Öröm-bánat: 2-1, a borítékban mégis kevesebb pénz marad... (újságírói jegyzet)

A változás dióhéjban: a személyi jövedelemadó alapját immár nem csak a bruttó bér képezi, hanem a bruttó bér és a munkáltatót terhelő járulék együtt, így 27 százalékkal nőtt az alap, ami értelemszerűen több fizetendő szja-t jelent. Ellensúlyként a hazai adózók 90 százalékát érintő alsó sávhatárban 18-ról 17 százalékra csökkent az adókulcs, továbbá magát a sávhatárt is kitolták: az immár 5 millió forintos keresetig érvényes. Az adójóváírás mértéke nőtt, ami szintén kedvező változás: míg tavaly 1,25 millió forintos éves jövedelemig kérhetett az adózó legfeljebb havi 11340 forint jóíváírást, ez az összeg idén már 15100 forint, a határ pedig 3,188 milliós jövedelem. Aki nem él a jóváírás lehetőségével, a következő évi szja-bevalláskor egy összegben igényelheti vissza e tételt az APEH-től. Sportnyelvre lefordítva az adócsomag mérlege tehát: öröm-bánat: 2-1. És bizony van, aki nyer a változással.

Hogy akkor hol a hiba? Nagyjából bruttó 180 ezer forintos havi keresetig rosszul jár az adózó, mivel a jóváírás és az adókulcs-csökkenés nem kompenzálja azt a plusz terhet, ami az adóalap 27 százalékos növekedéséből következik. (Az pedig aligha vigasztalja az átlagpolgárt, hogy a csúcskeresetűek még többet veszítenek.) A közszférában annak ellenére sem jobb a helyzet, hogy a januári és márciusi bérrel érkezik (érkezett) a korábbi 13. havit részben pótló keresetkiegészítés, mert az alacsonyabb fizetésűek havi bére nem nőtt. Sőt, előfordul (kormányszóvivői vízió ide vagy oda), hogy egy pedagógus, aki a közalkalmazotti bértáblán egy kategóriával feljebb lépett az idén, és több adójóváírást is kap, mégis ezresekben mérhető áldozatot kénytelen hozni a központi büdzsé oltárán. Mert neki, és még sokaknak kevesebb marad a borítékban.

A változás dióhéjban: a személyi jövedelemadó alapját immár nem csak a bruttó bér képezi, hanem a bruttó bér és a munkáltatót terhelő járulék együtt, így 27 százalékkal nőtt az alap, ami értelemszerűen több fizetendő szja-t jelent. Ellensúlyként a hazai adózók 90 százalékát érintő alsó sávhatárban 18-ról 17 százalékra csökkent az adókulcs, továbbá magát a sávhatárt is kitolták: az immár 5 millió forintos keresetig érvényes. Az adójóváírás mértéke nőtt, ami szintén kedvező változás: míg tavaly 1,25 millió forintos éves jövedelemig kérhetett az adózó legfeljebb havi 11340 forint jóíváírást, ez az összeg idén már 15100 forint, a határ pedig 3,188 milliós jövedelem. Aki nem él a jóváírás lehetőségével, a következő évi szja-bevalláskor egy összegben igényelheti vissza e tételt az APEH-től. Sportnyelvre lefordítva az adócsomag mérlege tehát: öröm-bánat: 2-1. És bizony van, aki nyer a változással.

Hogy akkor hol a hiba? Nagyjából bruttó 180 ezer forintos havi keresetig rosszul jár az adózó, mivel a jóváírás és az adókulcs-csökkenés nem kompenzálja azt a plusz terhet, ami az adóalap 27 százalékos növekedéséből következik. (Az pedig aligha vigasztalja az átlagpolgárt, hogy a csúcskeresetűek még többet veszítenek.) A közszférában annak ellenére sem jobb a helyzet, hogy a januári és márciusi bérrel érkezik (érkezett) a korábbi 13. havit részben pótló keresetkiegészítés, mert az alacsonyabb fizetésűek havi bére nem nőtt. Sőt, előfordul (kormányszóvivői vízió ide vagy oda), hogy egy pedagógus, aki a közalkalmazotti bértáblán egy kategóriával feljebb lépett az idén, és több adójóváírást is kap, mégis ezresekben mérhető áldozatot kénytelen hozni a központi büdzsé oltárán. Mert neki, és még sokaknak kevesebb marad a borítékban.

Hogy akkor hol a hiba? Nagyjából bruttó 180 ezer forintos havi keresetig rosszul jár az adózó, mivel a jóváírás és az adókulcs-csökkenés nem kompenzálja azt a plusz terhet, ami az adóalap 27 százalékos növekedéséből következik. (Az pedig aligha vigasztalja az átlagpolgárt, hogy a csúcskeresetűek még többet veszítenek.) A közszférában annak ellenére sem jobb a helyzet, hogy a januári és márciusi bérrel érkezik (érkezett) a korábbi 13. havit részben pótló keresetkiegészítés, mert az alacsonyabb fizetésűek havi bére nem nőtt. Sőt, előfordul (kormányszóvivői vízió ide vagy oda), hogy egy pedagógus, aki a közalkalmazotti bértáblán egy kategóriával feljebb lépett az idén, és több adójóváírást is kap, mégis ezresekben mérhető áldozatot kénytelen hozni a központi büdzsé oltárán. Mert neki, és még sokaknak kevesebb marad a borítékban.

