Egy csokorba fogta „gyermekei” alkotásait

A magyar zsidó képzőművészet 20. századi terméséből érkezett Zalaegerszegre néhány nagyon értékes mű, méghozzá a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének köszönhetően. A képeket ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a gyűjtemény vezetője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Az általa elmondottakból idézünk.

Gyergyádesz László művészettörténész

Kecskemét ékessége az 1902-ben épült Cifrapalota. Itt található gyűjtemény, mely kategóriájában az egyik legnagyobb és legjelentősebb Magyarországon. Fő gyűjtési területévé a 20. század első felének magyar művészete vált, miután olyan kiemelkedő magángyűjtemények anyagai lettek a részei, mint Nemes Marcellé és Wolfner Józsefé (Farkas István és Glücks Ferenc által is folytatva). Maguk az említett műgyűjtők is zsidó származásúak voltak, így nem meglepő, hogy általuk számos magyar zsidó festő és szobrász alkotása került a kecskeméti múzeumba.

Perlrott Csaba Vilmos: Siratóasszonyok

Faragó Géza: Virágok között. Fotó: Lukács Zoltán

A magyarországi zsidó vallás művészete ugyanúgy része a magyar művészettörténetnek, mint a magyarországi katolikus, református, evangélikus, unitárius, a szerb, görögkeleti vagy az erdélyi szombatosok művészete. A „probléma" a világi képzőművészeti műfajok elterjedésével kezdődik, írja S. Nagy Katalin. Bár a magyar zsidó művészet mibenlétéről sokat vitatkoznak, a fogalom pontos definiálásának hiánya ellenére is számos olyan alkotó sorolható fel (Ámos Imre, Anna Margit, Bálint Rezső, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Farkas István, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Perlrott Csaba Vilmos, Pór Bertalan, Zádor István, Ziffer Sándor), akinek a kecskeméti gyűjteményében őrzött műveit méltónak találtuk arra, hogy bemutassuk. A vándorkiállítás 4. helyszíne a zalaegerszegi zsinagóga, korábban a kecskeméti Cifrapalotában, a budapesti Erdős Renée Házban és a győri neológ zsinagógában kialakított Vasilescu-gyűjteményben volt látható.