Otthon

2010.08.03. 07:49

Házhoz, lakáshoz illő bútorarc: csodálatos, természet-alapú bútorok a zalai mestertől

Eiter István faszobrász természet-alapú bútoraival küzd a lapra szerelt világ ellen. A szakember szerint napjaink súlyos problémája, hogy olyan virtuális anyagokkal dolgozunk, melyek csak hasonlítanak valamire, de nem azok. Jó lenne visszatérni a hagyományokhoz a bútorgyártásban is, vallja.

zaol.hu

 - Valamennyi bútor esetében elengedhetetlennek tartom a személyességet, ami ma már sajnos, egyre kevésbé jellemző - bocsátotta előre a szakember. - Mert mi van most? Bemegyünk a műszaki nagyáruházba, megvesszük a lapra szerelt bútort, hazavisszük és összerakjuk. Egyfajta panelélet lett. Sokáig kerestem az okokat, s azt hiszem, megtaláltam. Egy családban ma már ritkán él együtt több generáció, s nem jellemző az sem, hogy a família a neki tetsző helyen hosszú távon letelepszik és ott rá jellemző, személyes életteret alakít ki. Nincs lokálpatriotizmus, hogy íme, itt vagyok, ez az én világom, ezt építem. Az én világom viszont azt gondolja, hogy természetes anyagokkal venném körül magam, mert én is az vagyok.

Körülnézve Eiter Istvánnál, rögtön értjük is, mire gondolt. Valódi fából, illetve porcelán, bőr felhasználásával készült bútorok, tálalók, asztalok alkotják a faszobrász életterét - mindegyikben van valami barátságos, személyes. Az összhatás nagyon emberi, nem jellemző a túldíszítettség.

- Az alkalmazott motívumrendszer nem öncélú dolog, hanem mindig az egész része - magyarázta. - Az egész pedig a környezet, az épület, mindig ahhoz igazítjuk a bútor arcát . A faragás, a díszítés nem kötelező, sokszor rendkívül egyszerű, elég egy vonalvezetés is. A motívum nem szempont, hanem következmény. Nem az teszi a bútort, az ugyanis többtényezős: arányrend, lépték, funkció és anyag összessége - mondta.


Apropó, anyag: ezek sora kellően széles. A nyílászárók javarészt (jó szigetelőképessége miatt) puha fenyőfából készülnek. Eiter István szerint sokkal nagyobb jövője van ennek, mint a plasztikból, műanyagból készült ablakoknak, ajtóknak - mind szélesebb körben ismerik fel ugyanis, hogy utóbbiak konzervvé alakítják a házat. Légtelenség, párásodás, penészedés, ne adj Isten szén-monoxid mérgezés jár nyomukban. A bútorokhoz pedig a hazai lombos fákat használják, tölgyet, bükköt, cseresznyét, hársfát - ezek a legjobban faraghatók. Mind közül legszebb erezetű a dió, mely a natúr bútorok kiváló alapanyaga.

Eiter István keze alól gyönyörű, faragott bejárati portálok is kikerülnek. Nagykanizsán hármat is jegyez.

A balatonmagyaródi mester álma, hogy a dél-zalai városra oly jellemző régi, klasszicista-eklektikus stílusú épületek egyszer majd mind hozzájuk méltó kaput kapjanak (akár önkormányzati támogatással is, hiszen a város arculatáról van szó). Akkor végre véget érhet az OSB-lapok és furnérlemezek egyeduralma.


Kerámia szakon végzett eredetileg

Eiter István Pécsett, az ottani művészeti gimnáziumban végzett kerámia szakon. Szobrásznak készült, ám közben eltérült : egy faipari cégnél kezdett dolgozni, ahol kitanulta a fafaragó szakmát.  Később a Bóbita Bábszínháznál helyezkedett el, mint báb- és díszletkészítő, ott 8 évet töltött. A bábozóknál érezte meg, hogy "megszólalnak" a tárgyak. Két évig a Néprajzi Múzeum állománykezelői feladatait látta el, majd Balatonmagyaródra települve faszobrász-műhelyt nyitott.

Ezek is érdekelhetik