést. Ezeket az adatokat képpé, illetve térképpé tudjuk formálni.

Ezzel a távérzékelési módszerrel a nád elterjedését, ökológiai és fejlődési állapotát vizsgálták és fotoszintézisét mérték.

– Amellett, hogy a nádasok feltérképezése is igen fontos, a kutatás egyben módszertani kísérlet volt. A terepen járva az idő szűkös, képtelenség megoldani, hogy egyszerre legyünk jelen mindenhol, ezzel szemben a távérzékeléssel pedig nagy területeket tudunk vizsgálni, akár a Balaton összes nádasát egyszerre – mondta el érdeklődésünkre a témavezető.

A vizsgálat két évig tartott: 2012-ben és 2013-ban térképezték fel a nádasok ökológiai és élettani állapotát.

- A nádasok pusztulása az 1970-es években kezdődött, akkor 18-19 négyzetkilométernyi nádterület volt, mely a ’90-es évekre 11 négyzetkilométerre csökkent, azóta nagyobb méretű pusztulás nem volt, most körülbelül 12 négyzetkilométeren található nádas a Balatonban. A nádpusztulás egyik oka a vízszint váltakozása. Míg a fürdőzők és turizmus szempontjából kedvezőtlen az alacsony vagy a változó vízszint, a nádasok ekkor fejlődnek és terjednek rohamosan. A mostani, 110 centiméteres szabályozási vízszint emelését tervezik a vízgazdálkodási szakemberek, a vízszintemelés azonban a nádasok egy részének pusztulását eredményezheti. Ha ökológiai szempontból nézzük, akkor a Balaton legfontosabb részei a náddal borított területetek. Rengeteg élőlény itt lel otthonra, menedékre, fontos táplálkozási hely rovarok, madarak, emlősök számára. A nádasok a biodiverzitás őrzői, az ökológia rendszer stabilizálói, ha nem vigyázunk rájuk, akkor felborul a faji sokszínűség, egyes fajok eltűnnek, amely más állatfajok visszaszorulását, vagy éppen túlszaporodását eredményezi, amely az emberi közösségekre is jelentős hatással lehet – mutatta be a kutatás jelentőségét a tudományos szakember. 

A nemzetközi felmérés összegzése novemberben fejeződött be, a görög doktorandusz pedig márciusban védi meg disszertációját a balatoni nádasokról.