Czeizel Endre: Csontváry nem volt őrült...

- Internetes fórumokon gyakorta találkozni olyan bejegyzésekkel, amelyek megkérdőjelezik az őssejtmegőrzés létjogosultságát. Leginkább arra hivatkoznak, hogy csak ritkán hasznosul a nagyon sok pénzért megváltott lehetőség...

- Az őssejtekkel kapcsolatosan nekem is komoly fenntartásaim voltak - kezd válaszába a professzor. - Amikor elkezdték a raktározásukat, tudtuk, hogy a köldökzsinór vérben kevés az őssejt, mindössze egy 40 kilós szervezet csontvelő képzésében segíthet, egyetlen alkalommal. Ráadásul hál' istennek 4 ezer gyerekből csak egynek van szüksége ilyen beavatkozásra. A kétségeim azért oszlottak el mégis, mert olasz kutatók tavaly bejelentették, sikerült megsokszorozniuk az őssejteket, tehát a lehetőségek tárháza kibővült, akár a rokonok irányába is.

A második kétsége abból táplálkozott, hogy kezdetben 20 éves biztonságos megőrzést garantáltak a sejtbankok.

- De hát nem az első húsz évünk szól a betegségekről, sokkal inkább az utolsó - fűzi hozzá. - Viszont 2011-ben megvizsgálták a 28 évvel ezelőtt eltett mintákat, s azt állapították meg, hogy sem minőségileg, sem mennyiségileg nem romlottak. Ebből az a biológiai valószínűség következik, hogy a minták 100 évig is eltarthatók, s így az időskori Alzheimer-kór, infarktus vagy Parkinson-kór esetén is segíthetnek. Fontos tudni, hogy nem az eredményben érdekelt, profitorientált cégek végezték a vizsgálatot, hanem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által felkért szakértői bizottság.

A harmadik fenntartása abból táplálkozott, hogy a köldökzsinórból nyert őssejt korlátozottan, elsősorban csak a leukémia gyógyítására volt bevethető.

- Ma azonban már 240 betegségben zajlik klinikai szinten a kipróbálás. A szakirodalom szerint tavaly az USA-ban két súlyos szembetegségnél is rutinszerűen vetették be az őssejt kezelést, az azért elég nagy dolog, ha egy vak ember visszanyeri a látását... Vagy Németországban pár évvel ezelőtt engedélyezték az egyes típusú, fiatalkori cukorbetegségnél a beültetést a hasnyálmirigybe. De nálunk is van példa, Debrecenben infarktust kezelnek őssejt terápiával, sikerrel. Az elhalt szívizmokat pótolják e módon. Ugyanitt Bürger kórban ugyancsak alkalmazzák. Mindkét esetben klinikai kipróbálás stádiumánál tart a folyamat, tehát rutinszerűen még nem alkalmazzák.

Hozzáteszi, hogy hazánk nagyon nagy lemaradásban van e területen, Kanadában például már sclerosis multiplex esetében is engedélyezett a terápia.

- Lapunk is írt több olyan esetről, amikor családok gyűjtést szerveztek, hogy gyermekük eljuthasson őssejtkezelésre Kínába vagy Ukrajnába... De átütő sikerről még nem számolhattunk be.

- Magam is kapcsolatban álltam hat ilyen családdal. Megértettem a szülőket, hiszen többszörösen fogyatékos gyerekekről volt szó, akiken mi orvosok, nem tudtunk segíteni. Ha egy szülő az interneten azt olvassa, hogy Kijevben, Moszkvában vagy Pekingben gyógymódot kínálnak, érthető, hogy minden követ megmozgat. A hat családból kettő még a házát is eladta... Ám tudni kell, hogy az Európai Unió szakbizottsága 2010-ben közzétett egy állásfoglalást, amely a helyszínen végzett vizsgálatok alapján kimondja: ezek a beavatkozások kimerítik a teljes szélhámosság fogalmát. Ráadásul halálesetek is történtek, hiszen a vaktában bevitt őssejt meg tudja bolondítani a szervezetet. Mindennek hatására az év elején a kínai kormány megtiltotta ezeket a beavatkozásokat, ami nagyon becsülendő. Súlyos büntetések fenyegetik azokat, akik mégis próbálkoznak vele.

- Közeleg az influenza szezon, s vele együtt az oltásé, ami ugyancsak évről évre vitákat lobbant fel, főként a várandósok körében...

- Fájdalmas tapasztalatom volt a 2010-es influenza járvány. Tudtuk, hogy új vírussal van dolgunk, azt is, hogy a várandósok között háromszoros a halálozása, s hogy a betegséggel járó láz 30 százalékkal növeli a fejlődési rendellenességek gyakoriságát. Azt is tudtuk, hogy az oltásnak semmiféle károsító hatása nincs. S mégis, az orvosok között is akadt nem egy, aki azt tanácsolta, ne adassák be. Mi lett a vége? Hat, addig teljesen egészséges fiatal nő halt meg várandósként a járványban. Egy átlagos évben hármat veszítünk el különböző okokból, 2010-ben összesen 12-en haltak meg. Európa legrosszabb statisztikáját produkáltuk.

- Több könyvet írt géniuszok, többek között festőművészek genetikai adottságairól. Kinek a sorsa ragadta meg leginkább?

- Talán Csontváryé. Az egyszerű ember nehezen fogja fel, hogy a géniuszok mások mint mi, ők tényleg csodabogarak. De nem őrültek. Teljesen téves az a közvélekedés, hogy csak egy paraszthajszál választja el egymástól az őrültet és a zsenit. Csontváryról egy orvos könyvet írt, amiben megállapította, hogy skizofrén volt. Nos, én is feldolgoztam az életét, még a boncjegyzőkönyvéhez is hozzájutottam (1917-ben halt meg a János-kórházban), soha nem állt pszichiátriai kezelés alatt. Az egész tévhit abból táplálkozott, hogy 1910-ben írt egy önéletrajzot. Ebben szerepel, hogy miközben kiment az utcára, megszólalt egy égi hang, ami azt mondta: te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb, mint Raffaello. Viszont tisztán látszik a szövegben, hogy a "napút" szó ki volt hagyva, utólag írta be. A plein air kifejezést akarta ugyanis lefordítani, ehhez keresett magyar megfelelőt. Kétszer javította, látszik a radírozás. De ha valakinek a Jóisten diktál, ahhoz csak nem kell szótár... Az egész mítoszt ő találta ki és táplálta, hogy könnyebben elfogadják a zsenialitásából fakadó furcsaságait. József Attilát ugyancsak kinevezték skizofrénnek, pedig biztosan nem volt az. Egy skizofrén hallucinál, szellemileg leépül, nem képes olyan kristálytiszta verseket írni, mint tette azt József Attila, még halála előtt egy nappal is.