Czegő Teréz: Nem fantasztikus?

Reggel kilencre beszéltük meg a találkozót. Biztos vagyok benne, hogy pontos lesz, néhány perccel korábban érkezem, mégsem tudom megelőzni. A jelmezhez tartozó alsószoknya már rajta van, és miközben elhelyezkedem az öltözőben, kávét varázsol elém. Előző nap éjszakába nyúlt a próba, premier előtt ez persze nem meglepő.

- Először Makk Károly filmjének köszönhetően találkoztam Liliomfi történetével, majd színészként itt Zalaegerszegen: a Szomszédasszonyt domborítottam benne. Eszembe jutott, milyen jó lenne Kamillát játszani, aztán arra gondoltam, sajnos ez a szerep is elment mellettem. Most pedig itt van - meséli Szigligeti Ede pénteken bemutatott darabja kapcsán Czegő Teréz színművész. - Arra nem nagyon volt példa, hogy a titkon áhított szerepet megkaptam volna, de arra volt, illetve lesz, hogy ugyanaz a szerep visszaköszönjön. A Mágnás Miska című operettben harmadszor játszom Stefániát. Először Temesváron kaptam meg ezt a feladatot, majd Zalaegerszegen most másodszor.

- Négy évtized telt el azóta, hogy elindult a pályán.

- Júniusban, Marosvásárhelyen meg is ünnepeltük a kollégákkal, méghozzá abban a teremben, amelyben tanultunk. Öten végeztünk, mindannyian ott voltunk és ott folytattuk a beszélgetést, ahol abbahagytuk... Sok közös volt bennünk, mindannyian szegények voltunk, de szépek, fiatalok és tehetségesek, tele reménnyel. Hivatástudatunk, küldetéstudatunk volt, a gyönyörű magyar szót képviseltük, közvetítettük. Fontos volt, mit szeretnénk közölni, tanítani akartunk a színpadról. Ma már ez picit más, a színészet is mesterség, olyan, mint hogy valaki asztalos, mint az édesapám volt...

- Nem csak színpadon működik a hivatástudata.

- Professzorom, Kovács György azt mondta: "Figyeljenek ide! Maguk nem ismernek senkit, de magukat mindenki ismeri, ennek megfelelően lépjenek ki az utcára. Ha egy ruhájuk van, azt is úgy viseljék, hogy tudják, az intézményt képviselik."  Sosem tudhatom, ki jön velem szembe. Lehet, hogy valaki előző este Agrippinaként látott a Britannicus című drámában, ahhoz méltó módon kell megjelennem, viselkednem. Nem tudom, igazuk volt-e tanáraimnak, de így tanítottak és ez így maradt meg bennem.

Czegő Teréz rengeteg szerepet tudhat maga mögött. Shaw Pygmalionjának Elizája, Barta Lajos Szerelem című művének Lujzája, Miller A salemi boszorkányok című művének Elizabeth Proctora, Nóti-Zágon- Eisemann Hippolyt, a lakáj című darabjának Arankája is rajta van a hosszú listán. Vajon tényleg minden úgy alakult, ahogy a friss diplomás színésznő remélte?

- Az, hogy mit vár az ember és mit kap, egészen más. Minden szerep kedves volt valamiért, sok szép feladat talált meg, sok ment el mellettem. Szerencsés embernek mondhatom magam, hiszen 41. éve taposom a csodálatos deszkákat. Hát nem fantasztikus? Hány és hány csodás pálya törik ketté... Küzdelmes volt persze, ahogy minden pálya az, küzdelmes volt, ahogy édesanyám élete is, aki kilenc gyermeket nevelt fel.

- A negyven évet hány színháznál töltötte el?

- Hűséges típus vagyok, ha nem küldenek, nem megyek. Temesváron voltam, aztán, amikor elveszítettem a férjem, átjöttem Magyarországra, Békéscsabára szerződtem Sík Ferenc rendezőnek köszönhetően. Három évet töltöttem ott. Nagyon jól éreztem magam, szerettek és szerettem a társulatot, de nem tudtak szerepet biztosítani. Akkor ment el Zalaegerszegről Ruszt József, vitte a csapatot, mi pedig jöttünk, tizenketten.

Noha Ruszttal "kerülték" egymást, később, amikor az alapító rendező visszatért a zalai megyeszékhelyre, megadatott a találkozás.

- Nagyon jó barátok lettünk. Ha ő nincs, máig nem tudom, mi az a számítógép. Tőle kaptam ajándékba, hogy levelezzünk... Ruszttal fantasztikus volt a munka. Szerencsére sok jó, meghatározó rendezővel hozott össze a sors.

Szerepet sosem kért és nem adott vissza, és ma ugyanúgy izgul a sikerért, mint a kezdet kezdetén. Sőt!

- Ahogy telik az idő, ahogy bölcsebb lesz az ember, annál inkább bizonyítani szeretne. Jönnek a fiatalok, példát kell nekik mutatni.

- Követik a példát?

- Az már az ő dolguk.



 
Czegő Teréz Bordos településen született, Sepsiszentgyörgyön érettségizett.  A  Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, Marosvásárhelyen diplomázott, majd a temesvári Állami Magyar Színház társulatának tagja lett 1970 és 1985 között. Azt követően  a békéscsabai Jókai Színházhoz szerződött, ahol három évet töltött. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház együttesének  1988 óta tagja.