Nemes Nagy Ágnes 20 éve halt meg

Szülei az Ugocsa megyei Halmi községből vándoroltak Budapestre az I. világháború után, lányuk már itt született 1922. január 3-án. A legendás Baár-Madas Református Leánylíceum tanulója volt, a költő-igazgató Áprily Lajos személye meghatározta költői pályáját. A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább, ahol megismerte Szerb Antalt, Halász Gábort, valamint Lengyel Balázst, akivel 1944 áprilisában össze is házasodtak. A második világháború idején férjével, aki megszökött a katonaságtól, üldözötteket mentettek és bújtattak.

1946-ban megjelent első verseskötete Kettős világban címmel, amelyért két évvel később Baumgarten-díjat kapott. Ugyancsak 1946-ban a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa lett, majd Lengyel Balázzsal megalapították az Újhold című folyóiratot, amely a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállalta magára. A lapot egy idő után a hivatalos kultúrpolitika túlságosan polgárinak találta, s 1948-ban be is tiltotta. Ezt követően csak a Vigíliában jelenhettek meg versei, s emellett gyerekeknek szóló műveket írt. 1958-tól szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Jelentős műfordítói tevékenységet is folytatott, főként francia és német nyelvű műveket ültetett át magyarra.


A hatvanas évektől ismét megjelenhettek versei. 1967-ben újabb kötetet is publikált Napforduló címmel, az 1969-es Lovak és angyalok című kötetéért József Attila-díjjal jutalmazták. Költészetében szigorúan tartotta magát a racionalizmushoz, de a látszólagos szenvtelenség, távolságtartás, hűvös józanság és csillogó intellektus mögött kimondhatatlan szenvedély parázslott.

A hatvanas évek végétől neve egyre ismertebbé vált az országhatárokon túl is, külföldi folyóiratok, antológiák közölték verseit angol, német, francia és olasz nyelven. A hetvenes, nyolcvanas években a magyar irodalmi élet meghatározó személyisége lett, kapcsolatot tartott az emigrációban élő költőkkel, írókkal, több külföldi felolvasóesten, írótalálkozón is részt vett. Esszéköteteiben pályatársakról, a műfordítás és a versírás gyakorlatáról, az alkotáslélektanról, verselemzésről írt. Gyermekeknek szóló meséi közül kiemelkedik a Bors néni könyve, amelyből nagy sikerű előadás született a Kolibri Színházban. 1986-ban Lengyel Balázzsal újraindították az Újholdat, amely almanach formájában évente kétszer jelent meg.






Nemes Nagy Ágnes 1983-ban életműve elismeréseként megkapta a Kossuth-díjat, 1991-ben pedig alapító tagja lett a Magyar Tudományos Akadémián belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

Budapesten hunyt el 1991. augusztus 23-án. 1997-ben férjével együtt megkapta Izrael Állam Jad Vasem kitüntetését, mert a nyilasuralom alatt mentette az üldözötteket. 1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes Emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére.


Művei:
• 1946 – Kettős világban (versek)
• 1957 – Szárazvillám (versek és műfordítások)
• 1961 – Barátaink a ház körül (verses képeskönyv)
• 1961 – Jó reggelt, gyerekek (verses képeskönyv)
• 1962 – Aranyecset (keleti mesék)
• 1963 – Ki ette meg a málnát? (verse képeskönyv)
• 1965 – Lila fecske (gyermekversek)
• 1967 – Napforduló (versek)
• 1969 – A lovak és az angyalok (válogatott versek)
• 1974 – Mit látunk az utcán? (verses képeskönyv)
• 1975 – 64 hattyú (esszék)
• 1975 – Mennyi minden (gyermekversek)
• 1978 – Bors néni könyve (gyermekversek, mesék)
• 1979 – Szökőkút (gyermekversek)
• 1979 – Éjszakai tölgyfa (versek)
• 1980 – Egy pályaudvar átalakítása (versek)
• 1981 – Között (összegyűjtött és új versek)
• 1982 – Metszetek (esszék)
• 1986 – A Föld emlékei (összegyűjtött és új versek)
• 1987 – Látkép gesztenyefával (esszék)
• 1988 – Szőke bikkfák (válogatott verselemzések)
• 1989 – Szó és szótlanság (összegyűjtött esszék I)
• 1992 – A magasság vágya (összegyűjtött esszék II)
• 1995 – Összegyűjtött versek (összegyűjtött és kiadatlan versek)
• 1998 – A hegyi költő(Tanulmánykötet Babits Mihályról) Kairosz kiadó
• 2004 – Az élők mértana I-II. Osiris Kiadó, Bp. (Prózai írások)
(Forrás: wikipédia)