Kultúra

2010.11.03. 17:24

Akit kétszer ítélték halálra...

A hévízi kórház vendégmarasztaló- és beteggyógyító szobájába egri levegő települ közénk. Eleven, hideg, mégis tüzes szelek kelnek. Méghozzá 54 évvel ezelőttről. Nagy Pál mesél.

Arany Horváth Zsuzsa

 Ki ő? Az Artportal írja róla: Salgótarjánban született 1934-ben, ´56-ig az egri Tanárképző Főiskola magyartörténelem szakos hallgatója volt. ´56 óta Párizsban él. 1962-ben a Sorbonne-on szerzett francia tanári oklevelet. 1962-ben barátaival megalapította a Magyar Műhely irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratot. 1972-ben alapította, 1977-ig szerkesztette a francia d´atelier című lapot.

Kétszer kapta meg a Centre National du Livre (Párizs) alkotói ösztöndíját. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2000- ben József Attila-díjat kapott. Nem először találkozunk az egri főiskola 1956-os diáktanácsának egyik vezetőjével, az ebbéli minőségében kétszer halálra ítélt emigráns magyar íróval.

 



2002-ben sokféle határon túli magyar írótársasággal érkezett a fürdővárosba, 2006-ban, az ötvenedik évfordulón az azóta elhunyt, zalai származású, szintén Párizsban élő Fejtő Ferenccel és Méray Tiborral - ´56-os harcostárs - látogatott vissza. De eddig nem került sor arra, hogy elmesélje, mi is történt Egerben, a főiskolán azokban a napokban.

Alkalmat ad a felidézésre november 4-e, s az a tény is, hogy megfordult Hévízen. Gerince szorul olykor reparálásra.

- Idehaza ma aktuális kérdés, meg lehet-e írni ´56 történetét hitelesen, úgy, hogy még élnek a történések szereplői. Ön szerint?
- Nemcsak, hogy lehet, de meg is kellene már írni ´56-ot, nem hiszem, hogy zavaró lenne, hogy néhányan élnek még. Szeretném persze, ha hiteles emberek írnák, nem olyanok, akik megfordultak a damaszkuszi úton.

- Az egri főiskolai történetben pontosan mi lenne? Hogy történt, hogy Önt kétszer is halálra ítélték?
- Az egri történetet a Journal in-time című önéletrajzi kötetemben felidéztem, de megírta Kozári József történelemtanár is, aki ma is Egerben él. Tudja, az a szerencsénk, hogy rólunk megfeledkeztek, elfelejtettek bennünket, ünneplések, ünnepségek nemigen voltak. Mi meg megsértődtünk egy kicsit, úgyhogy pár éve Tinnyén és Bicskén találkozunk, szigorúan magánalapon. Egyébként Egerben is ugyanaz történt, mint az egész országban. Ma már tudjuk, senki sem irányított, spontán alakultak a dolgok. Először is, szinte senki nem hitt abban, hogy a Rákosi- diktatúrában lehetséges ilyesmi. Pedig annyira abszurd rendszer volt, hogy az ember csodálkozott, mitől marad fenn. Persze az oroszoktól. Szóval miután láttuk, Pesten mozgolódnak az írók, mi is megalakítottuk a Kossuth- klubunkat, sokat vitatkoztunk. Mert a szabadságra nem kell születni, az bennünk van, hamar megszokjuk. A fiúkollégiumban 25-en laktunk egy szobában, s a rádióban a zene alatt lövésféleségeket hallottunk, mire valaki megjegyezte, gyerekek Pesten alighanem kitört a forradalom. Engem hamar megválasztottak a diáktanács vezetőjének. Nem is értettem, mert, bár jól ment a tanulás, az időmet inkább a Szépasszonyok völgyében töltöttem.

