Nagykanizsa

2008.10.17. 02:29

A játék a lényege

<b>Nagykanizsa</b> - Hiánypótló szándékkal népi játékcsoportot alakított a közelmúltban a Kanizsa és a Rozmaring Táncegyüttesek munkáját is irányító <em>Vizeli</em> házaspár a dél-zalai városban.

Szalabán Attila

A művész páros nem titkolja, hogy kezdeményezésük révén a legkisebbek körében is igyekeznek kialakítani néptáncosaik utánpótlását. De mi is az a népi játék? Vizeliné Paksi Valéria táncpedagógus, koreográfus szerint nem más, mint a régi magyar paraszti társadalomban a gyerekek szórakozási, örömszerzési, mozgásos közösségi tevékenysége, mely egyesíti a dalt, a táncot, a játékot és a költészetet. Mindez hosszú idő, évszázadok alatt formálódott, s bár felmerülhet a kérdés, hogy ugyan mit adhatnak ezek a hagyományos játékok a mai gyerekeknek, a szakemberek szerint a válasz egyértelmű: nagyon sokat. 



A foglalkozások hatására a kicsik ritmusérzéke, mozgása is fejlôdik, mindez közös játék keretében
Fotó: Szalabán Attila


- A játékok lélektani szerepe ma sem változott: az érintés, a simogatás, a ritmikus szövegek, a játék közben végzett mozdulatok éppúgy nem mennek ki a divatból, mint a feladatok teljesítésekor érzett sikerélmény - ecsetelte Vizeliné Paksi Valéria. - Tehát nem a poros, elavult, régi világot akarjuk visszahozni, hanem kimenteni belőle mindazt, amire mindmáig szükségünk van.A táncpedagógus egyetértett azzal: kezdeményezésük célja hasonló a táncház-mozgaloméhoz, ugyanúgy az együtt szórakozás a foglalkozások lényege. Ahhoz ugyanis, hogy élményekhez jussanak a gyerekek, nem kell népviseletbe öltözniük, és vályogviskóban, petróleumlámpánál játszaniuk.

- Férjemmel együtt úgy gondoltuk, hogy bár a gyerekek nevelésekor természetesen a mai, rohanó világ egyszerűen kizárja azt, hogy csak a hagyományos játékokra támaszkodjunk, ne maradjon ki az életükből mindaz, amit ezek nyújtani tudnak nekik - folytatta Vizeliné Paksi Valéria. - Mindezek miatt már évekkel ezelőtt fontolgattuk a gyermek népi játékcsoport beindítását, ám akkor még Kiskanizsára kellett volna járniuk a szülőknek, s ez talán kényelmetlen lett volna.

Nemrég azonban a Kanizsa Táncegyüttes - no és persze a fiatalabb néptáncosokat tömörítő Rozmaring csoport - a belvárosba, az Ady utca 1. számú házba költözött. Elhárultak tehát az elérhetőségi problémák, így megkezdték a népi játékcsoport szervezését. Ráadásul annak korhatárát nagyon alacsonyra tették, így nemcsak az általános iskolák alsó tagozatosait, hanem óvodásokat is vártak. Az első foglalkozások után már látható, hogy mindez komoly sikert aratott, hétfőnként máris mintegy két tucatnyi kisgyerek élvezte önfeledten a játékkal töltött órákat. Köztük egyelőre túlnyomó többségben voltak a lányok, a szervezők ezért hangsúlyozták is: a legényeket is várják, hiszen nem csak a lányoknak lehet nagy élmény a népi játék.

- Elsősorban azért hoztuk el a csoportba a kislányunkat, mert úgy gondoljuk, a magyar kultúrához a néptánc, a népzene, a népszokások is hozzá tartoznak, és nem árt, ha Zsóka megismeri ezeket - jelezte Várszegi Marietta, aki azt is elárulta, egy ismerősük szintén kiskora óta táncol, tehát adott volt a jó példa a lányuk előtt. - A mozgását és a ritmusérzékét fejlesztik ezek a foglalkozások, ugyanakkor szerintem ebből a csoportból egy nagyon jó közösség formálódik, a lányom csak értékekkel gyarapodhat itt. Mindez később nagyon fontos lehet a számára. 

- Az én kislányom kétéves kora óta tátott szájjal figyeli a néptáncosok fellépéseit, s régóta rágta a fülemet, hogy ő is mehessen népi táncot tanulni - hallottuk egy másik anyukától. 

- Eddig nem volt megfelelő lehetőség, most kaptunk az alkalmon. Amennyiben pedig lesz kedve hozzá, rajtam nem fog múlni, hogy akár nagyon komoly szinten űzze a néptáncot.

Ezek is érdekelhetik