Különleges pedagógiai módszer - Konfliktuskezelés túsztárgyalási mintára

 Az ottani és az itteni iskolák sok mindenben hasonlítanak, ám a gyereklétszám sajnos nem tartozik közéjük: míg Dunaszerdahelyen 700, Somorján 450 gyereket okítanak - magyar nyelven is -, addig Bakon jelenleg százhúsz gyermek jár iskolába, igaz, a két felvidéki település 25 illetve 13 ezer lakossal bír.

A bakiakat és a felvidékieket jó ideje összeköti egy hasznos varázsszó, az EMK. Ami nem mást takar, mint az erőszakmentes kommunikációt. Amely egyre nagyobb szerepet kap az empatikus pedagógiában, sőt, a szülőkkel való kapcsolattartásban, valamint a tantestületi együttműködésben is. A baki iskola tanárai három éve tanulják szisztematikusan ezt a módszert, amely amerikai túsztárgyalási mintára ad technikákat a konfliktuskezelésre. Márpedig az ő munkájukban, a nevelés tűzvonalában akad kezelendő konfliktus bőven. (A módszert egyébként az USA-ban is tanult budapesti trénertől, Rambala Évától sajátítják el a bakiak.)

-  Tavaly ősszel az elméleti tudást alapoztuk, most a pedagógiai gyakorlati adaptáción volt a sor - mondta lapunknak a baki iskola igazgatója, Garamvölgyi György, aki Béresné Simon Eszterrel, Vargáné Molnár Adéllal és Pete Istvánnéval utazott Dunaszerdahelyre, a Szabó Gyula Alapiskola kollektívájához.

A cél változatlan volt: elsajátítani azt az ideális nevelési alapállást, amely lehetővé teszi a pedagógus számára, hogy a gyerekek teljesítménye mögött az embert is keressék, megértsék őt, s kialakítsák a bizalom hadállásait - folytatták a beszámolót a résztvevők. A menetrend szerint a pedagógusok magukon kezdték az EMK tanulását, azután bevonták a szülőket, végül a gyerekekre is kiterjesztették. Bakon ma már nem ritka, hallom, hogy a gyerekek segítenek otthon feldolgozni a feszültséget a szüleiknek.

A tanév végére időzített baki - dunaszerdahelyi szakmai párbeszédet segítette az a tény, hogy a problémák hasonlatosak a Dunántúlon és a Felvidéken. Itt is, ott is azzal néznek szembe, hogy mind több gyerek érkezik csonka családból, munkanélküli szülők gyerekeként nő fel, így elveszíti vagy ki sem alakítja a tanulásba vetett hitet.  Az erőszakmentes kommunikáció tanulását a tanárok magukon kezdték, majd bevonták a szülőket és a gyerekeket is.