Vasgallusz tintával íródtak

Többek közt ez a nótáriusoknak (kinevezett köztisztviselőknek) szóló instrukció is olvasható a Kanizsa város 1690 és 1755 közötti időszakának tanácsüléseiről készült pergamenkötésű jegyzőkönyvben. Ezt, az első kötetet, az 1787 és 1790 közti időszakot felölelő második, illetve az 1798 júniusa és 1800 december 31. közötti évek tanácsüléseinek jegyzőkönyveit bemutató 3. kötetet most együtt állította ki a Magyar Plakát Házban a Thúry György Múzeum.

Száraz Csilla múzeumigazgató

- A könyveket a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával sikerült restauráltatnunk - hallottuk Száraz Csillától, a Thúry György Múzeum igazgatójától. - A nagy fontosságú dokumentumokat egyébként a múzeum dokumentációs tárában őriztük, őrizzük, de annyira jelentősek Kanizsa históriája szempontjából, hogy azt gondoltuk, a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan kis időre megmutatjuk őket a városlakóknak is. Jelentőségüket az adja, hogy sajnos, az eredeti dokumentumtárból rengeteg értékes írott anyag semmisült meg a II. világháború utolsó napjaiban, amikor a német, illetve bolgár csapatok hihetetlen mennyiségű könyvet, iratot égettek el. A megmaradt várostörténeti értékű kéziratos könyvek, tanácsjegyzőkönyvek, céhiratok, szerződések, periratok, 1848-49-es kéziratok és nyomtatványok együttese alkotja azóta is a gyűjtemény legértékesebb magját.

Részlet az egyik kötetből
Fotó: Szakony Attila

Az említett tanácsi jegyzőkönyveket azért kellett különösen gyorsan restaurálni, mert a szövegek benne úgynevezett vasgallusz tartalmú tintával íródtak, melyek idővel elhalványulnak, illetve átütnek az oldalon. Az első, pergamenkötésű kötet többnyire német nyelvű jegyzőkönyveket tartalmaz (ennek oka, hogy a város vezetésében évtizedeken keresztül a németek voltak túlsúlyban), a második, egészbőr kötésű könyv többségében magyar nyelvű, illetve néhány német és latin írást, a félbőr kötésű, papírborítással készült 3. kötetben pedig már kizárólagosan magyar jegyzőkönyveket találunk.

Érdeklődők a plakátházban kiállított tanácsülési jegyzőkönyvek körül. Érzékenységük miatt vitrinnel kell óvni a restaurált köteteket, ez az oka annak is, hogy csak rövid ideig látogathatóak

Száraz Csilla, azt is elmondta: a város tanácsa először 1690 június 16-án tartotta alakuló ülését, evvel nyit az első könyv.

- A kötetek a város történetének, a török alóli felszabadulást követő időszaknak a legfontosabb forrásai - magyarázta Száraz Csilla. - Többek közt olvashatók bennük a tanács által alkotott alapszabályok, melyeknek tárgya sokféle, az önkormányzati választásoktól a tűzvédelmi rendelkezésekig, vagy a bormérés szabályaiig terjed.