2010.11.24. 07:00
Liliomfi: Félreértések vidám játéka
A Szathmáry József név kevéssé ismerős, pedig ő a szerzője a Liliomfi című vígjátéknak. A mű önéletrajzi indíttatású, mesélte Pinczés István rendező a Hevesi-színház pénteki bemutatója apropóján.
- Az önéletrajzi ihletés hitelesíti, hogy a szerző jól ismerte ezt a világot - említette Pinczés István rendező a történet kapcsán, melynek szálait szerepcserék, átöltözések kuszálják: - Szilvai Gyula eljátssza Liliomfit, aki eljátssza Schwartzot, a grófot... A félreértések, melyekkel a közönség cinkosként a kezdetektől tisztában van, abból adódnak, hogy mindenki másként ismeri meg a főhőst. Aztán, amikor azt hihetnénk, hogy a szálak kibogozhatatlanok, akkor kínálkozik a megoldás és a szerelmesek egymáséi lesznek...
A Liliomfival legtöbben bizonyára Makk Károly filmjének köszönhetően találkoztak, bár a darab már korábban klasszikussá vált. A mozi forgatókönyve új volt, a cselekmény is változott, miképpen később több színpadi átirat is született. A leggyakrabban játszott átdolgozás Mészöly Dezsőé, ezt viszi színre az egerszegi társulat Darvas Ferenc zenéjével és Váradi Szabolcs versszövegével.
- A mű a világosi fegyverletétel után, 1849 decemberében vált ismerté, attól fogva játszották a magyar nyelvű színházi társulatok. Gyógyír volt ez a szórakoztató történet, mely egyúttal a magyaros érzületek, a magyar színházi élet dicsőítése, melyben egyfajta színházi ars poetica is megfogalmazódik - folytatta a rendező. - Ezért is kerül elő időről időre, amikor a színházi világ válságban van, amikor a kultúrára kevesebb pénz marad és amikor a közönségre ráfér, hogy esténként néhány órára elfeledje a színházi világon kívüli filléres gondjait.
Az előadás főbb szerepeiben Nádházy Pétert, Czegő Terézt, Kálóczi Orsolyát, Mihály Pétert, Farkas Ignácot, Bálint Pétert, Misurák Tündét, Bot Gábort, Balogh Tamást, Szakály Aurélt, Lőrincz Nikolt, Ferencz Andrást, Magyar Cecíliát és Katona Kornélt láthatja a közönség. A díszletet Szlávik István tervezte, a jelmez Szőke Julianna nevéhez fűződik, a koreográfus Stefán Gábor.
- A mű a világosi fegyverletétel után, 1849 decemberében vált ismerté, attól fogva játszották a magyar nyelvű színházi társulatok. Gyógyír volt ez a szórakoztató történet, mely egyúttal a magyaros érzületek, a magyar színházi élet dicsőítése, melyben egyfajta színházi ars poetica is megfogalmazódik - folytatta a rendező. - Ezért is kerül elő időről időre, amikor a színházi világ válságban van, amikor a kultúrára kevesebb pénz marad és amikor a közönségre ráfér, hogy esténként néhány órára elfeledje a színházi világon kívüli filléres gondjait.
Az előadás főbb szerepeiben Nádházy Pétert, Czegő Terézt, Kálóczi Orsolyát, Mihály Pétert, Farkas Ignácot, Bálint Pétert, Misurák Tündét, Bot Gábort, Balogh Tamást, Szakály Aurélt, Lőrincz Nikolt, Ferencz Andrást, Magyar Cecíliát és Katona Kornélt láthatja a közönség. A díszletet Szlávik István tervezte, a jelmez Szőke Julianna nevéhez fűződik, a koreográfus Stefán Gábor.
Az előadás főbb szerepeiben Nádházy Pétert, Czegő Terézt, Kálóczi Orsolyát, Mihály Pétert, Farkas Ignácot, Bálint Pétert, Misurák Tündét, Bot Gábort, Balogh Tamást, Szakály Aurélt, Lőrincz Nikolt, Ferencz Andrást, Magyar Cecíliát és Katona Kornélt láthatja a közönség. A díszletet Szlávik István tervezte, a jelmez Szőke Julianna nevéhez fűződik, a koreográfus Stefán Gábor.
Az előadás főbb szerepeiben Nádházy Pétert, Czegő Terézt, Kálóczi Orsolyát, Mihály Pétert, Farkas Ignácot, Bálint Pétert, Misurák Tündét, Bot Gábort, Balogh Tamást, Szakály Aurélt, Lőrincz Nikolt, Ferencz Andrást, Magyar Cecíliát és Katona Kornélt láthatja a közönség. A díszletet Szlávik István tervezte, a jelmez Szőke Julianna nevéhez fűződik, a koreográfus Stefán Gábor.