- Mi volt az első teendő?
- Furcsa felelősség szakadt a nyakunkba, az ávósokat nekünk kellett hamarabb megtalálni, nehogy meglincseljék őket, hanem bíróság döntsön felőlük. Volt külön főiskolás századunk, helyreállítottuk a rendet, vigyáztunk a nemzeti vagyonra, egyetlen egy halott nem volt Egerben. Beindult az élet, vártuk a folytatást, de helyette bekövetkezett november negyedike. De előtte még voltunk Miskolcon, s a diósgyőri szakiktól, mint a forradalom vezető erejétől - tudja, lenini terminológia - kérdeztük, mit kell tenni. Ők se tudták, nekik is ez volt ez első forradalmuk. Öten voltunk, amikor onnan kijöttünk, láttuk, jön utánunk egy autó, benne ávósok ülnek. Szabályos autós üldözés zajlott Miskolc utcáin. Végül bevittek bennünket az orosz laktanyába azzal, hogy fegyveres harcban fogtak el bennünket. Ezért pedig rögtönítélő bíróság, azonnali ítélet, méghozzá halál jár. Látszott, ők se lelkesedtek érte, de muszáj volt.

-  Mégis megvannak mindannyian?
- Igen, Pesten, Cegléden élnek, tanárok. Szóval kihirdették az ítéletet. Az egyik társam jól tudott oroszul, vitatkozott velük, mire az orosz tiszt felhívta egri társát, aki a botrány elkerülése végett nem javasolta a kivégzésünket. De ma a Sopronban élő festőművész Giczy János - mint telefonközpontos hallotta ezt a beszélgetést - elmondta a többieknek, nagy tüntetést szerveztek a diákok, ezután nem mertek lépni, csak a vécét pucoltatták velünk. A szar szerencsét hozott, nem végeztek ki bennünket.

-  Nem félt?
- Dehogynem, de az ember mindenre el van szánva ilyenkor. Végül harmadnapra elengedtek bennünket.

Nagy Pál visszaérvén Egerbe, nem várta meg a következő elfogást, Füzesabony felé, nagyon nagy hidegben a vonatsínek mentén menekült el. Budapesten át Ausztria volt az út, majd véletlen szerencsével Franciaország. A miskolci perben újra halálra ítélték, de azt nem várta meg. 

-  Miért Párizs? 
-  Az a magyar, aki irodalommal, a kultúrával jegyezte el magát, mind Párizsba igyekszik. De a franciáknak nem volt irodájuk az eisenstadti lágerben. Ám egyszercsak megjelent két kiskosztümös nő, meg egy zakós úr. A szerelvényük ott állt az állomáson, estére megtöltötték a vagonokat és reggel már Franciaországban ébredtünk. Mészáros Tiborral, a ma Londonban élő világhírű filozófussal mentünk Párizsba.

1968-ban jött haza először. De ez már egy másik történet. Mint ahogy az is, hogy baloldali ember maradt, hogy a szóba került EU-ban mennyire bízik, hogy mennyire dühös, ha a magyarok ebbéli sutaságára gondol. Nem érti, miért nem fogadjuk el a másutt már bepróbált módszereket, miért kísérletezünk, főleg a magunk bőrére. Figyelmeztet, nem lenne elegáns, ha külföldről szólna bele a hazai dolgokba. Pedig mindig magyar maradt. A Magyar Műhely révén Weöres Sándor, Parancs János, Kerényi Károly, Jékely Zoltán, Pilinszky János, Kassák Lajos lett ismerőse a franciáknak. Amit nekik köszönhettek.



NYOMDÁSZ ÉS SZERKESZTŐ EGYBEN
2001 és 2004 között 3 kötetben jelentette meg a Kortárs Kiadó Nagy Pál önéletírását. A (neo)avantgárd irodalom Párizsban élő zászlóvivője, a Magyar Műhely csoport egyik alapító tagja nyitott, modern kulturális élettel bíró, pezsgő hangyabolyba csöppent, s magyarként a magyar irodalmat vitték a nyüzsgésbe, ott folytatták, ahol Kassák abbahagyta. Papp Tibor költőtársával két hét alatt kitanulták a nyomdászmesterséget, mert csak így lehetett fönntartani Magyar Műhelyt

