Szécsényi László emlékkiállítása Zalaegerszegen

Szécsényi László Zalaegerszeg szülötte, akinek - bár sokfelé járt - valamennyi művészi gondolata a zalai tájhoz és az itt élő emberekhez kötődik - emlékeztetett Kostyál László művészettörténész.
   
Mint fogalmazott, a tárlat címe - A zalai tájról álmodom - kettős értelmű is lehet: a tavaly nyáron eltávozott festő talán még ma is a zalai tájról álmodik, de a zalai tájat mindig álomszépnek tartotta.
   
"Érdekes tájképfestő" volt, munkáinak lényege azonban nem a fénypászmák, komplementer színek alkalmazása volt, mint az impresszionistáké - mutatott rá Kostyál László, hozzátéve: az akvarellfestő, tájképábrázoló művész alkotásai nem sorolhatók közvetlenül semmilyen stílushoz sem; képeiben ugyan megtalálható néhány, az impresszionizmus irányába mutató jellegzetesség is, de a pillanatnyi, lokál színek felidézése nem jellemző az alkotásaira. A tájképfestők többsége a pompázó tavaszi-nyári vagy a színekben gazdag őszi táj szépségét ragadja meg, míg Szécsényi László legfőképpen téli képeket festett.
   
A művészettörténész szavai szerint Szécsényi László "a szó nemes értelmében jó ember volt, mindig melegség és mosoly volt a tekintetében". A képei finomak, visszafogottak, szerények, nyugodtak és mégis szépek.
   
Szécsényi László az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején amatőr szobrászként indult. Az egyik legreményteljesebb zalai művészként tartották számon, talán legsikerültebb kisplasztikáját, a Rikkancsot 1958 nyarán készítette. A hatvanas évek közepén azonban szinte egyik napról a másikra abbahagyta művészi pályafutását, dekoratőr lett a mozinál. Kreativitását azonban a napi munkában kamatoztatta: számtalan moziplakátot készített, reklámgrafikával foglalkozott.
   
Az ezredforduló környékén, nyugdíjba vonulása után kezdett festeni. A botfai hegyi pincét övező dombok ezernyi szépsége képezte élményvilágát, amelyet otthonában vetett papírra. Még ma is megvan az a festőállvány, munkapad, ahol dolgozott.
   
Kostyál László beszélt arról is, hogy - bár számos személyes élmény kötötte a zalai festőhöz - az emlékkiállítást a Szécsényi László munkáit jól ismerő barátok kérésére rendezték meg. A múzeum tulajdonában mindössze három, félévszázaddal ezelőtt készült kisplasztika van. A tárlat anyagának nagy részét - nyolc kisplasztikát és közel félszáz akvarellt, illetve pasztellt - a család kölcsönözte az emlékkiállításhoz. A dokumentumok között részben megvalósult, részben pedig tervként megmaradt reklámgrafikákat is lehet látni.
   
Az emlékkiállítás január 28-ig tekinthető meg a Göcseji Múzeumban.