Majd a furfangos Scapin megoldja? (képgalériával)

Alaposan átalakult a Keresztury ÁMK hangversenyterme: a bejárattal szemben falépcső emelkedik, amely kikötői pallóban folytatódik. A teret négyszögekre osztja a feltételezett víz és annak partja. A nézők közt szalad ki a harsány kompánia hajót várni, hogy heringet árulva térjen vissza, míg az asszonyok a tengervízben mosnak.

A hajó jön is. Rajta egy zord nemesúr (Bálint Péter), akinek a fia (Mihály Péter) okkal fél felmenője érkeztétől, hiszen zsugori apjától kéne pénzt szerezni, hogy titkos szerelmét (Sztankay Orsolya) megszerezhesse fogvatartóitól. Az ifjú barátja (Barsi Márton) hasonló cipőben jár, ő nőül vett egy rangon aluli árvát (Kálóczy Orsolya), s a papája (Andics Tibor) szintén nem fog ennek örülni.

Nos, az ilyen esetek elsimítására minden valamire való kisváros tart egy csavaros eszű, a törvénnyel hadilábon álló pórlegényt, aki ügyeskedik, keveri a lapokat, csal, füllent, magyarán kiénekli az öregek szájából a sajtot. Ő Scapin (Urházy Gábor László), akiről úgy sejtem, azért kerülhetett a ma színpadára, mert a vendégrendező, Naszlady Éva színésznő úgy gondolja, korunk hasonszőrű figuráival rokonítható a rászedés professzora. (Moliere Scapin furfangjai című játéka ebben a felfogásban annyira mai, hogy csak...)

Gyanúmat igazolhatja a sok-sok utalás a XX.-XXI. század ügyeire. Íme: a zsinagóga falai közé Scapin szolgája, Szilveszter (Bellus Attila) alighanem egyértelműen arab–palesztin–izraeli – lehet választani – terroristának maszkírozva érkezik, így is beszél, ami a jelenetet meglehetősen szórakoztatóvá teszi. Nemkülönben az, amikor Scapin a takaró alá rejtett Géronte- t úgy veri el, de nagyon, hogy közben székely és roma hanghordozással különbözteti meg magát saját magától. Gurulva kacag a közönség. Akkor is, amikor a két leány koktélos pohárral a kézben káderozza le egymást. (Kálóczy Orsolya apósával folytatott dialógusa a bájához képest a szándékoltnál keményebbre sikeredik, ezt sajna, nem ellensúlyozza Sztankay Orsolya ikerjelenete, amiben nagyon sokat kell kacagnia. Hát nem könnyű...) Aztán: a tengerbe ugró ifjak műpolippal és rákkal a fejükön bukkannak fel, Scapin meg mobilként hallgatja a kagylót. A teret amúgy alaposan kigondolva használják, mozgalmas szaladgálásból nincs hiány. (Díszlet-jelmez: Sántha Borcsa, mozgás: Debreczeny Csaba.)

A bekalkulált nevethetnék alábbhagy azon a ponton, ahol a magasban, a függöny mögött bőrkabátosok verik a rászedett apák megbízásából szellemdús Scapinünket.

Ugye, milyen hirtelen vész oda a vígjáték felhőtlensége? S a helyébe nem a csipkelődés lép... (Moliere egyébként maga is hitet tett amellett, hogy minden vígjáték mélyén ott a tragédia. Mégis következetesen a komikumra helyezte a hangsúlyt és komédiának nevezte a tragikus témákat is.)

Talán kissé túlzás volt a párhuzam? Mintha az alkotók nem döntötték volna el pontosan, hősünk svindlis-simlis fickó legyen vagy az önteltség, az álszentség, a fösvénység mindennek tükröt tartó áldozata? Az utóbbi felfogást erősíti az utolsó kép, Scapin végül – jutalmát nyerve? – holtan omlik szolgája ölelésébe. Nem igazság, berzenkedünk, míg a szórakoztató csibész egy túl hosszan kitartott pillanat után odalesz, addig a kaleidoszkóp összes alakja boldogan hajolhat össze? Az apák fiaik mellé lányokat kapnak, mert kiderül, mégiscsak rangos teremtések, csak elszakadtak nemesi családjuktól. Moliere cselekményvezetésére jellemző a megoldás, egy jel, itt most egy karkötő, meg egy hírnök billenti vissza az időt. Nyerses a tanulság, sokat játszva érhet még egy kicsit.


Információk:
● A francia komédia atyja a Tartuffe, A fösvény, a Képzelt beteg, a Mizantróp című darabokkal írta be a nevét a klasszikus drámairodalomba
● Moliere 1671-ben, pályája kései szakaszában írta a Scapin furfangjait
● Párizs komédiása élvezte XIV. Lajos király személyes barátságát is
● A szerző műfaja legtöbbször vígjáték, mely emberi jellemhibákat figuráz ki
● A Hevesi Sándor Színház a zsinagógában állította színre a darabot
● A nézőtér egy részét belekomponálták a díszletbe
● Az egerszegi teátrum igény szerint Scapin, a spanom! címmel középiskolai beavató színházi produkciót is tervez a vígjátékból