Mit érdemes tudni a Baker-cisztáról? Lehet, hogy nincs is szükség kezelésre?

Olajozott működés

Testünk több mint 250 folyadékkal (hialuronsav) teli kis tömlőt másnéven bursát tartalmaz – ezek az inak alatt helyezkednek el, segítik azok csúszását, „olajozását”. A kenő anyag, ami a hialuron az egész kötőszöveti rendszerben előfordul, de a tömlők sokkal nagyobb mennyiségben tartalmazzák, hiszen itt erőteljesebb igénybevételnek vannak kitéve.

Ezért fontos a bemelegítés

Tehát, a hialuronsav az egész testünkben megtalálható folyadék, amelynek termelődését a mozgás serkenti. Ezért érezzük lazábbnak magunkat bemelegítés után, a mozdulataink könnyedebbek. De bizonyára azt is észrevettük már, hogy az éjszakai alvás után nehezebb volt a mozgás, és eltartott pár percig, mire „bemelegedtünk” – ebben szintén fontos szerepe van a hialuronsavnak.

Nem valódi ciszta

Fontos tudni, hogy a Baker-ciszta nem valódi ciszta, hanem a combhajlító izom ina alatt lévő tömlő megnagyobbodása. Ez azt jelenti, hogy ezt csak akkor nevezzük Baker- (vagy popliteális) cisztának, ha kitágul és megtelik folyadékkal különben bursának hívjuk. Jó tudni, hogy az 50 évnél idősebb korosztály felénél ez a tömlő érintkezik a térdízülettel, ezáltal az ízületi folyadék közös mélyedésévé válik.

De miért duzzad meg?

Ha fáj van a térdízületünk – például szalagsérülés vagy ínprobléma miatt – akkor a tömlők speciális sejtjei ezt érzékelik, és fokozzák a hialuron (egyéb folyadékok) termelését, ezzel fokozzák a hatékonyabb csúszást. Ezek a sejtek addig termelik ezt a folyadékot, amíg nem javul a térdünk állapota. Látjuk tehát, hogy a szervezetünk segíteni szeretne, az eredmény mégis egy megduzzadt tömlő. A Baker-ciszták az esetek többségében tünetmentesek, azért előfordulhat, hogy beszűkült mozgástartományt, hátsó térdfájdalmat vagy ízületi merevséget okoznak.

Miért nem kell kezelni?

Most már tudjuk, hogy a Baker-ciszta valamilyen térdízületi probléma miatt alakul ki. Létezik ugyan műtéti megoldás, ami a ciszta leszívását jelenti, viszont az beavatkozást követően az esetek kétharmadánál a tömlő ismét telítődik folyadékkal. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen a leszívástól az eredeti probléma még nem szűnik meg. A sejtek továbbra is azt az utasítást kapják, hogy a térd veszélyben van, ezért még mindig szükség van az olajozásra, tehát nincs mese, továbbra is fokozott mennyiségben kell termelni a hialuronsavat, és más folyadékot.

A Baker-ciszta egy mankó

A térdpanasznak sok oka lehet: előfordulhat, meghúzódott a combhajlító izom esetleg sérült az ízület vagy egy szalag. Bármi is okozza, a Baker-cisztát az esetek döntő többségében nem igényel kezelést, csak megfigyelést. – Miután megvizsgáltuk a pácienst, alaposan kikérdezzük a múltjában történt eseményekről, és felállítunk egy kezelési tervet. Ha kiderül, hogy egy korábbi, combhajlító izom sérülést követően alakultak ki a panaszok, akkor az adott problémát kezeljük, de a Baker-cisztát békén hagyjuk és csak megfigyeljük. Vagy, ha egy síbaleset miatt megsérültek az oldalszalagok, akkor megerősítjük őket, de a Baker-cisztát ebben az esetben is hagyjuk, és csak figyeljük. Amikor azt tapasztaljuk, hogy a kezelés hatására csökkent a ciszta nagysága, akkor az azt jelenti, hogy megoldottuk a problémát – mondta a szakértő.

Előfordul, hogy nem húzódik vissza?

– Igen, kevés esetben előfordul. Amennyiben olyan, komoly az ízületi sérülés – például keresztszalag szakadás – történik, ahol a folyamatot már nem tudjuk visszafordítani, ott a manuálterápiás kezelés sem hatásos. Ebben az esetben szükség van orvosi segítségre. A jó hír az, hogy egyre kevésbé népszerű beavatkozás a ciszta leszívása, hiszen az orvosok is az eredeti okot próbálják kezelni – injekcióval, műtéttel – a Baker-cisztát pedig ők is csak megfigyelik – mondta Olosz József.