Ugyanúgy része a kultúránknak Kertész Imre, mint Wass Albert?

A hangversenyteremben gyülekező érdeklődőket L. Simon László, az országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága elnöke; Csontos János költő; Gyutai Csaba, Zalaegerszeg alpolgármestere; Péntek Imre költő, a Pannon Tükör főszerkesztője és Balogh László, a nagykanizsai oktatási bizottság elnöke várta, a beszélgetést Matúz Gábor újságíró, szerkesztő vezette.

A fórum a nemzeti kultúra fogalmának értelmezésével kezdődött. Mint Péntek Imre mondotta, sajnos kiment a divatból e jelzős szerkezet, a nemzeti érzés elfojtása tapasztalható. Arra biztatott, néha merjünk patetikusak lenni, hagyjuk a visszafogottságot, hiszen nemzeti kultúra nélkül, aminek igen fontos részét képezik a kortárs törekvések, önmagunkat sem tudjuk definiálni. A nemzeti kultúra akkor tölti be feladatát, ha érdemi válaszokat képes adni a világ kulturális kihívásaira.

Felmerült, vajon ugyanúgy része-e kultúránknak Kertész Imre, mint Wass Albert?

Gyutai Csaba kifejtette, több ezer éves örökségünknek a zsigereinkben kellene élnie. Meglátása szerint a nyelv szerepe kitüntetett, aki magyarul ír, mindenképpen része a magyar kultúrának, még akkor is, ha önmagát próbálja meg ebből kitaszítani. Felvetette, hasznos volna létrehozni egy kulturális regisztert, minden magyar nyelven megszületett teljesítmény összegzésére. Szólt még a lokális értékek támogatásának fontosságáról, identitásképző erejéről.

L. Simon László szerint a szerző maga nem döntheti el, hogy része-e a kultúránknak. Kertész Imre a magyar-zsidó közös múltból meríti témáit, így nyilvánvalóan része a magyar irodalomnak. A kérdés érzékenységét, s ideológiai terheltségét jelzi, hogy minél régebbi egy alkotás, annál nagyobb a közmegegyezés a megítélésében. De hova soroljunk például Gorsiumot, a Seuso-kincset vagy az avar sírleleteket? Se a magyar nyelvhez, se a magyar emberekhez nincs közük, mégis kultúránk részeként gondolunk rájuk... Fontos feladatokat írt körül az oktatásban, ugyanis azt tapasztalja, hogy a tehetséggondozás mellett nem esik kellő figyelem a befogadók nevelésére. Kikből lesz így közönsége annak a sok tehetségnek? Márpedig ma a többség értetlenül áll a kortárs művészet produktumai előtt. Az iskolai tananyag tekintetében nem híve a megengedő szemléletnek, hiszen a gyerekek személyisége még nem kiforrott, nekik stabil és megkérdőjelezhetetlen értékeket kell kínálni, amelyek révén megtalálják a helyüket a világban. Nem pártolja a nagy történelmi regények leegyszerűsítését, a másodfokú egyenlet megoldóképletét sem lehet könnyített verzióban tanítani.

Csontos János Goethe példáját idézte, aki csak azon műveket tartotta a világirodalom részének, amelyeket a legjobbak vetettek papírra. Hiszen miként lehetne egy kalap alá venni egy suk-sükölő párthatározatot más, nemes művekkel. Szerinte az érték mentén kellene körvonalazni azt a szellemi lovagrendet , amit kultúraként elfogadunk. Fontos szempont az emlékezetesség is, azok az épületek, ízek stb. az igazán fontosak, amelyek speciálisak, s nem pótolhatók például Portugáliában vagy Svájcban.

L. Simon László úgy reagált, az értékrend, a kánon állandóan változik, elveszett kincsek nyerhetnek új értelmet új megközelítésből. A kérdés megfoghatatlanságát illusztrálta avval, hogy még Kun Béla is a magyar történeti hagyomány része, bármennyire is visszatetsző ez.

Balogh László arról számolt be, 157 féle kultúra definíció létezik, ám szerinte leginkább mi magunk jelentjük a nemzeti kultúrát, minden rezdülésünkkel együtt. Gondként szólt a szórakoztatás nem megfelelő színvonaláról, a közösségi terek működésének elégtelenségéről. A jövő nagy feladatát a digitális analfabétizmus legyőzésében látja. A mintegy kétórás fórumot több helyi képzőművész, pedagógus hozzászólása gazdagította.

L. Simon László úgy reagált, az értékrend, a kánon állandóan változik, elveszett kincsek nyerhetnek új értelmet új megközelítésből. A kérdés megfoghatatlanságát illusztrálta avval, hogy még Kun Béla is a magyar történeti hagyomány része, bármennyire is visszatetsző ez.

Balogh László arról számolt be, 157 féle kultúra definíció létezik, ám szerinte leginkább mi magunk jelentjük a nemzeti kultúrát, minden rezdülésünkkel együtt. Gondként szólt a szórakoztatás nem megfelelő színvonaláról, a közösségi terek működésének elégtelenségéről. A jövő nagy feladatát a digitális analfabétizmus legyőzésében látja. A mintegy kétórás fórumot több helyi képzőművész, pedagógus hozzászólása gazdagította.

L. Simon László úgy reagált, az értékrend, a kánon állandóan változik, elveszett kincsek nyerhetnek új értelmet új megközelítésből. A kérdés megfoghatatlanságát illusztrálta avval, hogy még Kun Béla is a magyar történeti hagyomány része, bármennyire is visszatetsző ez.

Balogh László arról számolt be, 157 féle kultúra definíció létezik, ám szerinte leginkább mi magunk jelentjük a nemzeti kultúrát, minden rezdülésünkkel együtt. Gondként szólt a szórakoztatás nem megfelelő színvonaláról, a közösségi terek működésének elégtelenségéről. A jövő nagy feladatát a digitális analfabétizmus legyőzésében látja. A mintegy kétórás fórumot több helyi képzőművész, pedagógus hozzászólása gazdagította.

Balogh László arról számolt be, 157 féle kultúra definíció létezik, ám szerinte leginkább mi magunk jelentjük a nemzeti kultúrát, minden rezdülésünkkel együtt. Gondként szólt a szórakoztatás nem megfelelő színvonaláról, a közösségi terek működésének elégtelenségéről. A jövő nagy feladatát a digitális analfabétizmus legyőzésében látja. A mintegy kétórás fórumot több helyi képzőművész, pedagógus hozzászólása gazdagította.

Balogh László arról számolt be, 157 féle kultúra definíció létezik, ám szerinte leginkább mi magunk jelentjük a nemzeti kultúrát, minden rezdülésünkkel együtt. Gondként szólt a szórakoztatás nem megfelelő színvonaláról, a közösségi terek működésének elégtelenségéről. A jövő nagy feladatát a digitális analfabétizmus legyőzésében látja. A mintegy kétórás fórumot több helyi képzőművész, pedagógus hozzászólása gazdagította.