Minden, amit Fenékpuszta múltájról tudni lehet

- Az eddigi feltárások során hét temetőt találtak, illetve különítettem el egymástól. A sírokat - egy kisebb 5. századi temető kivételével - sorra vettem. Munka akadt bőven, hiszen kiderült például, hogy dr. Lipp Vilmos 1885-ben Fenékpusztán és Alsópáhokon szinte egy időben kutatott, az anyagok - melyek jelentős részét a Nemzeti Múzeum őrzi - pedig összekeveredtek. Ezt sikerült szétválogatni, a darabok eredetét leltár és publikáció tekintetében egyeztetni. Az eddig előkerült csaknem 1100 sír többségét ez a kötet teszi közzé. Korábban csak a leletek egy részének ismeretében mondtak véleményt az erőd életének alapvető kérdéseiről. Így fordulhatott elő például, hogy egy német professzor 2004-ben azt állította: a kora avar kori Keszthely kultúra népessége kizárólag a helyben továbbélő római lakosság leszármazottaiból állt. A késő római temetők elemzése alapján viszont kiderült, hogy az 5. század közepén, amikor a keleti gót király, Thiudimer székhelye volt az erőd, a helyi antik népesség java elhagyta az erődöt, és a keleti gótok elvonulását követően sem tért vissza. 568-tól az avarok lettek a Kárpát-medence urai. A stratégiailag fontos erődbe germán zsoldosokat telepítettek és befogadták a szlávok elől Dalmáciából idemenekült antik népességet. Így jött létre a Keszthely-kultúra, amelynek népessége a pogány avarokkal ellentétben keresztény volt. 630 tájékán az erőd egy ostromnak esett áldozatul. Ezt követően a 9. század közepéig lakatlan maradt.

Dr. Müller Róbert azt mondja, hogy noha mind a hét temetőben tártak fel sírokat, teljességről nem beszélhetünk. Még legalább négyezer feltáratlan sírt rejt a terület, ezek leletei pedig természetesen némiképp módosíthatják még az eddig levont következtetéseket.

- A római továbbélés újra a tudomány sarkalatos kérdésévé vált. Úgy gondolom, a teljességre törekvő kötet lehetőséget nyújt a szakmának, s az érdeklődőknek, hogy ellenőrizhető módon - az antropológiai kutatásoktól a sírokban talált gyöngyök elemzéséig - minden apróságot megtudjanak Fenékpuszta korai történelméről. Az eredmények majd beivódnak a tudományos köztudatba, elhangzanak ismeretterjesztő előadásokon, s kiállításokon is megjelennek. Bízom benne, hogy az elkövetkezendő időszakban igazolást nyernek majd a Fenékpusztával kapcsolatos hipotéziseim. Jó lenne, ha a kutatásokat egy újabb nemzedék folytathatná.

A könyvek egy része - szakmai kapcsolat révén - Németországba, Lipcsébe kerül. A Régészeti Intézet 285, döntően külföldi cserepartneréhez juttatja el. Az itt maradó kötetek árából (azokat a Balatoni Múzeum alapítványa árusítja majd) a további kutatások pályázati önerejét szeretnék biztosítani.


Használati tárgyak a múzeumban
A Keszthelytől öt kilométernyire, a 71-es főút mentén fekvő Fenékpuszta az idők során mindig katonai stratégiai hely volt, így történelmi emlékekből akad jócskán, azokat folyamatosan tárják fel és értékelik a régészek. Az előkerült használati tárgyakat, ékszereket, eszközöket, egyéb ereklyéket a Balatoni Múzeumban állították ki. A helyszínen három épület romjait tekinthetik meg az érdeklődők. Így a déli kapu, az egykori bazilika és egy volt raktárépület maradványai kerülnek a turisták szeme elé.