Amatőr film az árvaság koráról - Legjobb zalaiként második helyezést értek el a közelmúltban a Savaria Filmszemlén

A kálomisták útja című dokumentumfilm ötlete három éve született meg Tenki Zoltán fejében. Török Zoltántól, a zalaegerszegi református gyülekezet akkori, ma már nyugállományban lévő lelkészétől hallott először arról a kálomisták kútjának is nevezett forrásról, amely Keménfa térségében, a reformátusok által járt út mellett található. Akkor eldöntötte, hogy a végére jár ennek a történetnek, s felkutatja a forrást.

- A Pataky László által írt, Az őrségi egyházmegye története című könyvben részletesen olvashatunk erről a történetről - foglalta össze Tenki Zoltán. - Mintegy háromszáz évvel ezelőtt a református és evangélikus gyülekezeteknek vissza kellett szolgáltatniuk a katolikus egyháznak azokat a templomokat, amelyeket még a reformáció idején szereztek meg tőlük. Így számos gyülekezet templom és lelkipásztor nélkül maradt, ezért számukra kijelöltek úgynevezett artikuláris helyeket, ahol gyakorolhatták hitüket. Az őrségi egyházmegyében Felsőőr, vagyis a mai Oberwart, továbbá Kustánszeg és Becsvölgye lett ez az artikuláris hely.

Tenki Zoltán (balról) és Kása Gábor a Savaria Filmszemlén, az eredményhirdetés előtti pillanatokban

Tenki Zoltán hozzátette: az őrségi egyházmegye területéről gyakorlatilag ezekre a helyekre jártak istentiszteletekre azok a reformátusok, akik az említett okok miatt templom és lelkipásztor nélkül maradtak. Őket nevezték árvagyülekezeteknek, és azt az átmeneti időszakot, amíg fel nem építették saját templomaikat, az árvaság korának.

A Rába vonalától északra található árvagyülekezetek Felsőőrbe, a tőle délre fekvő falvakból Kustánszegre, Szentgyörgyvölgy térségéből pedig Becsvölgyére jártak. Természetesen nem minden alkalommal, csupán a jelentősebb ünnepeken, tehát esketéskor, keresztelő idején, valamint az úrvacsorák alkalmával, mivel a távolabb élőknek ilyenkor 60-70 kilométert is meg kellett tenniük gyalogosan vagy szekérháton közlekedve.

Szekérrel járták végig azt az utat, amit egykor a reformátusok is

- Az Őrségből Kustánszegre Nagyrákos és Zalalövő irányába haladva vezetett az út - folytatta Tenki Zoltán. - Zalalövőnél fordultak délre, s így haladtak el Keménfa mellett, ahol az erdőben volt egy forrás. Ezt a forrást jelölték ki az őrségiek pihenő- és gyülekezőhelynek, itt éjszakáztak, itt várták be egymást, s innen általában már közösen mentek tovább Kustánszegre.

Tenki Zoltán amikor tudomást szerzett erről a történetről, elhatározta, hogy felkeresi a forrást. Pataky László az 1930-as években még úgy fogalmazott a könyvében, hogy a kálomisták kútja a mai napig fellelhető, ezt biztató jelnek tartotta. Többször is járt a térségben, de mégsem akadt a nyomára a forrásnak.

- A keménfaiak közül senki, még a legidősebb falubeli sem emlékezett a kútra - sorolta. - Egy ismerősöm, Bauer Sándor ugyan mutatott egy lehetséges helyet, de az sem a keresett pont volt. Végezetül a Szent Márton út projekten is dolgozó Orbán Róberttől kaptam egy használható ötletet, ő mondta, hogy vessem össze a Pataky-könyvben fellelhető leírást az 1700-as években készült katonai felmérésekkel.

Közben a keménfaiak szintén kutatni kezdték a kút helyét, s ez év elején találtak is egy forrást az erdőben. Értesítették Tenki Zoltánt, aki a helyet összevetette az imént említett katonai felméréssel, s az egyezőségeket mutatott. A katonai felmérés szerint az erdőnek az a pontja az 1700-as években is járható volt, míg a szomszédos területek víz alatt álltak.

- Miután meglett a forrás, készítettünk egy filmet annak a feltárásáról - folytatta Tenki Zoltán. - Eleinte nem volt vele semmi komolyabb szándékunk, csupán magunknak forgattuk, afféle emlék gyanánt. Röviddel utána szereztem tudomást a Savaria Filmszemléről, s ekkor vetettem fel Kása Gábornak, akivel már az eredeti filmet is együtt készítettem, hogy mi lenne, ha kiegészítenénk a meglévő anyagot, s neveznénk vele.

A két zalai alkotónak alig két hét állt rendelkezésére ahhoz, hogy a versenyfilmet elkészítse. Felhasználták azokat a felvételeket, amiket a forrás feltárásakor készítettek, illetve bemutatják az árvaság korának történetét és a kálomisták útját és kútját is. Megszólaltatják benne azokat a református lelkészeket, akik ma az érintett közösségeket szolgálják, így Szakál Pétert, az őrségi egyházmegye esperesét, Tóth Győző becsvölgye-kustánszegi, Gúthy László felsőőri és Hodánics Péter Csaba zalaegerszegi, korábbi szentgyörgyvölgyi lelkészt, de Török Zoltánt is, aki a narrátori szerepet is elvállalta. Rajtuk kívül a zalaegerszegi gyülekezet néhány tagja s természetesen a forrás feltárásában közreműködő keménfai lakosok is szerepelnek a filmben.

- A dramaturgia főként az enyém, Gábor a technikai feladatokat vállalta, a vágás például teljesen az ő munkája - mondta az alkotók közti munkamegosztásról Tenki Zoltán. - Az, hogy a filmmel benevezünk a Savaria Filmszemlére, közös döntésünk volt. Előzetes elvárásaink nem voltak, az eredmény ezért is lepett meg nagyon bennünket.

A IV. Savaria Filmszemlén olyan szaktekintélyek zsűrizték a beérkezett alkotásokat, mint András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, illetve Halmy György filmrendező. Tenki Zoltán és Kása Gábor filmjét abban a Reformáció 500 kategóriában értékelték, amit idén hirdettek meg, a reformáció fél évezredes jubileuma tiszteletére.

Tenki Zoltán és Kása Gábor már tervezi a film folytatását. Mint mondták, a református közösségnek szándéka, hogy a feltárt forrásnál kialakítson egy emlékhelyet, aminek a létesítését és avatását is dokumentálni tervezik, ebből készülne a következő film. A kálomisták útja című alkotásukat pedig szeretnék máshol is megméretni, így azzal a következő Göcsej Filmszemlére ugyancsak nevezni akarnak.

- Volt a Savaria Filmszemlének egy nyilvános vetítése, de azon csak kevesen voltak - tette még hozzá Tenki Zoltán. - Emiatt szeretnénk saját bemutatókat, az első nyilvános zalaegerszegi vetítésre a múlt héten már sor is került. Tervezünk továbbiakat is, az internetre azonban éppen a Göcsej Filmszemle miatt még nem tölthetjük fel. Később viszont ott is elérhetővé tesszük.