Junior ökölvívó Eb: Madárnak is tetszett

- Ideális feltételeket teremtettek a Balaton-parti városban és egy felejthetetlen Eb-n vagyunk túl - jelentette ki Csötönyi Sándor, a honi szövetség első embere. - A csapat előtt is kalapot kell emelni. Sportágunkban több tízezer fiatal ismerkedik meg az alapokkal, közülük pár százan maradnak, ők a kitartóbbak és a tehetségesebbek. Ezelőtt a gárda előtt nagy jövő áll, s jó lenne együtt tartani őket. Ha belegondolunk, mennyibe kerül egy csapatarany az olimpián, s egy ugyanannyit érő legfényesebb medál az egyéni sportágakban, nagy a különbség. Félreértés ne essen, senki ellen sem akarok beszélni, csak arra hívom fel a figyelmet, hogy nagyon oda kell figyelni ezekre a gyerekekre is. Remélem töretlenül fejlődnek és még sok örömet szereznek majd nekünk és a sportág kedvelőinek.





Junior ökölvívó Eb - szombati képek ITT


Junior ökölvívó Eb - csütörtöki képgaléria ITT


Junior ökölvívó Eb - az első nap fotói ITT


A keszthelyi verseny döntőinek napján ott volt a helyszínen Erdei Zsolt profi világbajnokunk is. Megtudtuk: egykor ő is a juniorok között nyerte az első Eb-aranyát.

- Skóciában rendezték akkor a korosztályos kontinensviadalt, de 1991-ben más volt a korcsoportbeosztás. Tizenhét éves voltam, nyerni mentem, és a 71 kg-osok között az én nyakamba akasztották az aranyat. Szép kezdet volt - emlékezett a sportágban Madárként ismert ökölvívó.

- Az amerikai felkészüléssel állítólag megfiatalodott. Így érzi ezt?

- Felfogásban mindenképpen, de a testem, a szervezetem nem. Az ízületeim igen fájnak már, ebből adódóan már nem sokáig tervezem a bunyót. Hogy meddig lehet még jutni? Vannak még célok, ismételten világbajnok szeretnék lenni, a címegyesítő világbajnoki mérkőzésre is jó lenne eljutni. Álmok természetesen szép számmal léteznek, s ezek azért vannak, hogy megvalósítsuk őket. Az elkövetkezendő egy év erre szinte mindenben választ adhat.

- A következő nagy meccs?

- Egyelőre semmit nem tudok, pihenek, a menedzserek dolgoznak. A részletekkel nem foglalkozom, ez az ő feladatuk. Ha lesz konkrétum, úgyis odaállnak elém az elképzeléseikkel. Ebben az időszakban csak annyit mozgok, hogy el ne hízzak és különben is, az aktív pihenés a legjobb.

- Mit szól a junior kontinensviadalhoz?

- Nagyszerű! Már régóta profi vagyok, így amatőr versenyen csak ritkán vagyok jelen. Az, amikor egymásnak szurkolnak a csapat tagjai, nagyon jó dolog. Iszonyúan hiányzik, mert a profik között ilyen már nincsen. Mindenki teszi a maga dolgát. Ezek a gyerekek jól bokszolnak és látszik, hogy tisztelik, szeretik egymást, s ezt látni is nagyon jó dolog. Egy kicsit időben visszaviszi az embert az amatőr világba. Ha sokat és hatékonyan dolgoznak majd ezek a gyerekek, közülük is biztos lesznek olyanok, akik eljutnak a legjobbak közé.


AHOGY EGY IGAZI PROFIHOZ ILLIK
Napjaink messze legeredményesebb ökölvívóját, Erdei Zsoltot jó volt látni a lelátón a közönség körében. Dedikálás, közös fotózások, újságok, televíziók adták szinte kézről kézre, majd „szétszedték”. Nem zavarta, sőt ebben a nagy forgatagban is volt mindenkihez egy-egy közvetlen szava. Az egész döntő alatt – miközben fél szemmel azért nézte a meccseket –, megállás nélkül „szolgálta” a közönséget, a médiát. Erdei Zsolt Keszthelyen is bizonyította: nemcsak kiváló sportoló, hanem remek ember is.