A csángóknál jártak a kanizsai pedagógusok

Vegyesek voltak a tapasztalataik, mert habár magyar nyelvet lehet tanulni az iskolában, a misék románul zajlanak.

A szakmai kirándulásról a szervező, Farkas Tünde, a Cserháti Sándor Szakközépiskola történelemtanára mesélt.

– Eljutottunk többek közt a moldvai Lészpedre, ahol a csángó magyarok anyanyelvi oktatását koordináló központ működik. Itt találkozhattunk a magyarul tanuló gyerekekkel, s az ő szüleikkel – mesélte. – Családoknál laktunk, így egészen közelről láthattuk, hogyan élnek, és ez néha megrázó volt. Nos, ott is sok férfi külföldön vállal munkát. A mi családunk esetében 15 éve dolgozott kint a családfő és évente kétszer (!) jött haza. Két gyermeket nevelt fel a ház asszonya lényegében egyedül.

A csángó gyerekek finom kaláccsal fogadták a vendégeket

Farkas Tünde úgy tapasztalta: azért még a magyar nyelvoktatás ellenére is léteznek kormányzati asszimilációs törekvések, ugyanis a moldvai csángóknál szolgáló papok nem misézhetnek magyarul, akkor sem, ha ők maguk azok, vagy egyszerűen csak bírják a nyelvet.

A szülő viszont az iskolában kérheti a magyar nyelv, kultúra és irodalom oktatását gyermeke számára. Negyven tanító foglalkozik a csángó gyerekek tanításával Moldva-szerte, van, aki furulyázni, más táncolni tanítja őket.