Viszály Magyarföldön a tősgyökeres falubeliek és a községbe betelepültek között

A magyarföldi problémákkal az elmúlt években számos alkalommal foglalkoztunk. Most egy újabb nézeteltérés miatt keresték meg egymástól függetlenül többen is szerkesztőségünket.

Az adósságkonszolidációs program keretében az önkormányzat kapott másfél millió forintot, amit a Bem út megsüllyedt burkolatának részbeni helyreállítására és padkázására kívánt fordítani. Erről még az előző ciklusban döntött az akkori képviselő-testület, a végrehajtása azonban az új összetételű önkormányzatra maradt.

- A munkálatok decemberi befejezését követően kaptam értesítést arról, hogy egy árok állítólagos betemettetése okán jelentettek fel - foglalta össze röviden a történteket Kállai Csaba polgármester, aki 2014 októbere óta tölti be tisztségét. - A kifogásolt helyen azonban sohasem volt árok, ezt be is tudom bizonyítani.

A polgármester egy 1977-es térképet vesz elő, a vitatott helyen valóban nem jelölnek rajta árkot. Aztán egy másik papírost is mutat, amelyen 27 fő aláírásával tanúsítja, hogy sosem volt árok a Bem utca magasabban fekvő oldalán.

A Bem utcai árok állítólagos betemettetése miatt Tóth Zoltán jelentette fel a polgármestert. A faluból származó, ám Körmenden élő férfi nem is tagadja ezt, ám hozzáteszi: többedmagával együtt tett bejelentést. Amikor kerestük, épp' ügyvédjével készített elő egy újabb beadványt, ezúttal szerinte jogellenesen kihelyezett közlekedési táblák miatt.

- Azóta van probléma Magyarföldön, mióta Kállai Csaba ideköltözött - magyarázza a férfi. - Átvette a falu feletti uralmat, ő akar a magyarföldieknek dirigálni.

Magyarföld 2014 októbere óta regnáló polgármestere, Kállai Csaba (balról) egy betelepülttel, Jenei Ferenccel beszélget a Bem utcában, ahol Tóthék szerint betemettetett egy árkot Fotó: A szerző

Tóth Zoltánnak is van nyilatkozata a falubeliektől, amit közben csatoltak a kormányhivatalhoz írt beadványhoz. A férfi szerint ezt 25 magyarföldi írta alá, akik mind tanúsítják, hogy volt árok a Bem utcában. A férfi szerint amúgy a vízelvezetőt azért kellett betemetni, hogy neki kellemetlenségeket okozzanak. Tóth Zoltán véleménye szerint ugyanis Kállai Csaba bosszúálló természetű egyén, s akarattal vezetteti rá az esővizet az ő birtokára.

A viszály a tavalyi helyhatósági választásokat követően lángolt fel, miután a helybéliek szerint csak betelepülőnek számító, amúgy a községben immár 15 éve élő Kállai Csaba 35-14 arányban legyőzte a polgármesteri címért vívott küzdelemben az őslakos Tóth Sándort, Tóth Zoltán unokatestvérét, aki korábban már tengelyt akasztott az 1998 és 2006 közti két ciklus polgármesterének férjével, és a 2006-ban megválasztott Rátóti Zoltán színművésszel is. Utóbbi 2011-es lemondása után egy helyi hölgy került az önkormányzat élére őt szintén megkerestük, de nem kívánt nyilatkozni. Több falubeli viszont úgy véli: a volt polgármesternek elege lett a Tóth család furkálódásából, ezért nem jelöltette újra magát. Ilyen előzmények után szállt ringbe a polgármesteri székért a 2011-es elvesztett időközi választás után immár másodjára Kállai Csaba.

- A feleségemmel együtt a végigdolgozott évtizedek után nyugalomra vágytunk, ezért is költöztünk ide - magyarázza Kállai Csaba. - Az első öt évben nem is volt köztünk semmi ellentét, de aztán megromlott a viszonyunk a Tóth családdal. Ma már szinte elviselhetetlen az élet, december óta öt alkalommal jelentettek fel.

Kállai Csaba egy jellemző esetet mesél. A Bem utcán kiépítettek egy fekvőrendőrnek nevezett huplit, azzal vezetik át a vizet ami egyébként az önkormányzati vezető műhelyébe és raktárába folyna be a magasabban fekvő oldalról az alacsonyabbra. Az alig néhány centi magas hupli végébe, a padka földjébe, a község polgármestere egy további kis vízelvezetőt alakított ki. Tóth Sándor ezt minden este titokban, már jóval sötétedés után elbontja, majd a polgármester szintén az éj leple alatt újjáépíti. Így megy ez Magyarföldön napról napra.

Tóth Sándor és Tóth Zoltán ugyanazon a véleményen van: a probléma szerintük ott gyökeredzik, hogy a pestiek akarják irányítani a magyarföldieket. Szerintük azért nyert Kállai Csaba a 2014-es választáson, mert olyanok is szavaztak, akik valójában nem is élnek a faluban. A két férfi egymástól függetlenül kihangsúlyozza: a névjegyzékben szereplő 61 fővel szemben csak huszonegynéhány állandó lakosa van a községnek. Mindezt a polgármester is elismeri szerinte 31 személy mondható idevalósinak, majd ezzel együtt arra is felhívja figyelmünket, hogy az itt tulajdonnal rendelkező budapestiek és egyéb távolabbi településeken élők és dolgozók közül többen már a 2014-es választásokat megelőzően, akár több évvel előtte jelentkeztek be Magyarföldre, ennek eddig csak az előnyeit élvezte a falu. Magyarföld nélkülük nem lenne az, amivé az elmúlt egy-másfél évtizedben fejlődött.

Kállai Csaba azt is mondja: eddigi egész életében mindig arra törekedett, hogy családja, illetve a környezetében élők boldogulása érdekében dolgozzon. Magyarföld polgármesteri székéért is azért szállt ringbe, hogy hozzájáruljon a falu ügyeinek előmozdításához. Tudta, hogy voltak korábban is konfliktusok, de arra egyáltalán nem számított, hogy ilyen támadásoknak lesz kitéve. Ennek ellenére felveszi a kesztyűt.

Tóth Sándor és Tóth Zoltán viszont azt mondják, béke akkor lesz, ha Kállai Csaba lemond a tisztségéről.