OLDALTÖRÉS: '56-ra emlékeztünk



'56-ra emlékeztünk


1956 november 4.: A szovjet csapatok megszállják Magyarországot, Nagy Imre a jugoszláv követségre menekül, Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségre, a Parlamentben Bibó István marad egyedül, ő képviseli a Magyar kormány jogfolytonosságát. Elhangzik Kádár felhívása az ungvári rádióból, Nagy Imre rádiószózata a nemzethez, Bibó István kiáltványa a néphez, Bibó István üzenetet küld Dwight Eisenhower amerikai elnöknek az amerikai nagykövetségen keresztül, a szovjetek utasítására az ungvári rádión keresztül bejelentik a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását Kádár János, Münnich Ferenc és Marosán György vezetésével. melynek elnöki tisztségét Kádár János tölti be. (forrás: wikipedia)


Százfős névsor, eddig eltitkolt tények

Az ember nem születik hősnek

Pártirodákban íródtak a listák

Szovjet tanknak olajat nem adunk

E generáció még őrzi a lángot


Szabadság, szerelem







OLDALTÖRÉS: Nagy Pál könyvei



Nagy Pál könyvei
Reménység, hosszú évek (novellák, 1964)
Hampsteadi Semmittevők (regény, magyarul, 1968
franciául, 1969)
Monologium (szövegek, 1971)
SadisfactionS (francia, 1977)
Lányok szeméremajkán csend ül [Bujdosó Alpárral, Kibédi Varga Áronnal, Papp Tiborral, Petőfi S. Jánossal], (1977)
korszerűség/kortárs irodalom (munkanapló, 1978)
Journal in-time 1974-1984 (1984)
"Posztmodern" háromszögelési pontok: Lyotard, Habermas, Derrida (1993)
Journal in-time 1984-1994 (1994)
Az irodalom új műfajai (1995)
Nem görög a haraszt (1998)
Az elérhetetlen szöveg - Prae-palimpszeszt (tan., 1999)
Köt-che - Che Guevara kiadatlan írásai [Bujdosó Alpárral] (1999). Multimediális munkák írásvetítőre, magnetofonra, emberi testre (Homo flash [1978]
Journal in-time I-VI. [Állj! Ki vagy? - Sécuritexte - Huszonegy perc - Pszicho-dream - Kézről-kézre - Improvizációk, 1979-84].



'56-ra emlékeztünk


1956 november 4.: A szovjet csapatok megszállják Magyarországot, Nagy Imre a jugoszláv követségre menekül, Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségre, a Parlamentben Bibó István marad egyedül, ő képviseli a Magyar kormány jogfolytonosságát. Elhangzik Kádár felhívása az ungvári rádióból, Nagy Imre rádiószózata a nemzethez, Bibó István kiáltványa a néphez, Bibó István üzenetet küld Dwight Eisenhower amerikai elnöknek az amerikai nagykövetségen keresztül, a szovjetek utasítására az ungvári rádión keresztül bejelentik a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását Kádár János, Münnich Ferenc és Marosán György vezetésével. melynek elnöki tisztségét Kádár János tölti be. (forrás: wikipedia)


Százfős névsor, eddig eltitkolt tények

Az ember nem születik hősnek

Pártirodákban íródtak a listák

Szovjet tanknak olajat nem adunk

E generáció még őrzi a lángot


Szabadság, szerelem







OLDALTÖRÉS: Nagy Pál könyvei



Nagy Pál könyvei
Reménység, hosszú évek (novellák, 1964)
Hampsteadi Semmittevők (regény, magyarul, 1968
franciául, 1969)
Monologium (szövegek, 1971)
SadisfactionS (francia, 1977)
Lányok szeméremajkán csend ül [Bujdosó Alpárral, Kibédi Varga Áronnal, Papp Tiborral, Petőfi S. Jánossal], (1977)
korszerűség/kortárs irodalom (munkanapló, 1978)
Journal in-time 1974-1984 (1984)
"Posztmodern" háromszögelési pontok: Lyotard, Habermas, Derrida (1993)
Journal in-time 1984-1994 (1994)
Az irodalom új műfajai (1995)
Nem görög a haraszt (1998)
Az elérhetetlen szöveg - Prae-palimpszeszt (tan., 1999)
Köt-che - Che Guevara kiadatlan írásai [Bujdosó Alpárral] (1999). Multimediális munkák írásvetítőre, magnetofonra, emberi testre (Homo flash [1978]
Journal in-time I-VI. [Állj! Ki vagy? - Sécuritexte - Huszonegy perc - Pszicho-dream - Kézről-kézre - Improvizációk, 1979-84].

