Nagykanizsa

2010.01.19. 03:29

A szőlőtermesztés évszázados múltja

A letenyei várost körülölelő domboldalakon egyre több turista fordul meg, ami természetesnek vehető, hi zen a letenyei és zajki Öreghegyen vezet át a Dél-Pannon Kerékpárút.

Kelemen Valéria

Ezáltal pedig nemcsak a bakancsos, hanem a kerékpáros turisták körében is közkedvelt lett a környék, a közeli vendéglátóhelyek üzemeltetői s a szőlősgazdák örömére.

A letenyei szőlőhegyeket jól ismerő Molnár Ferenc, a Szőlő és Gyümölcstermesztők Egyesülete elnöke elmondta: a környék adottságait figyelembe véve jutottak el arra az elhatározásra, hogy a borturizmus és a minőségi bortermelés fejlesztése érdekében keressék a borutakhoz való kapcsolódás lehetőségét. Szem előtt tartva, hogy a szőlő és a bortermelés is nagyobb jövedelemmel járhat, ha a vidékükön a borral foglalkozó gazdák és az egyéb szolgáltatást nyújtó idegenforgalmi vállalkozók turisztikai termékké fejlesztik a szőlő- és bortermelést, a helyi gasztronómiát, a vendéglátást, valamint a meglévő hagyományok ápolását.


Letenye környékén ráadásul a termáladottságok és a borvidéki területek földrajzilag is szoros egységet alkotnak, s természetesen egymást erősítik a térség turisztikai vonzerejének kibővítésében.

- Néhány éve csatlakoztunk az 1999-ben alakult Zalai Borút Egyesülethez, melytől eddig is számos segítséget, ötletet kaptunk ahhoz, hogy a térség méltatlanul mellőzött nedűit megismertessük a borkedvelőkkel, s a gazdák számára rendszeres szakmai továbbképzéseket és bemutatkozási lehetőséget biztosítsunk - mondta az elnök, hozzátéve: az egyesület szórólapjain is szerepelnek, ami nagyon jó dolog.

Önállóan is tevékenykednek: hegyközségük például a vidékfejlesztési célirányzattól elnyert pályázati pénzösszeg bevonásával nyolc éve újította fel a zajki Öreghegyen lévő, ősépítkezési formát képviselő faboronapincét, majd alkalmassá tette vendéglátásra annak környezetét. S mivel már akkor úgy gondolták: ez lesz a majdani Letenyei Borút központja, elhatározták: a faboronapincét turisztikai programok szervezésével kapcsolatos vállalkozóknak kiajánlják, a minél jobb hasznosítás érdekében. Mert addig csak baráti csoportok, s a letenyei civil szervezetek használták alkalmi jelleggel az épületet, melyenek felszereltségét egy nemrég benyújtott pályázattal kívánják bővíteni. A tizenkét méteres, nádfedeles letenyei boronapince, valamint a pár éve épített, szintén nádfedeles esőbeálló előrejelzés alapján eddig is számos csoportot fogadott.


A SZŐLŐTERMESZTÉS ÉVSZÁZADOS MÚLTJA
A Letenyét körülölelő domboldalakon a szőlőtermesztés hagyományai több évszázadra nyúlnak vissza: a XIV. századig. A szőlőterületek legutóbb a ´80-as évek elején újultak meg, amikor is teljes fajtaváltás történt az ország déli határán elnyúló területen. A fajtaváltást a maga módján segítette az önkormányzat is: a hegyi terültek közműépítésének koordinálásával, a villanyhálózat, továbbá a Julián-hegyen az ivóvízhálózat kiépítésével.

Ezek is érdekelhetik