200 éve született Asbóth Sándor

 Az elmúlt hetekben Zala megye ismét példáját adta annak, milyen híven és pontosan őrzi arra érdemes szülötteinek emlékét. Ebben az elhivatottságban szerepet vállalnak a megyebeli közgyűjtemények, a múzeumok, a könyvtárak, s a levéltár. Ez esetben sem volt másképp. Minden szereplő igyekezett minél többet letenni a közvélemény asztalára Asbóth Sándor életét, munkásságának jelentőségét bemutatva.

A kétszáz éve született keszthelyi férfiúról 2010 elején gyűjteni kezdték a dokumentumokat, hogy szülővárosában nyíljék meg a ma már vándorútra kelt tárlat. Eközben a középiskolások kortörténeti vetélkedőre készültek, erről a minap számoltunk be, hiszen a versenygyőztesek jutalmul a Hadtörténeti és a Nemzeti Múzeumban gyűjthettek további muníciót történelem iránti vonzódásukhoz. A korhoz és a témához kötődő történészek előadásokra készültek, melyek a tudomány precizitásával világítottak be a nem mindennapi életmű minden szegletébe. (Az előadássorozatból hamarosan könyv készül.)

ÖRÖKSÉG
A Zala Megyei Közgyűlés által Asbóth-évnek nyilvánított 2010-es események zárultával összefoglaljuk, amit a néhány hete zajlott keszthelyi tudományos konferencia, becsületesen legendaoszlató alapossága hozott az emlékezők számára. A ´48-as katona, majd az amerikai polgárháború északi követe felmenőiről dr. Kurucz György, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem dékánhelyettese – korábban a Georgikon Majormúzeum munkatársa – beszélt a Balatoni Múzeumban zajlott tudományos ülésszakon. Az 1810. december 19- én Keszthelyen született Asbóth Sándor édesapja, János (1768–1823) mint a Festeticsek uradalmi tisztje került a Balaton-parti városba, agrárius tanulmányait Göttingenben végezte, de evangélikus lelkészi családból származván teológiai kurzusokat is látogatott. Uradalmi tisztként az első georgikon-tanrend megalkotása is a nevéhez fűződik, de a szakkönyvtárépítést is szívén viselte. Keszthelyi éveiről hírlik, a nehéz természetű Festetics Györggyel csak ő tudott kijönni. Az Asbóth Sándor és Haynau afférjáról dr. Hermann Róbert, az 1848/49-es időszak hadtörténeti kutatója tisztje, az USA argentin nagykét szolgált adalékokkal. Asbóth, mint vízmérnök állomásozott Temesváron, amikor Haynauval a császári hadosztályparancsnokkal összetűzésbe került. A generális nem rejtette véka alá magyarellenességét a márciusi forradalom után sem, a katonai kantinban rendre hangot adott ellenszenvének. Ezt tűrte nehezen az amúgy kimért Asbóth, s az áprilisi törvények után a temesi Állandó Bizottmány tagjaként jelezte, Haynau megsérti a magyarokat, holott „az altá- bornagy úr mégiscsak kénytelen lesz a magyar minisztériumnak engedelmeskedni”. (Arra utalt, hogy a király a magyar kormány alá rendelte a hadsereget.)

FORRADALOM

Perger Zoltán, a fővárosi Toldy-gimnázium tanára ecsetelte Asbóth szabadságharcbeli tevékenységét, feltárva, a civil mérnökben miképp erősödött fel a hazafias érzés, minek nyomán nemzetőr kapitánynak szegődött. Mérnöki tudását kamatoztatva hidat vert a Temes folyón, majd később a Garamon. Megjárta Komáromot, Debrecent, a kápolnai csatát, a bánsági harcokat, majd 1849 augusztusában Kossuth oldalán – a kormányzó az elsők között említi, akiket maga mellett akar tudni – emigrált Törökországba. Erről a korszakról e pillanatban dr. Csorba György, az Országgyűlési Könyvtár munkatársa tud a legtöbbet. A  két évig tartó számkivetettség során Küthayában él egy kaszárnyában, változó létszámban, mintegy 50 magyar tiszt és családja. 1851 tavaszán szállhatnak hajóra, szeptemberben érkeznek Amerikába.

