24 órás maraton - A mentális kimerültség a megterhelőbb

Lentiben idén immár hetedik alkalommal szervezete meg a Mocorgók az Egészségért és a Környezetért Egyesület a 24 órás kerékpáros maratont, melynek lényege, hogy a résztvevők a városban kijelölt hat kilométeres távon körözve, egymást váltva 24 órán keresztül maradjanak nyeregben. A szombat délutáni rajtnál még úgy tűnt, akár az eddigi létszámrekord is megdőlhet, ugyanis rengetegen gyűltek össze a Konkoly szabadidőközpontban.

- A korábbi évek tapasztalatai valóban azt mutatják, hogy az indulásnál, illetve a vasárnap délutáni zárásnál kerekeznek a legtöbben - mondta Konkoly Andrea, a rendező egyesület elnöke. - Persze sokan csatlakoznak hozzánk egyéb a program közben is, hiszen mindenki annyi kört tesz meg, amennyit akar. A legtöbben helyből, valamint a kistérség falvaiból neveztek, de jöttek Zalaegerszegről, Teskándról, Tófejről, Nagykanizsáról, Székesfehérvárról és Szlovéniából is. A legidősebb résztvevő egy 74 éves Ausztráliában élő férfi, aki jelenleg éppen Magyarországon tartózkodik, s hallott a rendezvényről, így néhány kör erejéig ő is csatlakozott hozzánk.

Ahogy a korábbi években, úgy idén is akadnak olyanok, akik a 24 óra végigtekerésére vállalkoztak. Mindez különösen embert próbálónak bizonyult, hiszen az időjárás sem kedvezett a végig kitartóknak.

- Olyan sűrű esőt fogtunk ki, hogy szinte semmit sem láttunk. Éjszaka nagyon hideg volt, mindössze tíz fok, amit meleg teával próbáltunk ellensúlyozni, illetve egymást biztattuk, hogy tartsunk ki - mondta a 14 éves Kulcsár Patrik, hozzátéve, hogy a holtpontot hajnali négy óra környékén érték el.

A program során az egészségügyi felügyeletet végig biztosító Mészárovics István mentőtiszt, a Mocorgók az Egészségért és Környezetért Egyesület tagja szerint az különösen fontos, hogy lelki támaszt nyújtsanak egymásnak a kerekezők, a mentális kimerültség ugyanis a fizikai fáradtságnál is megterhelőbb. 

- Hihetetlen pech-sorozatom volt - folytatta a szintén végig kitartó Sáfár Árpád. - Az eső miatt teljesen átáztam, a családot azonban nem akartam felkölteni, hogy hozzanak másik ruhát, ezért reggelig vizes öltözékben tekertem. Fél kettőkor sikerült belehajtanom egy nagyobb kátyúba, ettől elestem, jól beütve a térdemet. Reggel hét órakor ráadásul durrdefektem is lett, ám szerencsére a pihenőponton gyors és szakszerű segítséget kaptam, így nem kellett egyetlen kört sem kihagynom. A kellemetlenségek ellenére nagyon jól érzem magam, s örülök annak, hogy vállaltam a 24 órás kerekezést.