Kaán Károlyra emlékeztek Kanizsán

Ezt dr. Baráth László nyugalmazott erdőmérnök mondta Nagykanizsa szülöttéről, az európai hírű erdészpolitikusról, Kaán Károlyról a halálának 75. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szerdán. Felidézte: Kaán Károly a kiegyezés évében, 1867-ben született Nagykanizsán. Diákéveit Batthyány Ilona grófnő somogyszentmiklósi (ma miklósfai) erdőbirtokán töltötte, ahol rokonuk, Krug József uradalmi főerdész atyai mentorként vette szárnyai alá - Kaán Károly minden bizonnyal ekkor lett az erdők szerelmese.

- Felsőfokú tanulmányait Selmecbányán végezte, de tanult Karlsruhe-ben és Württembergben is - folytatta dr. Baráth László. - Majd Bajorországban, Svájcban, Ausztriában, Galíciában és Bukovinában tanulmányozta az erdőgazdálkodást, ahol hamar belátta, hogy itthoni fejlődésünkhöz európai tapasztalatokra van szükség. Hazatérve szenvedélyesen hirdette az erdők házi kezelésbe vételét, a lábon való eladásuk megszüntetését.

Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója (az előtérben) és Varga Attila, az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportjának titkára koszorút helyezett el Kaán Károly szobránál. Fotó: Gergely Szilárd

Dr. Baráth László elmondta még: 1919 őszén helyettes államtitkár, majd később államtitkár lett, s átvette az Erdő- és Faügyek Országos Kormánybiztosságának vezetését. Meghirdette az Alföld fásításának nagy programját, 1925-től, nyugdíjazásától pedig ma is alapműnek számító szakirodalmi kiadványokat, könyveket írt. 1940. január 28-án hunyt el, 30-ra tervezett előadásának írásos anyagát más olvasta fel a Természetvédelmi Társulat közössége előtt. Ebben azt írta, hogy a természetvédelem terén csak akkor érhetünk el eredményt, ha már a fiatalokkal megkedveltetjük azt.

A megemlékező beszéd után Rosta Gyula, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója és Varga Attila, az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportjának titkára koszorút helyezett el Kaán Károly szobránál.