OLDALTÖRÉS: Nagy Pál könyvei



Nagy Pál könyvei
Reménység, hosszú évek (novellák, 1964)
Hampsteadi Semmittevők (regény, magyarul, 1968
franciául, 1969)
Monologium (szövegek, 1971)
SadisfactionS (francia, 1977)
Lányok szeméremajkán csend ül [Bujdosó Alpárral, Kibédi Varga Áronnal, Papp Tiborral, Petőfi S. Jánossal], (1977)
korszerűség/kortárs irodalom (munkanapló, 1978)
Journal in-time 1974-1984 (1984)
"Posztmodern" háromszögelési pontok: Lyotard, Habermas, Derrida (1993)
Journal in-time 1984-1994 (1994)
Az irodalom új műfajai (1995)
Nem görög a haraszt (1998)
Az elérhetetlen szöveg - Prae-palimpszeszt (tan., 1999)
Köt-che - Che Guevara kiadatlan írásai [Bujdosó Alpárral] (1999). Multimediális munkák írásvetítőre, magnetofonra, emberi testre (Homo flash [1978]
Journal in-time I-VI. [Állj! Ki vagy? - Sécuritexte - Huszonegy perc - Pszicho-dream - Kézről-kézre - Improvizációk, 1979-84].



Nagy Pál könyvei
Reménység, hosszú évek (novellák, 1964)
Hampsteadi Semmittevők (regény, magyarul, 1968
franciául, 1969)
Monologium (szövegek, 1971)
SadisfactionS (francia, 1977)
Lányok szeméremajkán csend ül [Bujdosó Alpárral, Kibédi Varga Áronnal, Papp Tiborral, Petőfi S. Jánossal], (1977)
korszerűség/kortárs irodalom (munkanapló, 1978)
Journal in-time 1974-1984 (1984)
"Posztmodern" háromszögelési pontok: Lyotard, Habermas, Derrida (1993)
Journal in-time 1984-1994 (1994)
Az irodalom új műfajai (1995)
Nem görög a haraszt (1998)
Az elérhetetlen szöveg - Prae-palimpszeszt (tan., 1999)
Köt-che - Che Guevara kiadatlan írásai [Bujdosó Alpárral] (1999). Multimediális munkák írásvetítőre, magnetofonra, emberi testre (Homo flash [1978]
Journal in-time I-VI. [Állj! Ki vagy? - Sécuritexte - Huszonegy perc - Pszicho-dream - Kézről-kézre - Improvizációk, 1979-84].



Nagy Pál könyvei
Reménység, hosszú évek (novellák, 1964)
Hampsteadi Semmittevők (regény, magyarul, 1968
franciául, 1969)
Monologium (szövegek, 1971)
SadisfactionS (francia, 1977)
Lányok szeméremajkán csend ül [Bujdosó Alpárral, Kibédi Varga Áronnal, Papp Tiborral, Petőfi S. Jánossal], (1977)
korszerűség/kortárs irodalom (munkanapló, 1978)
Journal in-time 1974-1984 (1984)
"Posztmodern" háromszögelési pontok: Lyotard, Habermas, Derrida (1993)
Journal in-time 1984-1994 (1994)
Az irodalom új műfajai (1995)
Nem görög a haraszt (1998)
Az elérhetetlen szöveg - Prae-palimpszeszt (tan., 1999)
Köt-che - Che Guevara kiadatlan írásai [Bujdosó Alpárral] (1999). Multimediális munkák írásvetítőre, magnetofonra, emberi testre (Homo flash [1978]
Journal in-time I-VI. [Állj! Ki vagy? - Sécuritexte - Huszonegy perc - Pszicho-dream - Kézről-kézre - Improvizációk, 1979-84].

Forrás és további részletek: wikipedia.hu

Ezek is érdekelhetik