Egy matek államvizsga is belefér - tízéves a zalaszentgyörgyi művésztelep

– Tíz éve már, hogy Kovács Dezső polgármesterrel nagyot mertünk álmodni, s támogatóink segítségével életre keltettük a nemzetközi művésztelepet – avat a részletekbe Buday Mihály. – A jubileum alkalmából a rendszeresen visszatérő alkotók mellett most azokat is meghívtuk, akik csak néhányszor fordultak meg itt, a zalaszentgyörgyi kultúrházban kialakított művésztelepi bázison. A Vajdaságból, Szerbiából, Erdélyből, Ukrajnából, Üzbegisztánból egyaránt érkeztek résztvevők az itthoni csapat mellé. S persze most is akadnak „elsőbálozók”.

A tízéves fennállást májusban budapesti kiállítással ünnepelték. Egy zalalövői kötődésű házaspár, Szabó Géza és Anikó vezeti ugyanis a budapesti Maconkai Orosz László Galériát, ahol lehetőséget biztosítottak számukra. Mint látható, a művésztelepnek sok támogatója van, de ők maguk is igyekeznek viszonozni ezt, és sajátos eszközeikkel gazdagítani környezetüket.

– Minden évben megajándékozunk egy intézményt vagy személyt Zalaszentgyörgyön, ha már befogadták ezt a sok szőrös-lófarkos művészt, ez a legkevesebb – folytatja a művésztelep vezetője. – Idén az óvodának ajándékozunk egy meseképet, amit Schleif Sándor újvidéi festőművész alkotott. Ugyancsak az ő munkája volt a Szent György legendát ábrázoló kép, amit két éve a templomunknak adtunk. Az önkormányzatnak pedig avval segítünk, hogy Farkas Ferenc szobrászművész elkészítette számukra a leendő díszpolgároknak szóló plaketteket.

Első alkalommal jött el Zalaszentgyörgyre a Belgrád mellett élő Mészáros János.

– Járom a világot, 45 év alatt mintegy 300 önálló kiállításom volt szerte a földgolyón. Hogy hol? Egyszerűbb, ha azt mondom, Indiában és Oroszárszágban még nem... – mondja a festőművész, aki ugyanúgy a vajdasági Törökbecsén született, mint Buday Mihály. Gyerekként ismerték egymást, aztán mindkettejüket más irányba vitte a sors. Egy békési művésztelepen találkoztak össze véletlenül, ott derült ki, hogy mindkettejüknek az ecset és a paletta lett az élete. Jánost gyakran hívják művésztelepekre.

– Ennek több oka is lehet. Egyrészt nagyon szeretek főzni, főként halászlét és különféle paprikásokat, hiszen igazi magyar vér csorog az ereimben, másrészt mindig sok jó, komoly és komolytalan zenét hozok magammal a laptopomon. Harmadrészt talán még az is szóba jöhet, hogy érdekesen festek – tréfálkozik Mészáros János, aki egyéni világot alakított ki magának. – Alapvetően naiv hangvételben festek, de a szinte gyerekesnek ható vizualitásra mindig ráépítek valamilyen filozófiát.

Sopronból érkezett a Cseh Gabi, Papp József művészházaspár. A keramikus férj nem először jár itt, tűzzománccal foglalkozó, matematika-kémia szakos tanárként dolgozó felesége azonban igen. Alaposan felpakoltak, hiszen a zománchoz szükséges kis kemencét is hozták magukkal.

– Huszonöt éve foglalkozom tűzzománccal, sokáig csak „örömzeneként”, saját kedvemre műveltem, aztán úgy tíz éve már a szélesebb nyilvánosságot is felvállalom – halljuk Cseh Gabitól, akinek asztalán a festékek mellett nagy halom tétel pihen. A művésztelepről ugyanis elugrik államvizsgázni, most zárja a matematika mesterképzést az ELTE-n.

A telepen közös programokban sincs hiány. Ellátogattak Egervárra, ahol a kastélyban megnézték a Turay Ida Színház A vöröslámpás ház című produkcióját.

– Az igazgatónő nagyon kedves volt, meghívta az egész csapatot, de invitáltak bennünket az AquaCitybe is – meséli Buday Mihály.

A tábor zárókiállítása pénteken 18 órakor nyílik. A rendezvényen fellép Huszti Bernadett operaénekes, s ekkor sorsolják ki a tombola nyertesét is. Hagyomány immár a jótékony célú tombola (a díj egy Buday-festmény), aminek bevételével idén a zalaszentgyörgyi néptáncegyüttest támogatják. A záróesten adják át a frissen alapított Pro Kultúra-díjat is, amit első alkalommal a néhány éve elhunyt vajdasági Balla Mátyásnak, a művésztelep egyik alapító tagjának ítéltek oda. A márványba foglalt bronz plakettet fia, Balla Ákos veszi át, aki apja örökébe lépve évek óta aktív tagja a zalaszentgyörgyi művésztelepnek.