AMERIKA

Kossuth és Asbóth kapcsolatát Solymosi József, a Hadtörténelmi Levéltár történésze elemezte a zalai Asbóth- év zárókonferenciáján. Míg Kossuth gyűjtőkörútjai – ezeket még Angliában kezdte meg – során bízott abban, hogy anyagi segítséggel újraindíthatja a szabadságharcot, addig Asbóth, holott még puskapor- és szíjgyártó üzemet is létesítenek, hamar elveszti illúzióit. Mérnökként próbál boldogulni New Yorkban. Bár makacsul tartja magát a legenda, miszerint ő tervezte volna a Central Parkot, erre nincs pontos adat, jelezték a történészek, annyi igazolható, hogy részmunkálatokban részt vett. Majd a polgárháború ad kitörési pontot, az északi seregben harcol fogadott hazájáért, amivel kitüntette magát Lincoln elnök előtt is. Érdemeiért nagyköveti posztot kap Argentínában, de két évig sem élvezheti, a háborúban szerzett fejsérülése elviszi 1868-ban. Asbóth Sándort Zala közvéleménye a XXI. században is megbecsüli.

OLDALTÖRÉS: Asbóth Sándorról

Asbóth Sándorról

Apja a keszthelyi gróf Festetics Györgynél állt alkalmazásban, illetve a Georgikonban tanítóskodott. Családja 1818-ban átköltözött innen Zomborra. Édesanyja nem engedte, hogy Lajos testvére után ő is katonai pályát válasszon, ezért mérnöknek tanult. Tanulmányait a Felvidéken, a Selmecbányai Bányászati Akadémián kezdte meg, azonban tanulmányait megszakította, s végül Pesten, Institutum Geometricumban fejezte be.

1836-ig a Budai Főépítészeti Hivatal alkalmazottja, majd a Hajózási Igazgatósághoz kerül vízépítő mérnöknek. 1844-ben Temesvárra kerül, az Országos Főépítészeti Hivatalhoz, ahol először helyettes igazgatóként a Hajózási Alosztály mérnöke, később a hivatal vezetője. Asbóth beosztásánál fogva is támogatta Széchenyi István javaslatait, részt vett többek között a Széchenyi lánchíd építésénél is.

1848 nyarán Nagybecskereken jelentkezett a honvédségnél. 1848. december 9-étől honvéd vezérkari százados lett Vetter Antal honvédtábornok törzsénél, és részt vett a délvidéki harcokban. 1849. január 31-én Stein Miksa báró megbízta a komáromi vár erődítési munkálatainak irányításával. Részt vett a kápolnai csatában, majd április 19-én a nagysallói ütközetben az ő irányításával tudtak a honvédek hidat verni a Garamon.

Nemsokára őrnagyi rangot kapott, s július 16-ától -már újabb előléptetés után, alezredesként – Kossuth Lajos kormányzói hivatalának katonai osztályát vezette.

A szabadságharc bukása után Kossuthot szárnysegédként követte előbb Törökországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba, ahol katonai karriert futott be: 1863-ban Nyugat-Florida katonai parancsnokává nevezték ki, tábornoki rangban. 1864-ben a déliekkel vívott csatában megsebesült, így nem tudott tovább harcolni.

1866-ban kinevezték az USA argentínai és uruguayi nagykövetének. Buenos Aires-i halála után a helyi, régi angol katonai temetőben temették el. Hamvait 1990. október 23-án az USA-ba szállították, és az arlingtoni National Cemeteryben helyezték végső nyugalomba.(Forrás: wikipedia)

Golyó az arcban


Emlékezés Asbóth Sándor születésének 200. évfordulóján