Hogy akkor hol a hiba? Nagyjából bruttó 180 ezer forintos havi keresetig rosszul jár az adózó, mivel a jóváírás és az adókulcs-csökkenés nem kompenzálja azt a plusz terhet, ami az adóalap 27 százalékos növekedéséből következik. (Az pedig aligha vigasztalja az átlagpolgárt, hogy a csúcskeresetűek még többet veszítenek.) A közszférában annak ellenére sem jobb a helyzet, hogy a januári és márciusi bérrel érkezik (érkezett) a korábbi 13. havit részben pótló keresetkiegészítés, mert az alacsonyabb fizetésűek havi bére nem nőtt. Sőt, előfordul (kormányszóvivői vízió ide vagy oda), hogy egy pedagógus, aki a közalkalmazotti bértáblán egy kategóriával feljebb lépett az idén, és több adójóváírást is kap, mégis ezresekben mérhető áldozatot kénytelen hozni a központi büdzsé oltárán. Mert neki, és még sokaknak kevesebb marad a borítékban.

Hogy akkor hol a hiba? Nagyjából bruttó 180 ezer forintos havi keresetig rosszul jár az adózó, mivel a jóváírás és az adókulcs-csökkenés nem kompenzálja azt a plusz terhet, ami az adóalap 27 százalékos növekedéséből következik. (Az pedig aligha vigasztalja az átlagpolgárt, hogy a csúcskeresetűek még többet veszítenek.) A közszférában annak ellenére sem jobb a helyzet, hogy a januári és márciusi bérrel érkezik (érkezett) a korábbi 13. havit részben pótló keresetkiegészítés, mert az alacsonyabb fizetésűek havi bére nem nőtt. Sőt, előfordul (kormányszóvivői vízió ide vagy oda), hogy egy pedagógus, aki a közalkalmazotti bértáblán egy kategóriával feljebb lépett az idén, és több adójóváírást is kap, mégis ezresekben mérhető áldozatot kénytelen hozni a központi büdzsé oltárán. Mert neki, és még sokaknak kevesebb marad a borítékban.

Hogy akkor hol a hiba? Nagyjából bruttó 180 ezer forintos havi keresetig rosszul jár az adózó, mivel a jóváírás és az adókulcs-csökkenés nem kompenzálja azt a plusz terhet, ami az adóalap 27 százalékos növekedéséből következik. (Az pedig aligha vigasztalja az átlagpolgárt, hogy a csúcskeresetűek még többet veszítenek.) A közszférában annak ellenére sem jobb a helyzet, hogy a januári és márciusi bérrel érkezik (érkezett) a korábbi 13. havit részben pótló keresetkiegészítés, mert az alacsonyabb fizetésűek havi bére nem nőtt. Sőt, előfordul (kormányszóvivői vízió ide vagy oda), hogy egy pedagógus, aki a közalkalmazotti bértáblán egy kategóriával feljebb lépett az idén, és több adójóváírást is kap, mégis ezresekben mérhető áldozatot kénytelen hozni a központi büdzsé oltárán. Mert neki, és még sokaknak kevesebb marad a borítékban.

Hogy akkor hol a hiba? Nagyjából bruttó 180 ezer forintos havi keresetig rosszul jár az adózó, mivel a jóváírás és az adókulcs-csökkenés nem kompenzálja azt a plusz terhet, ami az adóalap 27 százalékos növekedéséből következik. (Az pedig aligha vigasztalja az átlagpolgárt, hogy a csúcskeresetűek még többet veszítenek.) A közszférában annak ellenére sem jobb a helyzet, hogy a januári és márciusi bérrel érkezik (érkezett) a korábbi 13. havit részben pótló keresetkiegészítés, mert az alacsonyabb fizetésűek havi bére nem nőtt. Sőt, előfordul (kormányszóvivői vízió ide vagy oda), hogy egy pedagógus, aki a közalkalmazotti bértáblán egy kategóriával feljebb lépett az idén, és több adójóváírást is kap, mégis ezresekben mérhető áldozatot kénytelen hozni a központi büdzsé oltárán. Mert neki, és még sokaknak kevesebb marad a borítékban.

Hogy akkor hol a hiba? Nagyjából bruttó 180 ezer forintos havi keresetig rosszul jár az adózó, mivel a jóváírás és az adókulcs-csökkenés nem kompenzálja azt a plusz terhet, ami az adóalap 27 százalékos növekedéséből következik. (Az pedig aligha vigasztalja az átlagpolgárt, hogy a csúcskeresetűek még többet veszítenek.) A közszférában annak ellenére sem jobb a helyzet, hogy a januári és márciusi bérrel érkezik (érkezett) a korábbi 13. havit részben pótló keresetkiegészítés, mert az alacsonyabb fizetésűek havi bére nem nőtt. Sőt, előfordul (kormányszóvivői vízió ide vagy oda), hogy egy pedagógus, aki a közalkalmazotti bértáblán egy kategóriával feljebb lépett az idén, és több adójóváírást is kap, mégis ezresekben mérhető áldozatot kénytelen hozni a központi büdzsé oltárán. Mert neki, és még sokaknak kevesebb marad a borítékban.