A hétpettyes hadosztály az uborkahont védelmezi

Vegyszeres gyilkolászásról szó sem lehet, bio-permetekkel pedig képtelenség elpusztítani az apró sátánfajzatokat - ha csak bele nem fojtom őket. Hol vagytok hát katicabogarak? Jusson eszetekbe, milyen tapintatosan óvtalak benneteket a menyegzőtök idején! A reggeli fényben aztán megláttam: hurrá! Itt vannak! Egy egész piros mentéjű hadosztály vert tanyát az uborkaültetvényen, sőt, a regruták - katicagyerekek, csúf, lilamintás kukacruhában - is velük voltak. S ha egy hétpettyes egyetlen nap 50 élősködőt is felfal, akkor százan már kordában tudják tartani a tetvek gyülevész hadát - úgy ránézésre elégnek is tűnt a katicasűrűség.

Megnyugtató, hogy nem vagyok egyedül. Igaz, a hálóállításban is segítségre szorultam. Évek óta csodáltam a szomszédok pedáns ültetvényét, ami mellett az enyém csupán hevenyészett tákolmánynak tűnt. Az idén aztán Nusival és Lajossal összefogva olyan stabil hálórendszert építettünk ki, amilyennek még a profi uborkászok is megörülnének. De ha valaki azt hiszi, hogy csak odahúzza a hálót az uborkához, az meg szépen felmászik rá, hát nagyot téved! Igaz, növeszt az uborka a kacsokat, kapaszkodik is velük, de nem ám egyenesen, hanem amerre ő akar, s ha hagynánk, hamarosan egy kibogozhatatlan dzsungel burjánzana a kiskertünkben. De nem hagyjuk. Már kezdetektől terelgetjük felfele az uborkanövendékeket, s minden nap újra és újra megmutatjuk nekik a helyes irányt, ügyelve rá, hogy mindenkinek jusson egy-egy kényelmes kapaszkodó sáv. Nem sok plusz munka, hiszen ebben a hőségben úgyis minden nap öntöznünk kell az iszákos kabakosfajzatot. Fontos ugyanis, hogy soha ne száradjon ki a földje, de ne is változtassuk sártömbbé, mert a levegőre éppolyan szükségük van a gyökereknek, mint a vízre.

Katicabogár kertészinas minőségben az uborkalevélen  (Fotó: Fincza Zsuzsa)

Ne sajnáljuk a fáradozást, hiszen az uborka az egészséges zöldségfélék élmezőnyébe tartozik. A legtöbb értéke a héjában és közvetlenül az alatt van, ne hagyjuk hát veszni! Szerencsére kedvencünket, a kovászos uborkát nem hámozzuk, így biztosak lehetünk benne, hogy telis tele van ABC-vitaminokkal, vassal, kalciummal - hogy csak párat említsek a sok jó közül. Nemrég az egyik közösségi oldalon találtam egy sváb "kovi-ubi" receptet, kipróbáltam, jobban tetszik, mint a hagyományos. A lényeg, hogy meghámozott, karikára szelt krumplit használunk kenyér helyett: Az üveg aljára egy sor felkarikázott, már eléggé érett krumplit pakolunk, rá egy karikára hajtogatott kaporszárat, a felhasított uborkákat, erre kerül egy újabb krumpli réteg, s az egészet leszorítjuk egy másik, karikára tekert erősebb kaporszárral. A felöntőlé aránya: 1 liter vízbe egy púpozott evőkanál sót keverünk el. Az arcpakolás receptje is nagyon egyszerű: az apróra reszelt uborkát felkenjük a bőrünkre, s rajta hagyjuk egy bő negyed órát. Akár szépészeti célokra is fagyaszthatunk le lereszelt biouborkánkból.