Bán tanár úr emlékére

„Szívszorító érzés egy középkorú embertől búcsúzni.

Bán István ötven éve született Nován. Gyermek éveit Becsvölgyén töltötte. Itt járt általános iskolába is, majd Zalaegerszegen, a Ganz Ábrahám Gépészeti és Közlekedési Szakközépiskolában folytatta tanulmányait, ahol érettségi bizonyítványt és esztergályos szakmunkás bizonyítványt szerzett. Középiskolás éveiben a ZTE ifjúsági csapataiban focizott. A középiskola elvégzése után felvételt nyert a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolára. Előtte azonban még egy év sorkatonai szolgálat következett Pécsett. A főiskola testnevelés-népművelés szakát 1986-ban végezte el. Ebben az időben a Sabaria NB III-as csapatában játszott, majd következett Nagykanizsán az NB II-es Olajbányász.

Közben feleségül vette Mártikát, akivel azóta is egy párt alkottak... Egy éven belül elkészült családi házuk, amelyet együtt építettek fel. Született egy aranyos kislányuk, Vivien, akit nagy szeretetben felneveltek, aki képes lesz tovább vinni a városban a Bán család jó hírét. Édesapjáét is, akit gyerekek nevelése, tanítása érdekelt igazán.

Tanárként és edzőként is képezte magát (földrajz szak, UEFA A- és B-licenc), hogy minél magasabb színvonalon tudja átadni ismereteit. 1989-től napjainkig a Petőfi Sándor Általános Iskola megbecsült pedagógusa és edzője volt. De fontos láncszem a Zalaegerszegi Torna Egylet gépezetében is. Szorgalma, alázata példaként állhat mindenki előtt. Szerény, következetes és minden pillanatban a tudás átadására törekvő kollégától búcsúzunk. Az iskolában és a futballpályán maradandó értéket hagyott maga után.

Emlékszem, mekkora volt az örömük, amikor az általa kialakított közösség Keszthelyen megnyerte az Országos Teremlabdarúgó Olimpiát. Ebben a csapatban játszott ifj. Bozsik József és Horváth András is, akik később bizonyítottak a ZTE-ben. Tanítványai közül NB I-ben is szerepelt Balázs Zsolt, Györe Barnabás, Szíjártó Szabolcs, és még sorolhatnánk a neveket. Kisgyerekek százait nevelte a ZTE-ben a játék szenvedélyes szeretetére, a szabályok betartására, tisztességre és becsületre. Nevelőedzőként, minden nap minden órájában bizonyította rátermettségét.

Egy idézet jut eszembe: Az ért el igazi sikereket, aki jól élt, gyakran nevetett, sokat szeretett, elnyerte az okos emberek tiszteletét, a szegények bizalmát és a gyerekek vonzódását. Aki különb világot hagyott maga után, mint amilyet talált születésekor. Aki mindenben a legjobbat kereste, és a legjobbat adta önmagából. Az élete ihletett volt, az emléke áldáshozó.

Tanár úr, Isten veled, nyugodj Békében!"